A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.
Nagyon pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy elindult Magyarországon a vállalati zöld kötvénypiac, három sikeres kibocsátással az MNB ösztönzésére.
Néhány nap múlva hatályba lépnek a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós rendeletek, a jegybank egy hónapon belül kiadja banki zöldajánlását a környezeti kockázatok kezelésére, és még idén nyáron megszületik a Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia is – sorolta. Az új uniós rendeletekhez az MNB vezetői körlevelet ad ki az alapkezelőknek, biztosítóknak, pénztáraknak, és az év második felében bevezetik a banki klíma stressz-tesztet is.
Hangsúlyozta: a pénzügyi közvetítői rendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat.
A hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg a nemzetközi és a nemzeti célkitűzések eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség.
Az első alkalommal megjelent Zöld pénzügyi jelentés a magyar gazdaság és leginkább a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról ad tájékoztatást, elsősorban a 2020-as évet értékelve, és előre tekintve a következő időszakra is – fűzte hozzá Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője.
A jelentés mutatói között kiemelte: a települési hulladék újrahasznosításában az utóbbi tíz évben jelentős fejlődést ért el Magyarország, mintegy felére tudta csökkenteni lemaradását az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány 2019-es 36 százalékos szintje megfelel a visegrádi átlagnak. Sok olyan további mutató van, ahol van még tere a fejlődésnek – mondta.
A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalék azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal.
A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék.
Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a bankok több mint egyharmadánál nőtt a klímaváltozás stratégiai súlya.
Megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3 százalék, míg az EU-ban 9,8 százalék. A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni.
A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolta, hogy a kormányzati zöld kötvényállomány számottevően nőtt 2020-ban, 1,9 százalékra, az unióban ez 0,95 százalék. Az európai piac egészén 15 százalék körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, itthon sajnos még csak fél százalékot tett ki tavaly – mutatott rá, hozzátéve: jócskán van tere a növekedésnek. Az MNB reményei szerint ez az állomány tovább nőhet a közeljövőben.
