A körforgásos gazdaság nem csupán az élhető jövőnek, hanem a hosszú távú versenyképességnek is feltétele. A környezetvédelmi kihívásokat a világjárvány okozta gazdasági, egészségügyi nehézségek sem szoríthatják háttérbe – hangzott el az Ökoindustria környezetipari szakkiállítás virtuális megnyitóján.
Steiner Attila az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a körforgásos gazdaság sokkal több, mint pusztán hulladékhasznosítás. Szemléletváltást feltételez, és megköveteli a gyártási folyamatok átalakítását, a nyersanyagok hatékony felhasználását, a pazarlás megszüntetését, a hatékony energiafelhasználást, a tiszta energiatermelést, a fenntartható közlekedést, a hulladék- és vízgazdálkodás fejlesztését – tette hozzá.
Az államtitkár szerint Magyarország elkötelezettségét mutatja, hogy elsőként rögzítette törvényben a 2050-es klímasemlegességi vállalást, a fenntarthatósághoz kapcsolódó intézkedéseit pedig sikerrel indította. A tavaly meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv rendelkezett az egyszer használatos műanyagok betiltásáról, az erdők területének növeléséről, az elektromobilitás ösztönzéséről, a naperőművi kapacitások bővítéséről.
A Tisztítsuk meg az országot! projekt már 25 ezer tonna hulladéktól mentesítette az országot, míg a hozzá tartozó mobilalkalmazásra 15 ezer bejelentés érkezett. Illegális hulladéklerakók felszámolására 466 kedvezményezett 3,5 milliárd forint támogatást kapott pályázatokon, az első ütem május végéig befejeződik – közölte.
Steiner Attila kiemelte, hogy a kormány szemléletformálásra is jelentős forrásokat biztosít, de az ösztönzők mellett ma még sajnos szükség van az elrettentés eszközeire is. A büntetési tételek ezért szigorodnak, a szabálytalanságok elleni fellépést a hatóságok széles köre, többek között a mezőőrök, a vadőrök, a közúti ellenőrök is segíteni fogják.
Hozzátette, hogy a körforgásos gazdaság kiépítését az EU helyreállítási támogatása, valamint a következő uniós költségvetési ciklus forrásai is támogathatják. Olyan ágazatok jutnának közösségi pénzekhez, amelyek közvetlenül járulnak hozzá az erőforrások hatékony felhasználásához, a hulladékcsökkentéshez.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági fordulat nem kizárólag a gazdasági szereplők felelőssége, hiszen mindenki hasznosan cselekszik, aki szelektíven gyűjt hulladékot, csökkenti a pazarlást, visszafogja a fogyasztását. A kormány szerint a környezetvédelem érdekében nem beszélni, hanem tenni kell, az újraindítást pedig lehetőségnek kell tekinteni a körforgásos gazdaság kiépítésére – fogalmazott.
Szijjártó: a környezetvédelmi kihívásokat a világjárvány sem szoríthatja háttérbe
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Ökoindustria környezetipari szakkiállítás virtuális megnyitóján videóüzenetében kiegyensúlyozott felelősségvállalásra szólított föl, kiemelve a fenntarthatósági és a versenyképességi szempontok összehangolását. Magyarország ennek megfelelve bővítette a gazdasági teljesítményét úgy, hogy közben egyre kevesebb káros anyagot termel. A belföldi kibocsátás 1 százalékot tesz ki az Európai Unión belül, miközben a lakosság aránya 2 százalék – hangsúlyozta.
A tárcavezető hozzátette, hogy 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal csökkent. Magyarország vállalta, hogy az áramtermelését 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentessé teszi, 2050-re pedig klímasemlegessé válik. A napelemek kapacitása a tizenháromszorosára nőtt 2018 óta, 2040-re pedig újabb hatszoros bővülés a cél, 10 éven belül a megújuló energiaforrások aránya 20 százalékra nő. Kiemelte azt is, hogy nukleáris energia nélkül a klímacélok nem teljesíthetők, számítások szerint az új paksi erőmű évente 17 millió tonna szén-dioxid termelődését fogja megelőzni.
Szijjártó Péter jelentős eredménynek nevezte azt is, hogy az autózás zöldítésében Magyarország kulcsszerepet ért el, hiszen itt épülnek a világ legnagyobb akkumulátorgyárai. A belföldi kibocsátás tavaly már a 8. volt a világrangsorban – tette hozzá.
A miniszter szerint a környezeti kihívások egyetemlegesek, Magyarország felelőssége ezért nem korlátozódik a Kárpát-medencére. A költségvetés ennek megfelelően tavaly a világ 110 országában több mint 120 milliárd forint támogatást biztosított 550 nemzetközi projekthez, amelyek a természeti erőforrások felelős felhasználásához járultak hozzá.
Mindez azt is jelenti, hogy a gazdasági teljesítményhez viszonyított magyar hozzájárulás a háromszorosára nőtt a nemzetközi fejlesztésekben 10 év alatt – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők közreműködésével Magyarország körforgásos termelésre, zöldebb működésre állhat át. A kormány eddig is nyitott volt, és ezután is nyitott lesz az ilyen együttműködésekre – tette hozzá.
