Hirdetés
Kezdőlap Autóipar E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat
No menu items!

E-autók. Lehet, hogy jobbak, mint a hírük. Itt az optimista változat

Töltés tankolás helyett: az elektromos autókat éghajlati reménynek tekintik  Kép / Forrás / Spiegel / Rachel Annie Bell / Cavan Images RF / Getty Images 

Az akkuk minősége javul, nő a zöld energia aránya. Egyre jobb az e-autó környezeti mérlege. Jócskán megelőzi a hagyományosat és a hidrogénautót is – szólnak a legújabb hírek. Sokan túl optimistának tartják a számításokat.

Előznek az e-autók

Világszerte egyre több e-modell van a gyártók kínálatában, a városlakók pedig mind gyakrabban döntenek ezek mellett. Európa legnagyobb autópiacán, Németországban az idén értékesített újautók 10 százaléka elektromos volt. Ebben a növekvő környezettudatosság mellett nagy szerepet játszottak az állami támogatások és a hagyományos autók jövőjét bizonytalanná tevő környezetvédelmi előírások.

Sokan kritikusan nézik az e-autók terjedését. Rossznak tartják a környezeti mérlegüket. Elsősorban, mert az áram jó része súlyosan klímakárosító szénből és olajból érkezett. Egy jónevű amerikai közlekedésügyi civil szervezet, az ICCT (International Council on Clean Transportation) friss elemzése meglepően jó klímabizonyítványt állított ki az e-autókról: a környezeti mérlegük rohamosan javul, megelőzik a hagyományos meghajtású kocsikat és a hidrogénautókat is.

Az akku az alfa és az omega

Az energiamix javulása az akku gyártás miatt is elengedhetetlen feltétele az e-autó környezetbarátabbá válásának. Sokat javít a villanyautók klímamérlegén, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium kutatóintézete, az Argonne National Laboratory (ANL) elemzése szerint az elmúlt években kétharmadával csökkent az akkugyártás energiaigénye.

Alapvető technikai változás azonban nem történet, csak a meglévő eljárást optimalizálták. Az akkuk továbbra is lítiumból készülnek, aminek három gyenge pontja van: (1) a bányászata súlyosan környezetszennyező, (2) a készletek vészesen fogynak, (3) a lítiumakku nem újrahasznosítható veszélyes hulladék.

Vannak ugyan alternatív megoldások, de ezek még csak a kutatási fázisban tartanak és félő, hogy a nagy cégek, amelyek sok pénzt fektettek a lítium alapú akkugyártásba, blokkolni fogják az új technológiák terjedését. Ez igaz az akku- és e-autógyártás pionírjára, a Teslára is.

A számok

A civil szervezet, az ICCT elemzés szerint az e-autók átlagosan 66-69 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt kibocsátanak ki, mint a benzinesek. A számításnál figyelembe vették a gyártásához szükséges, valamint az autó használata során felemésztett energiát. Az összmérlegben nem marad figyelmen kívül az e-autó neuralgikus pontja, az akku környezeti mérlege sem.

A használat során fellépő áramszükséglet elemzésénél a 2021 és 2038 közötti várható európai energiamixel számoltak. A kritikusok ezt tartják az elemzés talán leggyengébb pontjának: nincs garancia arra, hogy néhány év múlva valóban olyan nagy lesz a megújuló forrásokból származó áram aránya, mint a nagyratörő célkitűzésekben szerepel. Ha azonban a direktívák valósággá válnak, 2030-ra 70-74 százalékkal jobb lesz az új e-autók így számolt környezeti mérlege, mint a benzineseké.

Az ICCT és az ANL szerint egy benzines autó életciklusa során 250 gramm CO2-t bocsát ki kilométerenként. Hasonló a dízel összmérlege is. Igaz több káros anyagot bocsát ki, de hosszabb az életciklusa. Az LPG üzemű autók mérlege 220 g/CO2/km, a hibrideké 180, a jelenlegi energiamixből tankló e-autóké 80, míg a kizárólag megújuló forrásból készül és azzal közlekedők elektromos kocsiké 40 g/CO2/km. A hidrogén autók mérlege 60 g/CO2/km.

Sok a bizonytalanság

„Az e-autók klímamérlege folyamatosan javul” – fogalmaz az amerikai tanulmány. Állítását a Spiegelben Hinrich Helms, a német Heidelbergi Energia- és Környezetkutató Intézet (IFEU) szakembere. Az IFEU saját elemzése az ICCT-től és az ANL-től részben eltérő számokból kiindulva arra jutott, hogy egy e-autó 30 százalékkal jobb környezeti mérleget mutat fel, mint egy benzines.

Helms felhívja a figyelmet, hogy az ilyen kutatások eredménye döntően függ a kiinduló paraméterektől, amelyek viszont spekulatívak.Nem tudjuk biztonsággal megmondani, milyen lesz 10 év múlva az energiamix, milyen hosszú lesz egy akku élettartama és mennyi áramra lesz szükség a gyártásához.”

Helms túlságosan optimistának tartja, hogy az ICCT szerint egy középkategóriás e-autó átlagosan 243 ezer kilométeres életciklusa alatt egyszer sem kell akkut cserélni. Az akkut öregedésével gyakrabban kell tölteni és több áramot kell beletölteni, hogy azonos teljesítményt nyújtson. Ezért, aki sok pénzt kiad egy e-autóért, szinte biztos, hogy a kocsi, illetve az akku teljesítménye romlásával rögtön ki akarja cserélni azt. De Helms hozzáteszi, hogy „az e-autók klímamérlege már pesszimistább kiinduló adatok esetén is jobb, mint a hagyományos kocsiké.”

Nem akkor süt a nap, amikor tankolunk

az elektromos autózás károsanyag-kibocsátása mindaddig meghaladja a robbanómotorokét, amíg az energiamixben 20 százalék felett van a fosszilis energiahordozók aránya.

Az e-autók kritikusai a számításoknál figyelmébe vett energiamixet tartják a leggyengébb pontnak. Érvelésük szerint bármilyen nagy is a megújuló források aránya egy ország energiamixében, a töltőből folyó áram általában gáz-, illetve szénerőművekből jön. Ugyanis a nap nem feltétlenül akkor süt, illetve a szél sem akkor fúj, amikor sokan töltik az autójukat.

Helms nem ért ezzel egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU statisztikái szerint a növekvő áramigénnyel egyenes arányban nő a megújuló forrásból származó energia arány. „Minél több e-autó van, annál több szél- és szolárpark épül.”

Vita a hidrogénautók körül

A hidrogénautókat az IFEU elemzése csak akkor tartja az e-autók valós alternatívájának, ha belátható időn belül teljes egészében megújuló forrásból fog származni az áram. Helms ezt azzal magyarázza, hogy a hidrogén előállítása nagyon energia intenzív, ezért még inkább befolyásolja az elemzéseket, hogy tényleg olyan jó lesz-e az energiamix összetétele a jövőben, mint amit most feltételezünk.

Az e-autók előnyre tesznek szert a hidrogénekkel szemben. Az új számítások szerint az akku gyártása már nem energiaintenzívebb, mint a hidrogén előállítása. Valamint annál fogva is, hogy a hidrogénmotor rosszabb hatásfokú, mint az akkuval működő elektromos. Több áram kell ugyan akkora teljesítmény eléréséhez. Ráadásul a hidrogénmotorhoz szükséges karbon termelése során annyi üvegházhatású gáz szabadul fel, mint amennyit egy középkategóriás autó akkujának előállítása okoz.

A hidrogénnek van viszont két fontos előnye. Egyrészt, jól tárolható, ezért akkor lehetne gyártani, amikor sok áram van a hálózatban, tehát éppen süt a nap, illetve fúj a szél. Másrészt, a legfontosabb alapanyaga, a szénszál természetesen erőforrás, tehát a felhasználás után lebomlik.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Így húzott el Győr mellett Debrecen, és együtt integetnek Miskolcnak

Az első negyedévi 640 ezer forintról az utolsó negyedévre 678 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár Debrecenben, ez 6 százalékos emelkedést jelent.

Hazánk továbbra is szoros együttműködésre törekszik a FAO-val

A magyar uniós elnökség kapcsán az európai élelmiszerpazarlás csökkentésére és a világ egyes régióiban tapasztalható nélkülözés felszámolására is fel kívánja hazánk hívni a figyelmet

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.