A járványhelyzet a biztosítási piacot is átalakítja, amely nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy az ügyfelek a járványhelyzetben is anyagi biztonságra vágynak fejti ki Kepecs Gábor az Aegon Magyarország Felügyelőbizottsági elnöke.
– A covid járvány kapcsán egyértelműen újra kellett értékelni a biztosítótársaságok kockázatkezelését. Például az életbiztosítási és egyéb betegségbiztosítási konstrukcióknál a járványhelyzetet eddig a legtöbb biztosító kizárta a kockázati körből. De a pandémia kapcsán, amiben most van a világ, és amerre haladunk a következő időszakban, ezt a kottázást nagyon nehéz lesz érvényesíteni, mert az ügyfelek az esetleges hasonló járványra is gondolva jogosan kérik, hogy arra is biztosíthassák magukat. Ezért egyértelmű, hogy a biztosítóknak újra kell gondolniuk a biztosításpolitikájukat – fejti ki Kepecs Gábor.
– A járvány mennyire növelte a biztosítás iránti érdeklődést?
– Ha a biztosítók szemszögéből a járvány pozitív oldalát nézem, akkor ez nyilván egy keresletösztönző esemény volt, mert anélkül, hogy akár üzletkötővel, vagy tanácsadóval beszélne, valószínűleg több ember fejében fog megfordulni, hogy hasonló bármikor hirtelen bekövetkezhet. Ilyenkor pedig a biztosítás legalább anyagi fedezetet nyújthat. Ezért szerintem mindez az életbiztosítási piacra nyilván egy nagyobb keresletet hozhat a következő években. Mert azt is tudjuk, hogy a válságok keresletnövelő hatása, nem azonnal, hanem egy-két év eltolódással jelentkezik a biztosítási piacon, hiszen például a covid járvány hatására is nagyon sok ember munkája veszélybe került, az anyagi források lecsökkentek. Így pont akkor, amikor ez az igény megjelenik, nem feltétlenül biztos, hogy megvan hozzá a kellő anyagi fedezet. De egy-két év múlva, amikor ebből a járványhelyzetből kilábalunk, ha az igény megmarad, az növekvő keresletet teremthet.
– A járvány hatására előírt fizikai távolságtartás mennyiben alakította át az iparágat?
– A biztosítókkal való kapcsolattartás, és a munkavállalóknál a munkavégzésre vonatkozó átalakulás még radikálisabb hatás, mint amit a piacról az előbb elmondtam. A járvány legkeményebb időszakában azt láttuk – ami nemcsak a biztosítási piacra, hanem sok más kereskedelmi iparágra is vonatkozott -, hogy nagyságrendekkel megnőtt az online megoldások szerepe. Mert az emberekben nemcsak az merült fel, hogy az egészségük védelme érdekében távolról, online szeretnének dolgozni, hanem az is, hogy online szeretnék elintézni az ételrendelés, a vásárlás mellett a hivatalos ügyek rendezését is.
Azt mondhatom, hogy erre a biztosítók nagyon jól felkészültek: mi egy-két hét alatt az egész rendszert úgy átállítottuk az online megoldásokra, hogy mindenfajta szolgáltatást képesek voltunk biztosítani az ügyfelek számára. Ebben nem vagyunk egyedül a piacon, és ha az ügyfélelégedettségi felméréseket megnézzük, azt mutatják, hogy azoknál az ügyfeleknél, akiket online szolgáltunk ki, rendkívül magasak az elégedettségi számok. Vagyis kialakult egy új trend, amelynek hatására az ügyfélkapcsolatokban egy évtizeden belül már domináns szerephez juthatnak az online megoldások. Ráadásul ez már nem csupán az egyszerű adminisztratív ügyeket – például a lakcímváltozás átvezetését foglalja magába – hanem a teljeskörű kárrendezést is. Az ügyfeleknek itt már tényleg alig-alig kell a kárrendezővel személyesen találkozni, mert az interneten keresztül olyan minőségű fotókat lehet küldeni, olyan felvételeket lehet készíteni, ami szükségtelenné teszi, hogy a kárszakértők a helyszínre menjenek. Ez pedig óriási változást jelent, mert ugyan már eddig is ebbe az irányba haladtunk, de most a covid – azzal, hogy az emberek korlátozni akarják a találkozások számát -, rendkívüli módon felgyorsította ezt a folyamatot. Az is a járványhelyzethez kötődő egyértelmű változás most, hogy a kárbejelentéstől számítva sokkal gyorsabb lett a kárkifizetés, ami az ügyfelek számára azért is fontos, mert így nem kell sokáig várniuk, nem nekik kell megfinanszírozniuk a kárrendezés költségeit.
– Említette, hogy a munkavállalók életét is átalakítja a járványhelyzet.
– A kockázatkezelésre, az online előretörésére vonatkozó hatások mellett a járvány harmadik aspektusa a munkafolyamatokkal és a munkavállalókkal kapcsolatos, ahol szerintem a jövő dönti el, hogy mi lesz a végső megoldás. Én egy kicsit ódivatú vezető vagyok. Manapság nagyon sokan megszerették az otthoni munkavégzést, ami kényelmesebb: nem kell bejárni, nincs dugó. Ezt a részét én is elismerem, az idő azonban eldönti, hogy ilyen körülmények mellett mennyire lehet hatékonyan dolgozni, mennyire marad meg így az egyén innovatív képessége, mennyire marad egyben a munkahelyi közösség és milyen megoldásokat kell alkalmaznia egy ilyen helyzetben a menedzsereknek. Ezekre a kérdésekre én nem tudok ma válaszolni. Sok-sok vita folyik nálunk is és a világban is meghallgattam több konzulenst. Ezek alapján azt valószínűsítem, hogy az ötnapos munkahét át fog alakulni. De, hogy négy plusz egy, vagy három plusz két napos lesz, vagy más, azt még nem lehet kijelenteni. De ennek szerintem hosszú távon azért nem csak pozitív, hanem negatív hatásai is lehetnek.
– A járványhoz kapcsolódó érdeklődés kapcsán azt mondta, az csak egy-két év múlva realizálódik majd a piacon. Ami azért sem bíztató, mert a magyarok mindig is alulbiztosítottak voltak, vagyis a klasszikus polgári életmóddal járó biztonságérzet hiányzik, mert kevés honfitársunk rendelkezik biztosítással.
– Ahogy említettem a járvány kitörése óta eltelt idő túl rövid idő ahhoz, hogy látszódjanak a nagy trendek. Ha a lakás vagy gépjármű biztosítást, vagy a vagyonbiztosítást nézem, nem látok sem negatív, sem pozitív, komolyabb pozitív változásokat a keresletben. Ezek mindig azzal mutatnak összefüggést, hogy hány lakás épül, hány gépkocsit adnak el. Az életbiztosításoknál ugyanakkor nagy szerepük van a tanácsadóknak és az adókedvezményekre vonatkozó politikai döntések is nagy hatást gyakorolnak a kereslet alakulására. Ezzel kapcsolatban többször bebizonyosodott már, hogy bármilyen pozitív, vagy negatív lépés következik be, annak rövid távon komoly kihatása van a keresletre. Ezért már régóta mondom, hogy szerintem egy magyarországi környezetben, ahol a hosszú távú megtakarításoknak sokkal kisebb a hagyománya, mint más, nálunk tehetősebb államokban, nagy szükség lenne az életbiztosításhoz kötődő kormányzati kedvezményekre. Nem azért, hogy a biztosítóknak jobb legyen, hanem elsősorban azért lenne érdemes a hosszú távú megtakarítások irányába terelni a lakosságot, mert a biztosítás a családi költségvetést tekintve is egyfajta stabilitást teremthetne.
Érsek M. Zoltán
