A lakáspiaci tranzakciók száma 150 ezer körül alakulhat idén, ami élénkülést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor a 2019-es szinthez képest elmaradást mutat – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank Lakáspiaci jelentését bemutatva.
Kiemelte: az ország valamennyi régiójában emelkedtek a lakásárak – átlagosan 13 százalékot meghaladó mértékben – az első félév végére tavaly év végéhez képest.
Magasabb árdinamika a vidéki városokban volt megfigyelhető, ahol 18 százalékos volt a bővülés mértéke szemben a budapesti 9 százalékkal – jegyezte meg utalva arra, hogy záródni látszik az árolló, amely 2015-2019 között végig a főváros javára nyílt.
Nagy Tamás elmondta, hogy az áremelkedést a fundamentumok indokolták, de a túlértékelés kockázata fennáll országos szinten, főleg a masszívabb áremelkedést mutató vidéki városokban. Átlagosan 8 százalékos túlértékeltséget mért a jegybank – tette hozzá.
A lakásbérletek ára szintén folyamatosan emelkedik, a tavaly februári szintet azonban még nem érte el; országosan nagyjából 2 százalékkal, a budapesti kerületekben akár 5-8 százalékkal is elmaradnak az árak – ismertette a főosztályvezető.
A keresleti oldalt nagymértékben támogatják a kormány otthonteremtési intézkedései, amelyek közül a legnépszerűbb program a csok, ezen belül pedig jelenleg a falusi lakásvásárlást segítő verzió a legkeresettebb
– mutatott rá Nagy Tamás. Az év elejétől elérhető illetékmentesség szintén érdemi ösztönző hatással bír – tette hozzá.
Az új lakáshitelek idén historikus szintekre emelkedtek a második negyedév végére, a lakásvásárlások 47 százalékát kölcsönök révén valósították meg – idézte fel azt is hozzátéve: a babaváró hitelt is nézve – amely jelentős arányban lakáscélt szolgál – ez a szám már 60 százalék.
Az új fejlesztések megvalósulását elmondása szerint a kereslet és a finanszírozási lehetőségek támogatják, ugyanakkor az ismételten megjelenő munkaerőpiaci korlátok, továbbá az alapanyagok és felszerelések áremelkedése, illetve hiánya gátolja. Ez utóbbit a piaci szereplők 40 százaléka jelölte meg problémának – idézte fel.
Idén a várakozások szerint 20-25 ezer új lakás átadása várható év végéig, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől – jelezte a főosztályvezető.
A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) üléséről beszámolva Nagy Tamás kifejtette: a kormány és a piac szereplői értékelték az otthonteremtési kedvezmények hatását, elhangzott, hogy 2015 óta 1400 milliárd forint összegű lakáscélú forráshoz jutottak a családok. Idén a kereslet jelentősebb mértékben az új lakások és a családi házak iránt nőtt. A piac szereplői a már bejelentett intézkedések okán bizakodóak 2022-re vonatkozóan is, például a szja-visszatérítés érdemi hatást gyakorolhat a lakáspiacra – fejtette ki.
Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos a keresleti ösztönzők mellett a kínálati oldal kormányzati támogatása is, ezzel lehet ugyanis a megnövekedett kereslet miatti drágulást fékezni.
Beszélt arról is, hogy az idéntől újra elérhető alacsonyabb lakásáfa kedvezően befolyásolta a fejlesztéseket.
Újságírói kérdésre az MNB szakembere elmondta, hogy a kamatemeléseknek eddig korlátozott hatása volt a hitelekre: a jelenlegi lakáshitelállomány mintegy 38 százaléka árazódik át a következő egy évben, de érdemi törlesztőrészlet emelkedésre ezeknél sem kell számítani. A bankok forrásköltségei ugyan emelkednek, ez a folyamat már a kamatemelési ciklus előtt megkezdődött. A többletköltségek begyűrűzése az új hitelek kamatozásába egyelőre még csak mérsékelten jelentkezik – tette hozzá.
