Bár a jegybank a piaci várakozásoktól némileg elmaradó mértékben emelt alapkamatot, az eszközvásárlási programok lezárásával mégis jelentősen szigorította monetáris politikáját – közölték elemzők a kamatdöntésre reagálva.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát. Az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, a jegybank a várakozásoknak megfelelően tovább szigorított a monetáris kondíciókon, bár az alapkamatot tekintve ennek mértéke miminálisan kisebb volt a vártnál.
A Századvég elemzője hozzátette, hogy ugyanakkor a vártnál jobban emelte a jegybank a kamatfolyosó alját, így az a jegybanki alapkamattal egyezik meg. A kamatfolyosó alsó szélének, illetve az alapkamatnak az emelése azonban inkább csak kommunikációs szempontból fontos – jegyezte meg.
A jegybank a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését érdemben, a jövő év vonatkozásában 1 százalékponttal visszafogta. Ez azt üzeni, hogy az infláció is alacsonyabban alakulhat a mérsékeltebb kereslet miatt. Az infláció szempontjából ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a jegybank a maginflációt a következő év közepéig 6 százalék közelébe várja, ez pedig az eddiginél nagyobb szigorítást tehet szükségessé.
A keddi döntésben a legjelentősebb szigorítás az eszközvásárlási programok lezárása. Az állampapír-vásárlások leállítása remélhetőleg a fiskális politika szigorúbbá válását is jelenti a finanszírozási környezet nehezebbé válása miatt – fűzte hozzá Regős Gábor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a várakozásoknak megfelelően, azonban a piaci várakozásoktól elmaradva 2,40 százalékra emelkedett az alapkamat. A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna, azonban az effektív egyhetes betéti kamatot csütörtökön hirdeti meg az MNB – tette hozzá.
Az elemző rámutatott arra, hogy a szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami jelentős és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti – vélekedett.
Megjegyezte, hogy az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.
A növekedési kötvényprogram lezárásával kapcsolatban Suppan Gergely rámutatott: a bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy az egyhetes betét kamata csütörtökön tovább emelkedhet, legalább 3,60 százalékra, de nem tartja kizártnak a 30 bázispontnál nagyobb mértékű emelést sem.
A jegybank kommunikációja további kamatemeléseket sugall; a rövid oldali effektív kamatszintek már a közeljövőben jóval 4 százalék fölé kerülhetnek – jegyezte meg az elemző.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságkezelő eszközök kivezetését az év végével lezárja a jegybank, véget ér ugyanis a már eleve csökkentett üzemmódban zajló jegybanki állampapírvásárlási program és a növekedési kötvényprogram is. Szerinte ez a monetáris politika hitelességét növeli, ugyanis a lépés összhangban van a jegybank szigorító szándékával.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt emelte ki, hogy a jegybank most feljebb tolta és szűkítette a kamatsávot, ennek keretében a betéti kamatot emelte nagyobb mértékben, 80 bázisponttal. A sáv másik végét, a hitelkamatot pedig 30 bázisponttal. A lépéssel a rövid kamatokra próbál hatást gyakorolni. A többi eszközével együtt, például a devizaswappal és a rövid futamidejű kötvénnyel stabilizálni próbálja a kamatkörnyezetet.
A jegybank bejelentette az eszközvásárlási program és a növekedési kötvényprogram végét, ám utóbbinál a még folyamatban lévő tranzakciók megvalósulhatnak. “Ezek a lépések szigorítást jelentenek, amire az inflációs környezet és az inflációs várakozások miatt van szükség” – fogalmazott a szakember.
Németh Dávid szerint a jelenlegi helyzetben az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betét kamatát csütörtökön várhatóan 30 bázisponttal 3,6 százalékra emeli a jegybank. “Az viszont még kérdés, hogy az év utolsó két kamattenderén lesz-e újabb szigorítás. Továbbra is arra számítunk, hogy az egyhetes betéti kamatot minimum 4 százalékos szintre emeli az MNB” – fogalmazott Németh Dávid.
