Székesfehérvár számára a koronavírus-járvány idején is komoly „ellenállóképességet” jelentett és biztonságot adott, hogy a helyi gazdaság nem egy, hanem több lábon áll – fejtette ki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, komoly fegyvertényként említve, hogy most a világ egyik legnagyobb alumíniumipari vállalata is Fehérvárt választotta további terjeszkedéséhez.
A fehérvári gazdaság az elmúlt években nagyon szépen fejlődött, a Covid-járvány által előidézett krízishelyzet így egy erőteljes gazdasági növekedésben okozott törést, és szerencsére nem is bizonyult tartósnak, hiszen már 2020 második felében érezhetőek voltak az újbóli növekedés első pozitív jelei. A járvány kitörésekor, 2020 tavaszán a legnagyobb ipari partnereinkkel – egyben a legnagyobb helyi adófizetőkkel – úgy számoltunk, hogy a pandémia miatt éves szinten 5-6 milliárd forint körüli visszaesés lehet a helyi adóbevételben. Ehhez képest – és ezt most nyilván idézőjelbe teszem – „csak” nem egészen 3 milliárd forint lett ez a kiesés. Nyilván ez is komoly érvágás, de messze kevésbé fájdalmas, mint az, amivel a járvány első szakaszában kalkuláltunk – elemez a polgármester.
Viszonyítási alapként hozzátéve: 2019-ben – vagyis a Covid előtti utolsó teljes évben – Székesfehérváron az iparűzési adó bevétel megközelítette a 20 milliárd forintot. Azt, hogy a helyi gazdaság gyorsan talpra állt, mutatja, hogy 2021-ben már az iparűzési adóban is jelentős növekedés volt kimutatható. Ráadásul ez nemcsak a Covid által leginkább sújtott 2020-hoz képest viszonyítva igaz, hanem még a 2019-es esztendőhöz képest is. Mert ha a kormány által a járványhelyzetben a KKV-knak bevezetett 50 százalékos iparűzési adó könnyítést nem vesszük, akkor a fehérvári gazdaság teljesítménye 2021-ben már utolérte a 2019-est.
„Abban, hogy 2021-ben ismét jelentős növekedést realizálhatott a fehérvári gazdaság, annak is nagy szerepe van, hogy a város nem egy iparágra alapozhat, hanem az autó-, az alumínium- és az élelmiszeripar mellett például a gépgyártás és az elektronika is nagy szerephez jut. Szükség esetén ezek egymás nehézségeit is képesek kompenzálni. Nem beszélve arról, hogy a kifejezetten erős és a nemzetiséget tekintve is sokrétű nagyvállalati szektor mellett a KKV-k világa is jelentős erőt képvisel” – értékel Cser-Palkovics András.
A városvezető szerint ez is közrejátszott abban, hogy az iparnál jóval nehezebb helyzetbe került szolgáltató és idegenforgalmi szektor is nagyobb törés nélkül vészelte át a járványhelyzet miatti bezárások teremtette krízishelyzetet. A városban mára a szállodák mellett gyakorlatilag minden más vendéglátóipari egység is újra ki tudott nyitni.
„Ebben természetesen azok az önkormányzati pályázatok formájában elérhető helyi támogatások is segítséget jelentettek, amelyeket elsősorban a munkahelyek megőrzéséhez, megtartásához lehetett lehívni a várostól. A lehetőséggel sokan éltek a szolgáltató szektorban és a kultúra területén tevékenykedők közül is. A nyertes pályázatot benyújtó előadóművészeknek ráadásul azt is felajánlottuk, hogy előre megkapják azt a fellépési díjat, amiért lehet, hogy csak fél vagy egy év múlva tudnak valójában megdolgozni. Vagyis előrehoztuk az ő előadóművészeti tevékenységük megrendelését és kifizetését, ezzel is segítve őket akkor, amikor a járványhelyzet miatt nem volt lehetőségük fellépni. Eleve nem adományban gondolkodtunk, amit a visszajelzések szerint az érdekeltek is nagyobb örömmel fogadtak. Azóta közülük sokan már meg is tartották azokat a koncerteket, előadóesteket, amelyekre a covid helyzetben nem nyílt mód.”
A munkaerőhiány magasabb technológiát hozott
A polgármester 2022-ben egyértelműen gazdasági növekedést vár 2021-hez képest. Már csak azért is, mert új – alapvetően nagyipari – beruházások valósultak meg a városban. Az egyik jelentős eredmény, hogy az alumíniumipar egyik óriása, a Hydro Extrusion nemzetközi versenyben végül is Fehérvárt választotta mintegy 30 milliárd forintos beruházásának helyszínéül.
„Számunkra ez azért is pozitív visszaigazolás, mert nem megelőlegezett bizalomról van szó. A Hydro eddig is jelen volt Székesfehérváron, és az, hogy most a bővítést is itt valósítja meg, azt mutatja, hogy minden szempontból elégedett a várossal. Ugyanakkor annak ellenére, hogy 2022 pozitív várakozással indult, sajnos nem tudjuk megjósolni, hogy az Ukrajnában zajló háború milyen kihatással lesz a világ-, a magyar és azon belül az alapvetően exportra termelő fehérvári gazdaságra, ahol az áruk 80-85-90 százaléka exportra megy. Ennek nyilván azt a hozzáállást kell mindenkiből kiváltania, hogy egy ilyen helyzetben őrizzük a tartalékokat, hogy ha arra szükség lesz, akkor tegyük meg a megfelelő lépéseket. Egyelőre vegyes híreket hallunk: van olyan iparág, ahol arról érkeznek a hírek, hogy a szomszédban zajló háború miatt a nálunk is aktív nemzetközi vállalatok hozzánk hoznak át Ukrajnából vagy Oroszországból – például élelmiszeripari – termelést.”
A városvezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy például a szinte kizárólagosan Ukrajnában gyártott alumínium kábelek hiánya a városban is jelentős szerepet betöltő autóipari beszállító cégek számára is komoly gond.
Arra a felvetésre, hogy a rendszerváltás után – az autópályának is köszönhetően – Székesfehérváron szinte elsőként jelentek meg a multinacionális vállalatok, akik felszívták a képzett munkaerőt, és szinte ki lehetett tenni a képzeletbeli „megtelt” táblát, a polgármester azt mondja: egy város mindig képes tovább fejlődni.
„Természetesen a munkaerőhiányos állapot is probléma, de sokkal kellemesebb, mint amikor 10 százalékos munkanélküliséget kell valahogy kezelni. Nálunk most – annak ellenére, hogy 32 ezer ingázó munkavállaló érkezik naponta az agglomerációból – inkább az erőteljes munkaerőhiány mutatkozik meg nagyon-nagyon sok területen. Viszont ez általában egy technológiai fejlesztést is magával hoz, és ami jó hír, ezáltal magasabb hozzáadott értékű munkák érkeznek a városba. Tehát mi abszolút technológiai váltást látunk a cégeknél, ami évekkel ezelőtt elkezdődött már, és alapvetően az automatizálás, a robottechnológia térhódításában mutatkozik meg. Ráadásul ez nem csökkenti a munkahelyek számát, sőt inkább a képzett munkaerő iránti igényt növeli, és miután magasabb hozzáadott értékű a munka, magasabb a termelési színvonal, ezért egy magasabb egzisztencia eléréséhez teremti meg az alapokat, ami a jövedelmek emelkedésében is látszik” – érvel a polgármester.
Aki szerint ezt mutatja az is, hogy a nagyvárosok körében, a vásárlóerőt tekintve Székesfehérvár – Budapest után – a második helyen áll.
A multik maximalizmust várnak a KKV-ktől
„A fehérvári KKV szektor megfelelő alapokon áll, ugyanakkor, amint az egész országban, sajnos itt is érződik, hogy a kis és közepes magánvállalkozások – amelyekből több mint 500 ezer működik hazánkban – többsége forráshiányos, és emellett a menedzsment-tudás tekintetében is támogatásra szorul” – érvel Kovács Tibor, a VOSZ Fejér megyei szervezetének elnöke, az Alba Mineral Székesfehérvári Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Kifejtve: a szervezet tavalyi tisztújításakor azért vállalta el ezt a megbízatást, mert a VOSZ működésének teljes megújításával, az új prioritások meghatározásával, szolgáltató jellegének erősítésével lehetőséget lát arra, hogy Fehérvár és a megye kis- és közepes vállalkozásai is felkészültebben és egyben rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a folyton változó gazdasági és technológiai kihívásokhoz.
„Ez már csak azért is fontos, mert miközben a nemzetközi cégek jelenléte, és hozzájuk csatlakozva a beszállítói státusz lehetősége komoly biztonságot adhat a helyi vállalkozásoknak, azt is látni kell, hogy a multinacionális vállalatok a munkaszervezést és a technológiai fejlettséget tekintve a legmagasabb szintet várják el. Ehhez pedig folyamatos fejlesztésekre lenne szükség, aminek sok KKV azért nem tud megfelelni, mert alultőkésített és így nem pályázatképes. Ezen a helyzeten pedig a magyar cégek versenyképességének javítása miatt mindenképpen változtatni kell” – teszi hozzá a megyei VOSZ elnök.
Székesfehérvár kiváló logisztikai adottságára is épített az 1991-ben garázscégként indult, országos hálózatával mára az épületvillamossági piac meghatározó szereplőjévé vált fehérvári családi vállalkozás, a Mentavill Kft., amely először nagykereskedőként, az állami vállalatok megszűnésével keletkezett űrt kitöltve látta el villamossági termékekkel a villanyszerelőket és a villanyszerelési szaküzleteket. Később pedig saját üzleteket nyitva, saját márkás termékeket is felsorakoztatva építette fel folyamatosan bővülő üzlethálózatát a ma már 430 fős, 20 milliárd forgalmú családi cég.
Lokálpatrióta sikersztori
Székesfehérvári kötődését erősítve, a Mentavill 1996-ban teremtette meg a városban azt a 2700 négyzetméteres, majd később 7400 négyzetméteresre bővített központi raktárt, amely mellé azóta már mintaüzlet is társul.
„Az angolszász üzleti igazság „Location, Location, Location” – lokáció, lokáció, lokáció – a korábbinál is precízebben szervezett ellátási láncok világában még inkább felértékeli Székesfehérvár kiváló adottságait: az M7-es sztráda és a főváros közelségét. Ez optimális hátteret ad az országos lefedettségű nagykereskedelmi tevékenységünk folytatásához és a szaküzlethálózatunk ellátásához” – magyarázza Mentes Zsolt, a Mentavill Kft. ügyvezető igazgatója.
Aki kifejtette: az országos növekedést tervezve sem fordult meg a fejükben az, hogy – miként különösen régebben divatos volt – a cég központját Budapestre teszik át. „Miért is tettük volna, amikor lokálpatrióták vagyunk, és minket minden Székesfehérvárhoz köt, ahol minden adott a sikeres cégépítéshez” – elemez a cégvezető, aki ennek kapcsán nem csak az infrastrukturális előnyökről beszél. Azt is kiemelve, hogy a fehérvári központban dolgozó munkatársuk személyében olyan elkötelezett és felkészült szakembereket találtak, akik nélkül elképzelhetetlen lett volna az elmúlt 30 esztendő sikeres cégépítése.
Érsek M. Zoltán