Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Ultrakonzervatívak a magyar cégek a számlázás terén
No menu items!

Ultrakonzervatívak a magyar cégek a számlázás terén

Magyarországon körülbelül 1,3 millió vállalkozás van, ám ennek csak mindössze 15%-a mondhatja el magáról, hogy legalább egy e-számlát kiállított. Illusztráció: Bigstock

A Grant Thornton globális üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának tapasztalatai alapján a magyar vállalatok számlázási gyakorlata még többnyire az évtizedekkel ezelőtt kialakított számviteli szabályokon és mindennapos rutinon alapszik, amit ma kiegészít a szkennelés és a PDF számlaképek emailen történő továbbítása. A cég szakértői úgy látják, hogy az e-számlázás további népszerűsítésére van szükség, mert ezzel komoly pénzügyi megtakarítást és hatékonyságnövelést érhetnek el a magyar vállalatok, nem beszélve arról, hogy a kevesebb papír felhasználásával környezetvédelmi erőfeszítéseket is tehetnek.

Az utóbbi években – és különösen a globális koronavírus-járvány következtében – felpörgött digitális transzformáció nagy mértékben átalakította a mindennapokat, és köszönhetően a fizikai távolságtartás kényszerének (és persze az egyre fokozódó vásárlói elvárásoknak), az online működés és ügyfélkiszolgálás a napi rutin része lett. Azonban úgy tűnik a digitális fejlesztések a magyar vállalatok számlázási gyakorlatát elkerülték: a KSH adatai alapján ma Magyarországon körülbelül 1,3 millió vállalkozás van, ám ennek csak mindössze 15%-a mondhatja el magáról, hogy legalább egy e-számlát kiállított. Ez, figyelembe véve az e-számlázás egyértelmű előnyeit, valamint az azt segítő jogszabályi környezetet, aggasztóan kevés.

A magyar jogszabályi környezet rendkívül kedvező

A Grant Thornton szakemberei úgy vélik, hogy a magyar adórendszer régiós összehasonlításban is élen jár a digitális adózás jogszabályi- és technológiai környezetének megteremtésében. Ennek ellenére, az adóhivatal szakemberei 1 év alatt kevesebb, mint 100 ezer darab olyan NAV XML alapú e-számlával találkoztak, amely a kiállítónál és befogadónál is automatizáltan feldolgozható: ez elég kevés ahhoz képest, hogy naponta 2 millió darab számviteli bizonylat érkezik be a NAV-hoz.

Az okokat valószínűleg a gyökereknél, azaz a definíció értelmezésénél kell keresni, ugyanis a legtöbben nem tudják, hogy pontosan mi is az az e-számla, és annak különböző megjelenési formái milyen előnyöket és hátrányokat jelent egy adott cég számára. A kiállítói oldalon a legelterjedtebb és ezáltal a legegyszerűbb megoldást a digitális aláírással elkészített PDF számlakép jelenti. Habár ez megfelel a jogszabályi leírásnak, csak egy előnytelen kompromisszumokkal teli, köztes megoldást jelent a hagyományos papír alapú és a professzionális e-számlázás mellett” – hívta fel a figyelmet Kóczé Péter, a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, hogy ma Magyarországon körülbelül 200 ezer olyan vállalkozás van, amelyek rendszeresen e-számlát állítanak ki.

A magyar adóhivatal az e-számlázásra vonatkozóan, hosszú távon azt vízionálja, hogy a kép alapú számlázást egyre inkább kiszorítja majd az adat alapú számlázás. Ezzel a vállalkozások közötti számlázási gyakorlat mai bevett formája, amiben akár öt lépés is lehet (kibocsátó – postai feldolgozás – kézbesítés – küldemény feldolgozás – befogadó), lerövidül mindössze 3 szereplőre: a kibocsátó, aki kiállítja a bizonylatot, az elektronikus feldolgozó rendszer és végül a befogadó. Ez valójában az online adatszolgáltatás folyamatába illeszkedik, amikor nincs további közreműködő egység, hanem csak a kibocsátó és a befogadó kommunikál közvetlenül egymással.

Ma a mindennapok része az, ha valaki egy kézzel kiállított számlát beszkennel vagy a másodpéldányt PDF dokumentumként nyomtatja ki, majd email-en elküldi azt a partnernek. Ezt követően pedig feladja postán az eredeti példányt. Ez ügyviteli szempontból azt is jelenti, hogy egy célzott aktivitással (számlakiállítás, hogy kifizessék a termék vagy szolgáltatás ellenértékét) legalább 4-szer vagy 5-ször kell foglalkozni. Ez minden, csak nem hatékony” – vallják az adótanácsadó szakemberei. Nem reprezentatív felmérés alapján 10-ből 9 cég azt mondja, hogy az e-számla az, amit elektronikusan aláírnak. Ez azonban ebben a formában nem igaz.

Az e-számlázás jövője: az EDI

A számlázás jövőjét az EDI (Electronic Data Interchange) alapú megoldások jelentik. Ezek a rendszerek olyan elektronikus adatcserét valósítanak meg, amelyben a számlaadatok teljesen automatikusan, emberi közreműködés nélkül áramolnak a számítógépek között. Tehát a számlák kibocsátása és befogadása is ezen keresztül történik. A magyar vállalkozások körében többnyire a gyártói szektorban terjedt el eddig az EDI, mint e-számlázási megoldás. Az EDI használata ugyanakkor nem csak ennek a szektornak a privilégiuma. 2021-től a NAV Online Számla rendszer a kötelező valós idejű adatszolgáltatás mellett egy opcionális, díjmentes EDI szolgáltatást is biztosít már azoknak a társaságnak, akik a NAV XML, azaz az online-számla adatszolgáltatásra épülő megoldást választják az üzleti partnereik felé történő elektronikus számlázáshoz.

A Grant Thornton szakértői úgy látják, hogy a teljes számlázási gyakorlatot érdemes mielőbb digitalizálni, mert jelentős költségmegtakarítás lenne elérhető: nincsen papír- és nyomtatási költség, nem kell több alkalmazottat bevonni, ugyanakkor teljes mértékben ellenőrizhető a folyamat, amely nem jelent egy „újabb bürokratikus terhet”. Habár az EDI technológiai követelményeinek történő megfelelés esetenként több nyitottságot követel a társaságoktól az új megoldások alkalmazásával kapcsolatban, azonnal jelentkezhetnek az előnyei: egyszerű, megbízható, azonnali és nem terheli a környezetet sem.

Azt tapasztaljuk, hogy az e-számlázás kapcsán az egyik bizonytalanság a vállalkozások körében abból ered, hogy az e-számlázás esetleg több hibára ad lehetőséget, ami közvetlenül és közvetve is növelheti az adókockázatot” – véli Kóczé Péter, a Grant Thornton szakembere. Ez szintén egy tévhit a tanácsadó szerint, a megfelelően kiválasztott és bevezetett e-számla megoldás ugyanis egyformán segíti az adózót és az adóhivatalt, ami mindenképpen előnyösen hat a társaság és az adóhivatal “együttműködésére” is. A szakember megjegyezte, hogy nem utolsó szempont a környezeti megfontolás sem: csak idén januárban több mint 43 millió darab papír alapú számlát állítottak ki a magyar cégek – ezt mind meg lehetne spórolni az e-számlázással.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Begyújtották a rakétát a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztári alapok hasonlóan teljesítettek, mint az önkéntes pénztári portfóliók. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben 2,7-5,1 százalék között.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.