Az iparosodott országok szervezete (OECD) az ukrajnai háború miatt jelentősen rontotta a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: új jelentésében a korábban jelzett 4,5 százalék helyett 3,0 százalékos növekedést vár az idén, és 3,2 százalék helyett 2,8 százalékost jövőre.
Az OECD megfogalmazása szerint a növekedés lassulásával kell megfizetni a háború árát alacsonyabb jövedelmek és a kevesebb munkalehetőség formájában.
A háború előtt a világgazdaság a koronavírus-járvány után erős, bár egyenlőtlen fellendülés felé tartott. Az ukrajnai konfliktus és az ellátási láncok zavarai, amelyeket a zéró-Covid-politika miatti kínai leállások súlyosbítanak, komoly csapást mérnek a fellendülésre az OECD magyarázata szerint.
A növekedés a vártnál lényegesen gyengébb lesz szinte minden gazdaságban.
A legsúlyosabban érintett országok többnyire Európában találhatók, amely az energiaimport és a menekültáradat révén is nagymértékben kitettek a háború következményeinek.
Az infláció is magasabb lesz és tovább tart, mint korábban feltételezték – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Az inflációs nyomást fokozó magasabb nyersanyagárak világszerte sújtják a nemzetgazdaságokat, visszafogják a reáljövedelmeket és a reálkiadásokat, ami tovább rontja a fellendülést.
Az ukrajnai háború miatt elszállt az a remény, hogy gyors véget ér a magas infláció, a magas élelmiszer- és energiaárak, valamint az ellátási lánc problémáinak további súlyosbodása azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex a korábban vártnál később és magasabb szinten fog tetőzni – írja az OECD jelentése.
Az új előrejelzések alapján a háború nagy és globális hatással van az inflációra, amely Németországban 7,2 százalékon, az Egyesült Királyságban 8,8 százalékon és az Egyesült Államokban 5,9 százalékon már 40 éves csúcsot ért el.
Németország idei GDP-növekedési előrejelzését az OECD mostani prognózisában a 2021 decemberi prognózisban megadott 4,05 százalékról 1,87 százalékra csökkent. Az Egyesült Államokét 4,19 százalékról 2,46 százalékra, az euróövezet 17 tagországáét 4,32 százalékról 2,62 százalékra csökkentette az OECD. Az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését 5,52 százalékról 3,96 százalékra vette vissza.
Két ország növekedési előrejelzésén javított az OECD: az argentin növekedés 3,57 százalék lehet 2,48 százalék helyett, a török pedig 3,72 százalék 3,29 százalék helyett.
Az OECD szerint az infláció 8,5 százalékon csúcsosodik ki az idén a tagországok körében, majd 2023-ban 6,0 százalékra mérséklődik. Decemberi előrejelzésében az OECD még 5 százalékos inflációt várt az idén és 3 százalékost jövőre.
A magyarországi infláció az idén 10,3 százalék lesz az OECD szerint, míg az előző prognózis még 6 százalékot jelzett.
A magas inflációs és alacsony növekedési kilátások ellenére sem számít a hetvenes években tapasztalthoz mérhető stagfláció kialakulására az OECD, amikor az olajár-sokk szabadította el a fogyasztói árakat a munkanélküliség növekedése kíséretében. Elsősorban azért, mert a fejlett gazdaságok sokkal inkább támaszkodnak a szolgáltatóipari szektorokra, mint az energiaintenzív feldolgozóipari szektorokra.
“Az infláció költségeinek mérséklése érdekében a terheket meg kell osztani a nyereség és a bérek között, azaz a munkaadók és a munkavállalók között tárgyalásokat kell folytatni e költségek méltányos megosztásáról és a bérek árspiráljának elkerüléséről” – mondta Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza.
Az OECD elemzésében elérkezettnek látja az időt a monetáris politikai ösztönzők fokozatos megszüntetésére az olyan magas inflációjú gazdaságokban, mint például az Egyesült Államok, vagy a kelet-európai országok.
