Az Európai Bizottság legfrissebb, július közepén megjelent makrogazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése lassulni fog, miközben több bizonytalansági tényező is nehezíti a helyzetet.
Magyarország gazdasága 2022 első negyedévében továbbra is gyorsan növekedett (2,1% negyedévről negyedévre) a fogyasztást és az állami beruházásokat ösztönző erőteljes fiskális ösztönzésnek köszönhetően. Az erős foglalkoztatás és a magánszektor bérnövekedése mellett a háztartások jövedelmét az év elején egyszeri jövedelemadó-visszatérítés, valamint az állami bér- és nyugdíjemelések is erősítették. Az Európai Bizottság elemzése szerint az export is élénken nőtt az erős keresletnek és az ellátási láncban mutatkozó zavarok fokozatos enyhülésének köszönhetően.
A jelentés szerint a gazdasági növekedés a következő negyedévekben jelentősen lassulni fog, amit már előre jelez az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilisi és májusi lassulása is. Ami várhatóan a kereslet valamennyi összetevőjét érinti és amit a növekvő infláció, a szigorodó költségvetési és monetáris politika, valamint a kereskedelmi zavarok, illetve az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán növekvő bizonytalanság okoz. Ezek a tényezők várhatóan a következő időszakban végig nehezítik a gazdasági növekedést: a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2021-es 7,1%-ról 2022-ben 5,2%-ra, 2023-ban pedig 2,1%-ra esik vissza.
2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
GDP növekedés (%/év) | -4,5 | 7,1 | 5,2 | 2,1 |
Infláció (%/év) | 3,4 | 5,2 | 11,8 | 7,6 |
Az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belföldi kereslet és a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a nemzeti valuta leértékelődése hajtotta. A lakossági energiaárak változatlanok maradtak a lakossági közüzemi árak befagyasztása és a motorüzemanyagokra vonatkozó – a jelentés megjelenése óta már csak részbeni – árplafon miatt, amelyet október 1-jéig meghosszabbítottak. Az éves átlagos Harmonizált fogyasztóiár-index (Harmonised Indices of Consumer Prices) alapján mért HICP-infláció a 2021-es 5,2%-ról 2022-ben 11,8%-ra emelkedik. Az előrejelzések szerint az infláció 2023-ban is magas, 7,6%-os marad. Az elemzés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy miközben az alacsonyabb fogyasztói kereslet várhatóan visszafogja a maginflációt, a motorüzemanyagárak felső határának 2022 vége felé bejelentett – várható – feloldása felfelé fogja hajtani a jövő évi inflációt. Emellett a vállalatok várhatóan a nemrég bejelentett közvetett adóemelések egy részét áthárítják majd a fogyasztókra.
A jelentés szerint Magyarország kilátásait továbbra is különösen érzékenyen érinti az ukrajnai háború alakulása. További bizonytalanságok kapcsolódnak a globális befektetői hangulathoz, valamint a monetáris szigorítás és a költségvetési konszolidáció útjához. Az inflációs profil az árplafonok időtartamától függ, amelyeket már többször meghosszabbítottak. Végül – szól az elemzés – az infláció felfelé irányuló kockázatai a feszes munkaerőpiacokhoz és a növekvő inflációs várakozásokhoz is kapcsolódnak.
Érsek M. Zoltán