Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Nagy siker a német 9 eurós jegy: csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, kisebb lett...
No menu items!

Nagy siker a német 9 eurós jegy: csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, kisebb lett az infláció

A 9 eurós jegyből 52 milliót adtak el. Kép forrása: Bigstock

Mintegy 1,8 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légkörbe annak köszönhetően, hogy Németország a három nyári hónapra bevezette a 9 eurós jegyet, amellyel az utazók egy hónapig korlátlanul utazhattak a regionális vonathálózatokon, villamosokon és buszokon.

A 9 eurós jegyből – amely az üzemanyag-fogyasztás csökkentését és a megélhetési válság enyhítését célozta – a június 1-jei bevezetése óta mintegy 52 milliót adtak el, ezek ötödét olyanok számára, akik egyébként nem használták a tömegközlekedést. A rendszer szerdán ér véget – írja a Guardian.

A kutatást végző Német Közlekedési Vállalkozások Szövetsége (VDV) szerint a 9 eurós jegy miatt a személygépkocsiról a tömegközlekedésre váltók száma áll a kibocsátás-csökkenés hátterében.

“A 9 eurós jegyek népszerűsége töretlen volt, és igazolható a pozitív hatása a klímaváltozás elleni küzdelemben”

– közölte a VDV. Adataik szerint a megtakarított kibocsátás 350 ezer háztartás áramellátásának felel meg, és egy év alatt hasonló csökkenés lenne tapasztalható, ha Németország bevezetné a sebességkorlátozást az autópályákon. Egy átlagos személygépkocsi évente körülbelül 4,6 tonna szén-dioxidot bocsát ki.

Olaf Scholz kancellár, akit az utóbbi hónapokban a németországi üzemanyagár-emelkedés és a megélhetési költségek meredek emelkedése miatt egyesek szerint közömbös hozzáállása miatt támadtak, elismerően nyilatkozott a programról, és a 9 eurós jegyet “eddigi legjobb ötletünknek” nevezte.

A rendszer vélhetően hozzájárult ahhoz is, hogy a jelenleg 8% százalék körüli infláció valamivel alacsonyabb legyen, mint amilyen egyébként lett volna.

De az utasok nemcsak a rendszer olcsóságát dicsérték, hanem a rendszer egyszerűségét is, mivel a számtalan közlekedési zónától kezdve a régiónként eltérő jegykategóriákig sokféle bonyodalomtól megszabadította őket.

A jegyet a vásárlók valamivel több mint 37%-a használta munkába járásra, 50%-a mindennapi utazásra, például bevásárlásra vagy orvoshoz járásra, 40%-a látogatásra, 33%-a pedig egynapos kirándulásra.

A déli Bajorországtól az északi Rostockig utaztam, és olyan helyeket láttam, ahová egyébként soha nem látogattam volna el” – mondta a 80 éves Ronald Schenck egy regionális műsorszolgáltatónak. “Egy vagyont spóroltam meg, és nagyon jól éreztem magam.

A kormányra és a regionális közigazgatásra most hatalmas nyomás nehezedik, hogy valamilyen formában folytassák az akciót. A várakozások szerint a helyettesítő jegyek ára legalább hatszor magasabb lenne, de a felmérések szerint a lelkesedés nagy egy ilyen rendszer iránt.

A német szövetségi környezetvédelmi ügynökség szerint egy az tonna szén-dioxid-kibocsátásból eredő környezeti kár körülbelül 180 eurót ér.

A kampányolók szerint ezt a számítást fogják érvként felhasználni, hogy a kormánynak miért kellene a jövőben is támogatnia az olcsó tömegközlekedési rendszert, miután egyes tisztviselők szerint túl drága lenne folytatni azt a megélhetési költségek emelkedése idején.

A kritikusok azonban a túlzsúfolt vonatokra és arra hivatkoztak, hogy az utasok gyakran nem tudnak kerékpárt felvinni a fedélzetre, és ezek miatt nem kellene megismételni a programot. Attól is tartanak, hogy az akció folytatása esetén kevesebb pénz áll majd rendelkezésre a közlekedési hálózatok fejlesztésére, amelyek különösen a vidéki területeken elégtelenek, és a független szolgáltatások közötti összeköttetés néha nem is létezik. A jegyeladások a vidéki területeken voltak a legalacsonyabbak, ami a feltételezések szerint a tömegközlekedés gyenge elérhetőségének köszönhető.

A VDV a Deutsche Bahn nemzeti vasúttársasággal, valamint a Forsa és az RC Research marketingkutató szervezetekkel közösen hetente mintegy 6000 – összesen mintegy 78 ezer – interjút készített az utasokkal országszerte.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától? A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.