Oroszország elküldte eddigi második nyersolajszállítmányát az Északi-sarkkörön keresztül Kínába. Az útvonal a világ legzordabb hajózási körülményein vezet keresztül és számos aggályt vet fel, mégis gyorsabb utat biztosít az oroszoknak az ázsiai vevőkhöz.
A Vaszilij Dinkov, egy speciális jégtörő tartályhajó az északi tengeri útvonalon halad, miután a múlt hónap végén nyersolajat rakodott be egy Murmanszkban horgonyzó tartályhajóról – derül ki a Bloomberg által összeállított hajókövető adatokból. A viszonylag kis rakományt szállító hajó a hétvégén Oroszország északi partjainak közelében mozgott, majd áthaladt az országot Alaszkától elválasztó Bering-szoroson. A hajó november 17-én érkezik a kínai Rizhao kikötőjébe.
Az útvonal egy 5300 kilométeres távot foglal magában a bolygó legzordabb hajózási körülményein keresztül, ahol gyakoriak a jéghegyek és a fagyos körülmények. Ez az út a legrövidebb átkelést biztosítja Európa és Kelet-Ázsia között, mivel így a szállítmány az oroszországi balti kikötőkből feleannyi idő alatt ér Kínába, mint a Szuezi-csatornán keresztül vezető hagyományos útvonalon.
Ám az még nem világos, hogy az útvonal mennyire bizonyul megbízhatónak Oroszország számára, ez az időjárási viszonyok alakulásától is függ. Eddig az ország Jeges-tengeri kitermelésének túlnyomó többségét murmanszki tartályhajókon gyűjtötték össze kis siklótankerekről. Ezt követően nagyobb hajókra rakodták át, hogy főként Európába szállítsák. Ez a kereskedelem az elkövetkező hetekben lényegében leáll, mivel az Európai Unió december 5-től betiltja az Oroszországból származó tengeri behozatal nagy részét.
A Vaszilij Dinkov egy “nagyon fejlett” hajó, amely speciális jégtörő hajótesttel rendelkezik, de Richard Matthews, a londoni E.A. Gibson Shipbrokers kutatási vezetője szerint csak nyolc olyan hajó van, amely képes ilyen utak megtételére. Így az útvonal legkorábban nyár előtt nem lehet különösebben életképes.
“Nem valószínű, hogy ezen az útvonalon nyárig jelentős mennyiséget lehetne szállítani”
– mondta.
Létfontosságú útvonal – veszélyekkel
A Vaszilij Dinkov egyike annak a három hajóból álló flottának, amelyet kifejezetten arra építettek, hogy a Lukoil a varandeji exporttermináljából Murmanszkba szállítsa a nyersolajat, ami általában két hetet vesz igénybe. A hajó használata a nyersolaj Kínába történő szállításához akár nyolc hétre is kivonja azt a szokásos feladatai alól.
Kína növelte az Oroszországból importált nyersolaj mennyiségét, de az európai tilalomra válaszul a tengeri logisztika gondos tervezést igényel. Az Ázsiába történő szállítás a Szuezi-csatornán keresztül az eddiginél jóval hosszabb utakat jelent, ami növeli a hajók iránti keresletet.
Katona Viktor, a Kpler olajipari elemző cég vezető nyersolaj-elemzője szerint az északi tengeri útvonal “létfontosságú lesz“, amikor eljön a nyár.
“Európa már most le van zárva” – mondta. “Minek miegkerülni az egész világot, ha az északi-tengeri útvonalon 20 nap alatt el lehet jutni Kínába?” – tette fel a kérdést.
A további olvadás évről évre folyamatosan javítja a régió megközelíthetőségét, egyre inkább megnyitva azt a kereskedelmi forgalom és az ezzel járó környezeti kockázatok előtt.
Emiatt az állami tulajdonú orosz energiaóriás, a Rosznyeft növelheti az északi tengeri útvonalon áthaladó nyersolaj mennyiségét: a Vosztok Oil a becslések szerint 2024-re napi 500 ezer hordónyi olajat termelhet majd ki Oroszország távoli, északi részén. A Szever-öbölben már folyamatban is van egy olajterminál építése, amely biztosítani fogja a Vosztok Oil mezőiről származó olaj szállítását az útvonalon – áll a Rosznyeft sajtóközleményében, amely így Oroszország legnagyobb olajkereskedelmi termináljává válik.
Az első olajszállítás az északi tengeri útvonalon keresztül 2019-ben történt. Katona Viktor szerint azóta nem volt egy sem.
Bár a rövidebb utak csökkentik a kibocsátást, az útvonal környezetvédelmi aggályokat vet fel, mivel az Északi-sarkvidéken átmenő nagyobb forgalom növeli a tartályhajók kéményeiből származó szennyezést. Amikor a korom elsötétíti a jég felszínét, felgyorsítja a felmelegedési folyamatot, mivel több napenergiát nyel el.
Ráadásul a sarkvidéki balesetek a távoli elhelyezkedés és a helyi katasztrófaelhárítási képességek hiánya miatt a szokásosnál is problémásabbak lennének.
