Miközben számos gazdaságot sújt az ukrajnai orosz invázió hatása, néhány más ország hasznot húz az orosz migránsok beáramlásából és az általuk elköltött pénzekből.
Grúzia, az Oroszország déli határán fekvő kis volt szovjet köztársaság egyike azoknak a kaukázusi és környező országoknak – köztük Örményországnak és Törökországnak – amelyek gazdasága fellendült az ukrajnai háború kitörése óta.
A CNBC összefoglalója szerint idén legalább 112 ezer orosz vándorolt ki Grúziába. Az első, közel 43 ezer fős hullám Oroszország február 24-i ukrajnai invázióját követően érkezett, míg a második hullám – amelynek nagyságát nehezebb meghatározni – Putyin szeptemberi katonai mozgósítási akciója után érkezett.
Az első hullámban az Oroszországból kivándorlók csaknem negyede (23,4%) Grúziába ment a Ponars Eurasia kutatócsoport 2000 orosz migráns körében végzett online felmérése szerint. Az orosz migránsok közül sokan választották Törökországot (24,9%) is, míg Örményországba (15,1%) és a meg nem nevezett “egyéb” országokba (19%) menekült.
A beáramlás nagy hatással volt Grúzia gazdaságára – amely a Covid-19 okozta lassulást követően máris fellendülőben van – és a grúz larira, amely idén eddig 15%-kal drágult az erős amerikai dollárral szemben.
A Nemzetközi Valutaalap most arra számít, hogy Grúzia gazdasága 2022-ben 10%-kal fog növekedni, miután ebben a hónapban ismét felfelé módosította becslését, és több mint háromszorosára emelte az áprilisi 3%-os előrejelzését.
“A háború által kiváltott bevándorlási hullám és a pénzügyi beáramlás” volt az egyik oka a növekedésnek. Az IMF úgy látja, hogy a másik befogadó ország, Törökország 5%-kal fog növekedni idén, míg Örményország 11%-kal fog növekedni “a külső jövedelem, tőke és munkaerő nagymértékű beáramlása miatt“.
Grúzia az idén drámaian megugrott tőkebeáramlásból profitált, elsősorban Oroszországból. Csak októberben a grúziai külföldi tőkebeáramlás háromötödét (59,6%) Oroszország adta – a teljes volumen 725%-kal nőtt az előző évhez képest.
Február és október között az oroszok 1,412 milliárd dollárt utaltak grúz számlákra – ez több mint négyszerese a 2021-es év azonos időszakában átutalt 314 millió dollárnak – a Grúz Nemzeti Bank adatai szerint.
Eközben az oroszok szeptemberig több mint 45 ezer bankszámlát nyitottak Grúziában, ami csaknem megduplázta az orosz tulajdonban lévő számlák számát az országban.
Aktív migránsok
Grúzia stratégiai elhelyezkedése, valamint Oroszországhoz fűződő történelmi és gazdasági kapcsolatai miatt nyilvánvaló belépési pont az orosz migránsok számára. Eközben liberális bevándorlási politikája lehetővé teszi a külföldiek számára, hogy vízum nélkül éljenek, dolgozzanak és vállalkozásokat alapítsanak.
Örményországhoz és Törökországhoz hasonlóan Grúzia is ellenállt a páriaállamot sújtó nyugati szankciók érvényesítésének, így az oroszok – és a pénzük – szabadon mozoghatnak az országban.
Törökország a maga részéről idén 118 626 orosznak adott tartózkodási engedélyt a kormányzati adatok szerint, míg 2022-ben a külföldi ingatlaneladások egyötöde oroszoktól származott.
Ennek ellenére a gazdasági hatás még a szakértőket is meglepte.
“Kétszámjegyű növekedést értünk el, amire senki sem számított” – mondta a CNBC-nek Mikheil Kukava, a grúziai Institute for Development of Freedom of Information (IDFI) agytröszt gazdasági és szociálpolitikai vezetője.
A fellendülés jelentős része azután következett be, hogy a növekedést megtizedelte a koronavírus világjárvány. De Kukava szerint ez az újonnan érkezők gazdasági aktivitását is jelzi. És bár a több tízezres beáramlás minimálisnak tűnhet – még egy olyan szerény, 3,7 milliós lakosságú ország számára is, mint Grúzia -, ez több mint tízszerese annak a 10 881 orosznak, akik 2021 egészében érkeztek.
“Nagyon aktívak. 42 ezer véletlenszerűen kiválasztott orosz állampolgárnak nem lett volna ekkora hatása a grúz gazdaságra” – mondta Kukava, utalva a migránsok első hullámára, akik közül sokan tehetősek és magasan képzettek voltak. A második hullámot ehhez képest inkább a “félelem” motiválta a távozásra, mint a gazdasági tényezők – mondta.
A bummból robbanás lett
Az újonnan érkezők egyik leglátványosabb hatása Grúzia lakáspiacára volt. A grúz TBC bank szerint szeptemberben a fővárosban, Tbilisziben az ingatlanárak 20%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a tranzakciók pedig 30%-kal nőttek. A bérleti díjak 74%-kal emelkedtek az év során.
Másfelől idén január és november között 12 093 új orosz vállalatot jegyeztek be Grúziában, ami több mint 13-szorosa a 2021-ben alapított vállalatok számának a grúz nemzeti statisztikai hivatal szerint. A grúz lari pedig jelenleg hároméves csúcson áll.
Ám nem mindenki lelkesedik mindezért. Grúzia egy volt szovjet köztársaság, amely 2008-ban rövid háborút vívott Oroszországgal, és egyes grúzok emiatt tartanak az érkezők társadalmi-politikai hatásától.
A washingtoni Hudson Intézet nevű agytröszt is arra figyelmeztetett, hogy “a Kreml további beavatkozásra vagy agresszióra használhatja a jelenlétüket ürügyként“.
Felkészülés a lassulásra
Mindezzel együtt a grúz kormány és a nemzeti bank is azt közölte, hogy 2023-ban a növekedés lassulására számít. Az IMF is úgy látja, hogy a növekedés jövőre 5% körülire csökken.
“A növekedés és az infláció 2023-ban várhatóan lassulni fog, a mérséklődő külső beáramlás, valamint a romló globális gazdasági és pénzügyi feltételek miatt” – írta az IMF a hónap elején kiadott jegyzetében.
″Ez azt jelzi, hogy a grúz kormány nem számít arra, hogy maradni fognak” – mondta Kukava az orosz érkezőkről.
A Ponars Eurasia március és április között végzett felmérése szerint az orosz migránsok kevesebb mint fele (43%) mondta akkoriban, hogy hosszú távon tervezi, hogy az eredeti fogadó országban marad. Több mint egyharmaduk (35%) bizonytalan volt, majdnem egyötödük (18%) szándékozott máshová költözni, és mindössze 3% tervezte, hogy visszatér Oroszországba.
“Jobban járunk – mind a kormány, mind a nemzeti bank -, ha nem arra alapozzuk gazdasági feltételezéseinket, hogy ezek az emberek maradni fognak” – tette hozzá Kukava.