Hirdetés
Kezdőlap Turizmus Meghökkentő, de érthető: tilalmakkal az túlturizmus ellen
No menu items!

Meghökkentő, de érthető: tilalmakkal az túlturizmus ellen

Velencének is gondot okoz a sok turista. Fotó: Bigstock

Overtourism, magyarul túlturizmus az új jelenség neve: a túl sok turista nemcsak zsúfoltságot okoz, a célállomás és az ott élők létét veszélyezteti. A pandémia elmúltával nagyobb probléma, mint valaha. Barcelona, Velence, Amszterdam, Dubrovnik – a legkedveltebb európai úti célok meghökkentő tilalmakkal állnak elő.

Megállási tilalom Portofinóban

Nem növeli Itália ázsióját a világhírű halászfalu, Portofino rendelete sem: a település frekventált közterületeire kiterjedő megállási tilalmat vezettek be a gyalogosoknak. A rendeletet áprilisban fogadták el, de nem tréfáról van szó. A helyi politikusok így reagálnak a Portofinót elárasztó turistaáradatra.

Dubrovnik, Velence, Saint-Tropez – turistaárban fulladozó kistelepülések. A Covid elmúltával ismét kénytelenek olykor kreatív, olykor szigorú eszközökkel küzdeni a túlturizmus ellen. Így a 2000 lakosú Dubrovnikban, ahova az utolsó pandémia előtti évben 2 millióan érkeztek, az idei szezonban a belvárost csak a kordonok által kijelölt útvonalon szabad felfedezni. Firenzében pedig tilos a közterületen étkezni. Arra eddig azonban még sehol nem gondoltak, hogy 275 euróig terjedő bírsággal fenyegessék a település felfedezése közben állva maradó látogatókat. Barcelona azonban gyorsan reagált: a belváros több pontján tilos a megállás, igaz, csak a vezetett csoportoknak. Velence vezetése más eszközzel próbálkozik: januártól akárcsak egy skanzenbe, csak belépőjeggyel lehet a belvárosba lépni, amelynek ára a naptól függően 3 eurótól 10-ig terjed.

Win-win szituáció vs. túlturizmus

Egyrészről érthető, hogy a helyieknek sok lehet a turistákból. Élhetetlenné teszik az otthonukat: a bérlakásokból Airbnb-apartmanok, a közértekből szuvenírüzletek lesznek, az árak elszabadulnak, az utcákon lépni sem lehet. Másrészről a Covid megmutatta, hogy a turisztikai célpontok a vendégekből élnek. Barcelonában például 2021-ben 2,7 milliárd eurótól estek el a vállalkozások. Érthető, hogy a pandémia lecsendesülésével mindent megtettek, hogy visszacsábítsák a turistákat, akikből a Covid előtt és most újfent elegük van.

Az idegenforgalom win-win szektornak számít: az utazó megismeri a világot, a vendéglátó gazdaságilag profitál. Napjainkban sokan nem érzik magukat nyertesnek. Az utazónak kikapcsolódás helyett tömeg és stressz jut, a vendéglátó egyre élhetetlenebbnek érzi szűkebb hazáját.

Barcelona, Dubrovnik és Velence mindig mágnesként vonzotta a turistákat. Az új utazási szokások, mint a tengerjáró hajókon eltöltött nyaralás, vagy a privát szállásfoglalás tették elviselhetetlenné a helyiek számára az idegenforgalmat. A laksásárak és bérleti díjak az egekbe szöktek. A kereskedelem nem szolgálja ki a helyiek igényeit. Gyógyszertárak és élelmiszerüzletek helyén szuvenírshopok és éttermek nyílnak.

Ha az utcákon annyi turista hömpölyög, hogy a helyieknek gond eljutni A-ból B-be, egyértelmű, hogy túlturizmusról van szó. Azonban sokszor nehéz megmondani, mikor éri el egy desztináció a befogadóképessége határát. Akkor is gond van, ha ugyan nincs elviselhetetlenül sok utazó, de mindenki az idegenforgalomból él, a gazdaság és az emberek a vendéglátás függésébe kerülnek. Ha a szolgálatások szinte kizárólag a turisták igényeihez igazodnak, számuktól függetlenül túlturizmusról beszélhetünk.

Terel, szabályoz, tilt

De nem lenne jobb tilalmak helyett pozitív eszközökkel kezelni a tömegturizmust? A marketingkampányok, amelyek a fő célpontok közelében lévő látnivalókhoz próbálják átcsábítani a turistákat, a belvárosokban alternatív sétaútvonalon kalauzoló app-ek, vagy a belvárostól távolabbi parkolók közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal jószándékú és fontos intézkedések. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagukban nem elegendők. Érthető, hogy aki először van Velencében, a Szent Márk teret akarja látni, és nem a félreeső, ezért szépsége ellenére kevésbé látogatott Giudecca szigetet. Ha egy sétálóutca rendszeresen bedugul a tömegtől, valóban észszerű a csoportokat vezető idegenvezetőknek megtiltani, hogy az utca közepén megállva beszéljenek a látottakról.

Az utazásukat kiélvezni akaróknak bosszantó, de érthető és arányos, ha a barcelonai Güell Parkot reggel és este csak a helyiek látogathatják; ha a tiroli Pragser Wildsee-nél nyáron csak előre foglalt időpontban lehet személykocsival hajtani; ha Dubrovnik limitálja a naponta kikötési engedélyt kapó tengerjárók számát.

Legyen a turizmus tényleg win-win szektor!

Európa a világ legkedveltebb desztinációja. A gazdagodó és egyre többet utazó ázsiaiaknak európai célpontok sokasága szerepel a bakancslistáján. A látogatók száma tehát nem fog csökkenni. De látva, hogy a kontinens nemzeti turisztikai ügynökségei marketingkampányokkal csábítják őket, nyilvánvaló, hogy ezt nem is akarja Európa.

Szükséges és helyes tehát a turistaáradatot kezelni, a látogatókat terelni, akár tilalmakkal is. Ők is jobban járnak, ha nem csak a tömeg, sorbaállás és stressz marad az emlékezetükben a sok pénzért egyedülálló helyeken töltött időből.

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Nemzetközi ESG konferencia közhelyek nélkül, csak a lényegről.
A legjobb magyar és nemzetközi előadókkal a bevezetés és a sikeres napi gyakorlat jó példái. Mert: a fenntarthatóság, az ESG, ma már mérettől függetlenül minden vállalkozás számára megkerülhetetlen! Mert az ESG messze több, mint a fenntarthatóság! Mert folyamatosan nő az érintettek köre! Mert a beszállítóktól is elvárják az ESG megfelelést! Mert a német beszállítói törvény új korszakot hoz a magyar KKV-knak is. Mert folyamatosan születtek, születnek az új jogszabályok. Ezért segíti a cégeket AzÜzlet november 26.-i ESG konferenciája, ahol Ön is mindent megtudhat az ESG keretrendszerről, kapcsolatokat építhet és személyesen is kérdezhet a téma legjobb előadóitól.
https://azuzletkonferenciakozpont.hu/esg-a-bevezetes-buktatoi-es-sikeres-napi-gyakorlat-konferencia/
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Kövér László: a haza kötőereje a nemzet lelki, erkölcsi, kulturális természetű állapotától függ

Miközben a nemzetpolitika alapjai változatlanok, a külső környezet változásaihoz...

Zártkörű részvénykibocsátást tervez a Shopper Park Plus Nyrt. (SPP) a Concorde Értékpapír segítségével

Az SPP tavaly novemberben vezette be részvényeit a BÉT Prémium kategóriájába, amely a budapesti tőzsde történetének első euró alapú részvénykibocsátása volt. A

Jövőre kilenc százalékkal nő a minimálbér

Az államtitkár úgy fogalmazott, több beruházás megvalósulása is várható, Debrecen környékén például 2030-ig 30 ezer új álláshely jön létre.

700 millió palackot gyűjtött össze a MOHU hat hónap alatt

A MOHU 40 milliárd forint értékben építette ki a palack visszaváltó rendszer első szakaszát.
Hirdetés

Hírek

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Az Operában a “IV. Murat” operaelőadást adják elő a 2024-es Török-Magyar Kulturális Év részeként

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is hozzáférhet ehhez a kulturális mesterműhöz.

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Gazdaság

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...