Kezdőlap Gazdaság Gyökeres változást hozhat az e-számla szabály
No menu items!

Gyökeres változást hozhat az e-számla szabály

Június 16-án az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei irányadó vitát tartanak az úgynevezett „VAT in the Digital Age” (ViDA) jogalkotási csomagról, és politikai iránymutatást nyújtanak számos olyan kulcsfontosságú kérdéssel kapcsolatban, amelyek jelenleg a tagállami szakértők szintjén folytatott megbeszélések tárgyát képezik.

Mint ismeretes, az Európai Bizottság 2022. december 8-án publikálta a három pillérből felépülő ViDA javaslatát, amely – egyik legfontosabb intézkedéseként – alapjaiban véve változtatja meg az elektronikus számlázásról eddigiekben kialakított képet. A PWC információi szerint a miniszterek júniusban az „ambiciózus” ViDA menetrend gyakorlati megvalósíthatóságát tárgyalják, amellyel kapcsolatban még idén megállapodásra kell jutniuk, ugyanis a 2024-es európai parlamenti választások miatt a további viták kihívást jelentének a javaslat rendelete való átültetésének szempontjából.

Ha zöld lámpát kap a javaslat, a PDF formátumú számla nem működik majd e-számlaként

A javaslat kapcsán kiemelendő, hogy Magyarországon jelenleg – a vonatkozó szabályok alapján – egy PDF számla is megfeleltethető elektronikus számlának, amennyiben az alapvető feltételek teljesülnek (vagyis elektronikusan került kibocsátásra, illetve befogadásra és rendelkezik az áfatörvényben előírt kötelező tartalmi elemekkel).

Amennyiben elfogadják a javaslatot, 2024. január elsejétől a kizárólag számlaképet tartalmazó PDF számla nem fogja teljesíteni az elektronikus számla kritériumaként meghatározott új feltételeket. Ugyanis azon túl, hogy tartalmaznia kell a számlára előírt tartalmi elemeket, ez elektronikus számla kiállításának, továbbításnak és befogadásnak olyan strukturált elektronikus formátumban kell történnie, amely lehetővé teszi a számla automatikus és elektronikus feldolgozását.

A fenti megfogalmazás nem ismeretlen az uniós tagállamok számára, hiszen egyező definíciót használ az Európai Parlament és Tanács 2014/55/EU elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló irányelve.

Milyen struktúrájú file lesz elfogadható a jövőben e-számlaként?

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a ViDA javaslat elfogadását megelőzően a Bizottság konzultációt hirdetett a HÉA irányelv jövőbeni változtatásaival kapcsolatban. A Bizottság kikérte az érdekelt felek véleményét az e-számlázással kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli igényekről, beleértve a technikai megoldásokat, és az új szabványok esetleges szükségességét. Az értékelés célja továbbá az volt, hogy megvizsgálja az irányelv belső következetességét és más vonatkozó uniós kezdeményezésekkel, elsősorban a ViDA javaslattal való összhangját.

A konzultáció hivatalosan 2023. április 14.-én ért véget, a Bizottság pedig jelenleg dolgozza fel a beérkezett megjegyzéseket és javasotokat. Az előzetes felmérések alapján azonban megállapítható, hogy a figyelem egyik fókuszában az alkalmazandó struktúra áll, azaz, hogy milyen struktúrájú file lesz elfogadható e-számlaként a hatálybalépést követően, illetve lesz-e kötelező vagy ajánlott file-struktúra.

Érkezett olyan megjegyzés, melyben arra hívják fel a Bizottság figyelmét, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó közös európai szabvány (EN 16931 CEN-szabvány, amely az Unió hivatalos elektronikusszámla-modellje) strukturális szempontból jelenleg nem tökéletes a B2B ügyletek bizonylatolására. Ennek indoka, hogy az EN16931 szabvány alapvető folyamatokra határoz meg szemantikus modelleket, amelyek nem írnak le minden esetet. A modell például csak olyan számlákat támogat, amelyek legfeljebb egy szállítólevélre és egy megrendelésre hivatkozhatnak. A gyakorlatban tehát a több szállítást vagy megrendelést kombináló számlák közvetlenül nem támogatottak.

Üdvözlendő digitalizációs törekvések, ugyanakkor túl ambiciózus bevezetési határidő

Összességében elmondható, hogy alapvetően pozitív a visszhang a ViDA javaslattal kapcsolatban, a tagállamok és az adózók üdvözölik a Bizottság digitalizációs törekvéseit, ugyanakkor a tervezett idővonalat meglehetősen „ambiciózusnak” találják. E miatt látta szükségesnek az ECOFIN az egyeztetést, amely egyúttal főbb napirendi pontjai közé tűzte ki a ViDA javaslat tárgyalását.

A PWC értesülései szerint több oldalról is érkezett felvetés arra vonatkozóan, hogy a módosítás hatálybalépését halasszák el 2025-re, ugyanis a tervezett 2024. januári hatálybalépés nemcsak az adózóknak, hanem a tagállamoknak is kihívásokat okozna jogalkotás terén. A halasztásról azonban egyelőre nincs semmilyen hivatalos kommunikáció.

Érsek M. Zoltán

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tovább terjeszkedik Pesten a Mamaison

Tovább erősít a magyar piacon a CPI Hotels. Közép-Európa...

Északra és délre: új Wizz Air járatok indulnak

A Wizz Air mától négy új városba is repül...

A Budapest Kártya a BKK hatáskörébe került

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése értelmében a korábban a Budapest Brand hatáskörébe tartozó Budapest Kártya kiadásával, fejlesztésével és menedzselésével összefüggő feladatokat 2025. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) látja el

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése – a sárga a jó

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése, a villany- és gázszámlákat bemutató értesítők színes fejlécén és az aláírásnál sárga színű MVM-logó jelenik meg
Hirdetés

Hírek

A Budapest Kártya a BKK hatáskörébe került

A Fővárosi Közgyűlés áprilisi döntése értelmében a korábban a Budapest Brand hatáskörébe tartozó Budapest Kártya kiadásával, fejlesztésével és menedzselésével összefüggő feladatokat 2025. július 1-jétől a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) látja el

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése – a sárga a jó

Változik az MVM Next e-számla-értesítők megjelenése, a villany- és gázszámlákat bemutató értesítők színes fejlécén és az aláírásnál sárga színű MVM-logó jelenik meg

Egyre jövedelmezőbb a szolgáltatóknak az 5G-n érkező otthoni internet

A jelentés megállapítja: bár Közép-Európában lassabban terjed az 5G, Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszik az autóipari fejlesztésekben és más ipari felhasználási területeken is.

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat

Nagy közúti forgalomra figyelmeztetnek július 4-én, 5-én és 6-án  Zágráb városában és környékén

Zágráb nagyobb forgalomra számít a közelgő zenei rendezvény miatt – alternatív útvonalakat javasolnak a gördülékeny közlekedés érdekében.

Diákhitel Központ: marad a kamatstop

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik.

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön.

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg