Az Államadósság Kezelő Központ 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terve 64 százalékban teljesült 2023. június 30-i értéknappal – közölte az ÁKK.
A tájékoztatás szerint a központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,1 év, amely megegyezik a 2022. év végi értékkel, a fix kamatozású adósság aránya 73,3 százalékról 69,8 százalékra csökkent a teljes adósságon belül.
A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 65 százalékban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya június végén 9439 milliárd forint volt, ez 873 milliárd forinttal nagyobb, mint 2022. év végén. Ezzel a háztartások kezében lévő állampapírok állománynak aránya az adósságon belül a februári 18,9 százalékról 19,5 százalékra emelkedett. Ez 0,5 százalékponttal elmarad a 2023. évi 20-25 százalék közötti benchmark célsávtól.
Közölték: az ÁKK lakossági stratégiájában kiemelt szerepet kapott az ügyfélszám növelése és ezzel egyidejűleg a vagyoni koncentráció csökkentése. Ennek érdekében a népszerűbb lakossági állampapírok esetében értékesítési korlátot vezettek be.
A lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma május végén elérte a 788 ezret, amely közel 3 százalékos bővülés a tavalyi év végéhez képest. Az ÁKK számításai szerint a háztartások állampapírok utáni kamatbevétele 2024-ben a GDP 1,6 százalékára emelkedik az 2023-as 0,7 százalékról.
Az ÁKK közlése szerint a lakossági Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya 1601 milliárd forinttal 5923 milliárd forintra, míg a lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya az év eleji 1411 milliárd forintról 1848 milliárd forintra emelkedett június végére.
Az elmúlt fél évben a dematerializált MÁP Plusz állomány megfeleződött: 2184 milliárd forintról 1085 milliárd forintra esett június végére.
Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 51 százalékban teljesült az első fél évben. Az intézményi forint állampapírok állománya 26 252 milliárd forint (amely tartalmazza az önkormányzati Magyar Államkötvények 51 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 24,9 százalékra emelkedett a 2022. végi 21,4 százalékról
Az ÁKK közlése szerint a 2023-as célkitűzések között szerepel a csereaukciós program újraindítása; a lakossági termékszerkezet racionalizálása; devizakötvény-kibocsátások és visszavásárlások; illetve a forint zöldkötvény kibocsátások folytatása.
Közölték: várhatóan szeptemberben kezdi meg az ÁKK a második fél évre tervezett csereaukciós program újraindítását. Az új, rugalmas csereaukciós rendszer elsődleges célja a 2025-ben és 2026-ban esedékes intézményi államkötvény lejárati csúcsok mérséklése.
A jelentés szerint az elfogadott 2023. évi finanszírozási terv értelmében a dollárkötvény kibocsátások 100 százaléka, míg az éves devizafinanszírozási terv 74 százaléka teljesült 2023. június 30-i értéknappal.
Az év eleji rövid hátralévő futamidejű dollárkötvény visszavásárlásoknak köszönhetően rekord alacsony szintre csökkent a következő években a devizakötvény lejáratok éves összege.
Az ÁKK közlése szerint az év második felében a finanszírozási tervben szereplő 750 millió euróban denominált kötvény kibocsátására van tér, de kedvező piaci körülmények esetén – előfinanszírozás céljából – ennél nagyobb tranzakció sem zárható ki.
Az adósság devizaaránya az év eleji 25,1 százalékról 25,3 százalékra emelkedett június végére, amely 4,7 százalékponttal a 30 százalékos felső korlát alatt van.
Tavaly év végén az ÁKK a finanszírozás rugalmasságának biztosítása érdekében 25 százalékról 30 százalékra emelte az államadósság devizaarányára vonatkozó referenciaérték felső szintjét.
