Hirdetés
Kezdőlap Menedzser-Kihívások A recesszió pozitív oldala: a fejlesztők megint a meglévő ingatlanállomány zöldítésére fókuszálnak
No menu items!

A recesszió pozitív oldala: a fejlesztők megint a meglévő ingatlanállomány zöldítésére fókuszálnak

Az építész társadalomra hiába jellemző a környezettudatosság már több évtizede, ha a beruházókat eddig inkább a költségek minimalizálása vezette. Az energiaválságnak és az építőipar bezuhanásának azonban pozitív
hozadéka is lehet, ha a zöldterületek elvonása helyett a meglévő épületek
energiahatékonyabbá tétele és a barnamezős beruházások előtérbe kerüléséhez vezet – mondja Barta Zsombor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) korábbi elnöke, jelenlegi nagykövete.

– Az építész társadalom már több évtizede felismerte a fenntarthatóság fontosságát. Az más kérdés, hogy ezek a törekvések gyakran háttérbe szorultak azért mert a befektetői, vagy az építtetői oldalon a projektköltség szempontok alapján döntöttek és így inkább a rendkívül konvencionális megoldásokat kellett előnyben részesíteni. Így pedig a fenntarthatósági törekvés, nagyon sokszor nem manifesztálódott tényleges projektekben. De az építész társadalom ennek ellenére folyamatosan felemlegette, hogy az épített
környezet lábnyoma igenis hatalmas. Nem véletlen, hogy ez az egész környezettudatosság az építészetben már az 1980-es évektől fogva, főleg az építészeti oldalról kezdett el kibontakozni. Ennek jegyében számos olyan tanulmány született, olyan kezdeményezés és egyesület vagy szervezet jött létre, amely a téma fontosságát felismerve próbál ebbe az irányba lobbitevékenységet folytatni. Ilyen a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) is, amely a World Green Building Council világszervezet teljesjogú tagja. A kihívás azonban már csak azért is nagy, mert a fenntarthatóság alatt, a saját érdekei szerint, mást ért a finanszírozó, vagy befektetői oldal – ami jellemzően a számok és már csak az önigazolás miatt is a minősítések alapján dolgozik – és mást az építész – elemez a szakember.

– A többféle értelmezést mutatja az is, hogy az épületek fenntarthatóságához kötődő minősítések sem egységesek.

– Így van. A megfelelő akkreditációk birtokában a mi cégünk a Greenbors Consulting Kft. is több olyan nemzetközi minősítés, kvázi harmadik fél általi tanúsítását végzi, ami azt bizonyítja, hogy egy adott projekt valamelyik fenntarthatósági szabványnak megfelel. Ezek közül például a LEED amerikai hátterű, míg a Magyarországon sokkal népszerűbb BREEAM egy brit rendszer, ami az európai és a magyar szabványkörnyezetet is elfogadja. A DGNB rendszer pedig német, ami jellemzően a DIN-szabványrendszerre épül, ennek megfelelően eléggé komplex és összetett, ezért a magyar piacon nem igazán terjedt el. Emellett, többek között új rendszerként létezik még az EDGE minősítés is, amely amerikai és Világbanki háttérrel rendelkezik. Mindegyik minősítési keretrendszer azt hivatott elérni, hogy a fenntarthatóságot a tervezési, a kivitelezési és üzemeltetési szinten integrálja az épületekbe.

– Az ilyen fenntarthatósági megfelelés a befektető, az üzemeltető és a bérlő szempontjából azért is előnyös, mert ezáltal az ingatlan, vagy a bérlemény tekintetében hitelesen mutathatja fel a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét. Nem beszélve arról, hogy a zöldebb ingatlanok értékesebbek és nyilván olcsóbban is üzemeltethetők.

– A zöld szemlélet nemzetközi térnyerését jól mutatja, hogy ma már különösen a deklarált fenntarthatósági stratégiával rendelkező nemzetközi bérlők körében alapvető elvárás, hogy a központból érkező szabályozás értelmében csak olyan irodát bérelhetnek, amely valamelyik zöld minősítéssel is rendelkezik. Mindez pedig indirekt módon is hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők egyre inkább a fenntarthatóság követelményeit szem előtt tartó új beruházások felé forduljanak. Jellemző, hogy a budapesti irodapiacon az A-kategóriás
kereskedelmi ingatlanok vagy irodák szinte mindegyike rendelkezik valamelyik
fenntarthatósági minősítéssel.

– Mennyiben gyűrűzik be mindez az alapanyaggyártók szintjéig? Hiszen hiába a tervezés a kivitelezés csak akkor lehet fenntartható, ha ehhez a megfelelő alapanyagok is rendelkezésre állnak.

– Ez már egy nagyon komplex téma, amelynél nagyon hamar elérkezünk az életcikluselemzés témájához is. A kiindulási pont az, hogy ha széndioxid kibocsátásokról beszélünk az épített környezet vonatkozásában, akkor két típust kell szétválasztanunk. Az egyik a működési karbon. Az, amit mondjuk a gázkazán, vagy a klímaberendezés egyenesen kibocsát, illetve elfogyaszt. Ennél összetettebb az építőanyagok karbon lábnyoma, hisz egy ház megépítéséhez ki kell bányászni az alapanyagokat, majd elő kell állítani, oda kell szállítani, be kell építeni az építőanyagokat. Ez mind-mind karbont generál. Ami azt jelenti, hogy amíg egy új ház, ami lehet akár passzív ház is, ami nulla energiát fogyaszt, mire felépül már olyan negatív, beépített szén-dioxid lábnyommal rendelkezik, amit kvázi negatív karbon-teherként cipel magával.

Ezért is lényeges, hogy mindig az épületek egész életciklusára vonatkozó karbon kibocsátásokat kell feltérképezni, nyomon követni és aktívan csökkenteni. Ehhez viszont rendszerszintű gondolkodásra és edukációra van szükség, hogy ha valaki építkezik, lehetőség szerint olyan építőanyagot használjon, aminek alacsony a kötött szén-dioxid értéke. Az „embodied carbon” az építési tevékenység során és az épített környezethez felhasznált anyagok által kibocsátott üvegházhatású gázok teljes hatását jelentik.(https://www.hugbc.hu/hirek/epitett-kornyezeti-karbonlabnyom-jelentes-a-
bionovatol/3840 )

Például a gyorsan megújuló vagy természetes alapanyagok azok, amelyeknél rendkívül alacsony a kötött szén-dioxid érték. Nézzünk mondjuk egy abszolút átlagos bevásárlóközpontot vagy logisztikai épületet, amelyek jellemzően olyan előregyártott épületek, ahol a tartószerkezet vasbetonból készül. A jó példát a Budapest Airport új, diszkont légitársaságokat kiszolgáló terminálja jelenti, amelynek a tartószerkezeti elemei fából készültek, mert odafigyeltek arra, hogy a masszív szén-dioxid lábnyommal bíró építési anyagok helyett fenntarthatóbbat alkalmazzanak. Természetesen nem lehet mindent fával kiváltani, de például a fát abszolút sokkal jobban és sokkal több dologra lehetne használni, mint ahogy azt addig tettük. A Magyarországon régen elterjedt vályogépítészetet is újra lehet éleszteni és modern építőanyagokkal és technológiákkal kombinálni. Az aktuális kutatások bebizonyították, hogy ha a vályogot modern építészeti anyagokkal ötvözik, akkor kedvező épületfizikai tulajdonsággal rendelkező épületek születhetnek, és ezáltal abszolút alacsony szén-dioxid kibocsátású anyagokat tudunk beépíteni a házakba.

– Az építőgazdaság fenntarthatósága szempontjából hozott-e valamilyen pozitív változást az energiaválság által kikényszerített energiatakarékosság?

– Azt kell mondani, hogy az egyik szemünk sír, a másik neve. Amiért sír, az a válságot előidéző háború. Másrészről viszont masszívan felgyorsult annak felismerése, amit mindig is tudtunk: kevesebbet kéne fogyasztani és többet kellene a megújulókból fedezni. A háború pedig biztosan felgyorsította azt a folyamatot, hogy a klasszikus fosszilis tüzelőanyagoknak kiváltása – például a napelemek révén -, milyen módon és milyen gyorsasággal történjen. Ebből a szempontból az is jó hír, hogy miközben a kutatás-fejlesztés révén hatékonyabb és hosszabb élettartamú berendezések kerülnek a piacra, a nagyobb kereslet miatti nagyobb darabszámnak köszönhetően már a környezettudatos termékek is egyre inkább megfizethetőkké váltak.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az a fajta építőipari boom, ami az elmúlt éveket jellemezte, a fenntarthatóság szempontjából korántsem volt járható út. Elsősorban azért, mert európai mértékben is hatalmas léptékben zajlott a zöld területek természetközeli állapotukból való kivétele és ehhez kapcsolódóan a lebetonozása itthon. Viszont azzal, hogy az infláció hatására jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye, a 2008-as globális
recesszióhoz hasonló folyamatok játszódnak le. Mivel a nagy kereskedelmi ingatlanok – a piacra szánt irodák és logisztikai létesítmények -, fejlesztése akkor is bezuhant, a tulajdonosok a meglévő ingatlanállomány értékesebbé tétele felé fordult és így akkor indult el a fenntarthatósági épületminősítések karrierje Magyarországon. Most is azt tapasztaljuk, hogy az új építkezések helyett inkább a meglévő épületek újragondolása, felújítása lesz a következő évek a fókuszterülete, miközben azt is reméljük, hogy a további zöld területek
elvonása helyett végre a barnamezős vagy rozsdaövezetes beruházások is nagyobb hangsúlyt kapnak.

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

NAV: megújul az egyéni vállalkozók elektronikus bejelentőfelülete

A közlemény szerint az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb és könnyebben használható, a NAV honlapjáról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület.
Támogatott tartalom

Biztonság a jelenben, befektetés a jövőbe

A Gondoskodás Pénztárak megmutatják, hogy miért előnyös a munkáltatói...

Korszakváltás zajlik a hazai házépítési piacon

Az internet és a közösségi média véget vetett a köddé váló építési vállalkozók korszakának. A kalákák helyét átvette a professzionális nagyvállalati szemlélet

Tarolnak a szabad felhasználású kölcsönök, egy átlagos igénylő 5 évre tervez eladósodni

Az átlagos paraméterek alapján elvégzett kalkuláció eredményeként havi 63 640 forint és 74 281 forint közötti törlesztőrészlettel találkozhatunk a jelenleg elérhető ajánlatoknál.
Hirdetés

Hírek

NAV: megújul az egyéni vállalkozók elektronikus bejelentőfelülete

A közlemény szerint az új ügysegéd egyszerűbb, gyorsabb és könnyebben használható, a NAV honlapjáról is könnyen elérhető, okostelefonra optimalizált felület.

Tarolnak a szabad felhasználású kölcsönök, egy átlagos igénylő 5 évre tervez eladósodni

Az átlagos paraméterek alapján elvégzett kalkuláció eredményeként havi 63 640 forint és 74 281 forint közötti törlesztőrészlettel találkozhatunk a jelenleg elérhető ajánlatoknál.

Nagyszabású fejlesztés révén fejlődik az erdők ökológiai állapota az Őrségi Nemzeti Park területén

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt. Ennek köszönhetően jelentősen nőtt a vagyonkezelésükben lévő erdők területe, mely mostanra 2500 hektár.

3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítják az árréscsökkentést

A drogériai termékek esetében - adatgyűjtés alapján - az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe

KSH: januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket

A háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.

Összehangolt akcióban globális online piactereket vizsgál az NKFH és az NNGYK

Az ellenőrzések során a két hatóság 50-50, elsősorban a családok körében népszerű, a háztartásokban gyakran előforduló termékeket vizsgálja.

ÉKM: kerékpáros szervezetek véleményezték az új KRESZ tervezetét

Az új KRESZ véleményezésére szolgáló workshopsorozat folytatódik, a következő alkalom témája a közlekedésre felkészítés feladatai lesznek.

Beleáll a drónfenyegetésbe az EU

Az Európai Bizottság új, átfogó cselekvési tervet mutatott be a drónok által jelentett, egyre összetettebb biztonsági kockázatok kezelésére.
Hirdetés

Gazdaság

Több mint 2 millió magyar Revolut felhasználó élete változhat meg

A Revolut Banknak már működik magyarországi fióktelepe, ám a magyar ügyfelek még nem ez alá tartoznak, így a következő lépés az lesz, ha őket ide migrálják át. Hogy ez mikor történik meg, arra nézve nincsenek pontos információk, ám a dolgok gyorsan változhatnak.

Emelkedéssel indították a hetet az európai részvénypiacok

A nyersolajat az amerikai-iráni tárgyalásokkal kapcsolatos feszültség csökkenésével szembeni várakozások nyomták lejjebb.

Szoftverapokalipszis a tőzsdén: az MI-pánik a vagyonkezelőkig ér

Az elmúlt napok egyik leglátványosabb piaci mozgását nem kamatemelés, nem geopolitikai konfliktus, hanem egy mesterségesintelligencia-fejlesztés indította el. Egy új MI-eszköz megjelenése elég volt ahhoz,...

Rekordadósság a leggazdagabb országokban: új kockázat a globális növekedésre

Évtizedeken át elsősorban a szegényebb és alacsonyabb jövedelmű országokat sújtotta a túlzott államadósság problémája, mára azonban a globális gazdasági stabilitást fenyegető kockázat egyre inkább...