A könnyűszerkezetes házak lehetnek az ingatlanpiac új sztárjai, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt öt évben a háromszorosára nőtt a gyorsházak építése iránti igény. Ezek a házak azonban sokkal nagyobb karriert is befuthatnának, ha nem tartaná magát makacsul az a néhány tévhit, ami a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban a mai napig is kering fórumokon, közösségi oldalakon.
Nincs könnyű helyzetben, aki szeretné megteremteni az első saját otthonát. Legyen szó akár házról, akár lakásról, a használt ingatlanok ára immár az egekbe szökött és nem jobb a helyzet az újépítésű ingatlanokkal sem. Az építőiparban ráadásul a jóslatok szerint újabb, mintegy húsz százalékos emelés várható, ami az új útdíjak bevezetésének, az üzemanyagárak emelkedésének és a gázár emelkedésének is betudható. Ha az emelkedés ilyen ütemben halad, tíz év múlva akár hárommillió forintba is kerülhet a frekventáltabb és közkedveltebb területeken az ingatlanok négyzetmétere. Ebből a helyzetből kínálhatnak kiutat a könnyűszerkezetes házak, amelyek egy hagyományos, tégla vagy beton ház árának a feléből megépíthetőek.
„2016-tól kezdett el jól láthatóan nőni Magyarországon az igény a könnyűszerkezetes házak iránt. A Covid időszaka alatt már ugrásszerű volt a növekedés, mintegy háromszor annyi könnyűszerkezetes házat rendeltek. Ez talán annak is betudható, hogy akinek volt telke, ebben az időszakban szeretett volna egy gyors és olcsó megoldáshoz jutni, hogy otthona vagy nyaralója elkészülhessen. Míg a hagyományos házak építését erőteljesen érinti az áremelkedés, a faszerkezetes házak esetében – különösen, ha közvetlen forrásból származik a jó minőségű alapanyag – ez csak minimális emelkedést okozhat, de leginkább stagnálnak, sőt, csökkennek az áraik” – fejtette ki Kiss Zsolt, a hazgyarto.hu cégtulajdonosa.
Száz négyzetméteren húszezer a fűtés
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a ma is gyakran felbukkanó tévhitek leginkább az „újdonság varázsának” köszönhetőek.
„Míg szerte a világon a házak 60-70 százaléka könnyűszerkezetes, Magyarországon mintegy ötven éve jelent csak meg ez a technika. Ez annak köszönhető, hogy mindenhol az elérhető alapanyagokból dolgoztak, ez pedig a tégla, vályog vagy beton volt. A cégünk erdélyi, így ott közvetlenül jutunk hozzá az első osztályú fához, ezért nagyon költséghatékonyan tudjuk belőni az árakat. Erdélyben egyébként szintén régóta építkeznek ezzel a módszerrel” – tette hozzá Kiss Zsolt, akinek a cége háromgenerációs tapasztalattal rendelkezik a könnyűszerkezetes házak terén.
A szakértő gyakran találkozik azokkal a tévhitekkel is, amelyek a gyorsépítésű
„Mindig el szoktam mondani az érdeklődőknek az előnyöket és az esetleges hátrányokat is. Hőenergetikai szempontból a könnyűszerkezetes házak verhetetlenek, nem véletlen, hogy a passzívházak is ezzel a technológiával épülnek. Egy száz négyzetméteres ház gyönyörűen kifűthető árammal havi húszezer forintból. Sokan a rágcsálók miatt aggódnak, ám ezen csak akkor kell gondolkodni, ha nem megfelelő minőségű a fa, hisz a legtöbbször azzal együtt kerülhetnek be a házba. Hátrányként a zajbeeresztő képességet szoktam megemlíteni, ám ez is csak akkor mérvadó, amikor nagyobb zajnak van kitéve az ingatlan. A víz pedig ugyanúgy az ellensége a fából készült háznak, mint a téglából vagy betonból építetteknek, ám ez egy gondos és vízzáró alapozással kiküszöbölhető” – tette hozzá Kiss Zsolt.