Kemény világ köszöntött augusztus 1-jétől a vállalkozókra, a kormány ugyanis jelentősen megemelte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiszabható pénzbüntetési tételeket a három leggyakoribb mulasztás esetében. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő elmondta, a cégek többsége értetlenül áll a döntés előtt, ugyanakkor pánikra szerinte nincsen ok, mert egy megbízható adózó akár a bírság felét is eltüntetheti, és mellette automatikusan akár négymillió forintra is kérhet részletfizetést és/vagy halasztást. Ehhez viszont jó adózói magatartás kell, amiben egy adótanácsadó könnyen segíthet.
A nyár közepén jött ki a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely megduplázta a kiszabható NAV-büntetések mértékét. Az új büntetési tételek augusztus 1-től érvényesek, és fontos, hogy visszamenőleg nem alkalmazhatók.
Csongár Gábor, a Kreatív Aritmetikus, a több mint 200 ügyfelet könyvelő és 500 fő bérszámfejtését és társadalombiztosítási ügyintézését végző Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft. ügyvezető-tulajdonosa rámutatott, három mulasztás esetében intézkedtek a bírságok összegének emeléséről.
„Az egyik az általános mulasztási bírság, amelynek maximuma természetes személyeknél az eddigi 200 ezer forintról 400 ezerre ugrott, míg a nem természetes személyeknél, tehát például társas vállalkozásoknál 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy itt feltételes módról beszélünk, tehát a büntetés nem kötelező a szabályszegés esetén, van lehetősége mérlegelésre az adóhivatalnak” – magyarázta.
A másik változás a foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztására vonatkozik, amit eddig is nagyon szigorúan szankcionáltak. Mostantól, aki feketén alkalmazza a munkavállalóját, az egymillió forint helyett már kétmillió forintra büntethető. A pénzbírságolásra ráadásul mindenképp sor kerül, ha a NAV a munkavállaló bejelentésének hiányát azonosítja.
Végül, de nem utolsó sorban a harmadik érintett mulasztás a számla vagy nyugtaadás elmulasztása, illetve, ha valaki az iratmegőrzési kötelezettségét nem teljesíti. Mindezeknél egymillióról szintén kétmillióra nőttek a kiszabható büntetési tételek.
Előnyben a megbízható adózók
Az okleveles forgalmiadó-szakértő a kérdésre válaszolva arról beszélt, ezzel a kormányrendelettel felértékelődik annak a jelentősége, hogy mennyire érdemes megfelelni a megbízható adózói minősítésnek.
„Ha megbízható adózónak számít valaki, akkor a kiszabott büntetés akár 50 százalékát is el lehet tüntetni, így megmaradhatunk az emelés előtti mértéknél” – közölte.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár kevesen tudják, de egy megbízható adózó évente egyszer hárommillió forintig alanyi jogon kérhet 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást az adótartozásaira. Ezen felül pedig a törvény értelmében a nem természetes személyek pluszban maximum egymillió forintos adótartozásra szintén kérhetnek egyszeri hat havi részletfizetési kedvezményt. Ez összesítve egy év alatt négymillió forintot jelent.
Csongár Gábor szerint persze az a legkifizetődőbb, ha teljesen elkerüljük ezeket a bírságtételeket. Mindez alapos, átgondolt adótervezéssel és jó adózói magatartással érhető el, amiben egy kompetens, hozzáértő, sokéves tapasztalattal rendelkező szakember segíthet. A könyvelők csak utólagosan foglalkoznak a gazdasági eseményekkel, így tőlük nem várható el, hogy segítsenek az adótervezésben, ehhez egy képzett adótanácsadóval kell konzultálnunk, ami a büntetési tételeket látva biztosan kifizetődő lesz, zárta gondolatait az adószakértő.