Miközben a nemzetpolitika alapjai változatlanok, a külső környezet változásaihoz is folyamatosan alkalmazkodik. A legnagyobb kihívást az orosz-ukrán háborús konfliktushoz kapcsolódóan a kárpátaljai magyar közösség és a hozzá kötődő intézményrendszer megtartása és védelme jelenti – fejtette ki AzÜzletnek adott exkluzív interjújában Kövér László. A Parlament elnöke, a napi aktualitások és a külhoni vállalkozások anyaországi támogatása mellett a fiatal generáció hazához való kötődésének megtartását is kiemelten fontosnak tartja.
– Elnök úr! Miközben a romániai és a szerbiai választásokon az utóbbi időben jó eredményeket ért el a magyar közösség, amire a romániai decemberi, parlamenti választásokon is megvan az esély, Szlovákiára nem mondható el ugyanez. Minek köszönhető a jó eredmény és mit kéne tenni a másik oldalon?
– A vajdasági magyar közösség egy nagyon jól szerevezett közösség, amely nagyban köszönhető a VMSZ tavaly elhunyt elnöke, Pásztor István munkájának. Pásztor István 2023. október 30-án bekövetkezett halálát követő második napon írták ki december 17-re a szerbiai országos és vajdasági tartományi parlamenti választásokat. Ilyen nehéz helyzetbe Kárpát-medencei magyar párt még nem került. A vajdasági magyar közösség azonban megmutatta erejét és szervezettségét. A VMSZ 2024. március 2-án megválasztott új elnöke, Dr. Pásztor Bálint vezetésével a párt egységesen, felkészülten és jól szervezetten vett részt a 2024. június 2-i vajdasági önkormányzati választásokon is.
Ezt a szervezettséget látjuk Erdélyben is, ahol az RMDSZ történelmi sikert ért az európai parlamenti választásokon (566 ezer szavazattal a szavazatok 6,48%-át szerezte meg), az önkormányzati választásokon pedig olyan településeken is nyerni tudott, ahol korábban nem, így a Kárpátokon túl Gajcsána községben, amelyhez a csángók lakta Magyarfalu is tartozik és a párt jelöltje, Gál Alina nyerte meg a választást. Bízunk abban, hogy az erdélyi magyarság az elnökválasztás és a decemberi parlamenti választások során is meg tudja mutatni erejét.
A felvidéki magyar közösségnek ezt a szervezettséget kellene helyreállítania ahhoz, hogy eredményes legyen a választásokon. A Magyar Szövetség szeptember 28-án megválasztott új vezetője, Gubík László programjában szerepelnek olyan elemek, amely ennek a szervezett működésnek a visszaállítását célozza. Bízunk benne, hogy a felvidéki magyar közösség a következő megmérettetésen már meg tudja mutatni ezt szervezett egységet.
A változó világban a nemzetpolitika hangsúlyainak is igazodniuk kell a megváltozott helyzethez. Mit tart a legfontosabb hangsúlyváltozásnak ezen a téren?
Ahogy minden kormányzati politikát, a nemzetpolitikát is alakította a megváltozott környezet. Ebből a szempontból a legnagyobb változást a 2022 februárja óta fennálló orosz-ukrán háborús konfliktus jelenti. A jogaiban korlátozott kárpátaljai magyar közösség most a megmaradásáért küzd, ezért ebben kell, hogy segítse az anyaország.
A magyar kormány által a kárpátaljai magyar közösség részére nyújtott támogatásoknak, és a nemzetrész kiterjedt és jól szervezett intézményeinek köszönhetően a fennálló helyzet ellenére sem omlott össze a létszámában megfogyatkozott magyar közösség intézményrendszere. A magyar pártok képviselői, ha nehéz körülmények között is, de végzik munkájukat a megyei, járási és települési önkormányzatokban. Az egyházak, az egyházi, érdekvédelmi és civil szervezetek továbbra is aktívan működnek. A kezdeti megrázkódtatást követően a kárpátaljai iskolarendszer is újra megkezdte működését, immár a harmadik tanévet kezdik a háborús viszonyok között.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a nemzeti jelentőségű intézmények és programok keretében továbbra is működési támogatásban részesíti a kárpátaljai egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és az annak bázisán működő intézményeket. Az idei évtől Zrínyi Ilona Támogatási Program néven meghirdetésre került Kárpátaljai szociális program keretében a magyar kormány idén 7 508 pályázó éves egyszeri fizetés-kiegészítését biztosította, illetve 4 023 óvodás és elemi iskolás étkeztetéséhez járult hozzá.
Bízunk abban, hogy nemsokára már egy más, újra békés környezetben tudjuk a nemzetpolitikát is folytatni.
– A fiatal generáció megjelenésével a határon túli magyarság körében is törvényszerű a nemzedékváltás szerepe. Mennyiben alakítja át a nemzetpolitika szerepét, lehetőségeit az, hogy az új nemzedék többségének identitását, világlátását már kevésbé határozza meg a múlt és a hagyomány?
– A nemzetpolitika kialakítását mindenképpen úgy kell alakítani, hogy azzal a külhoni magyarság minél szélesebb rétegét meg tudjuk szólítani. A magyar közösségek megmaradásának azonban továbbra is az egyik legfontosabb feltétele az identitás megtartása. Így a nemzetpolitikának kifejezetten célja az, hogy a magyar kultúrához, hagyományhoz való ragaszkodás a fiatalok számára is – ha más formában is, de – megélhető legyen. Számos tábor, nyári egyetem, ifjúsági program szolgálja azt, hogy a külhoni és a diaszpórában élő magyarok, valamint az anyaországban élő fiatalok is megélhessék összetartozásukat. Így pl. a Határtalanul Programban már több mint félmillió diák jutott el külhoni magyar területre. A Rákóczi Szövetség nyári táboraiban évente 15 ezer magyar fiatal vesz részt a Kárpát-medencéből és a diaszpórából. Azt, hogy meggyőződésünk szerint a gyermekek és fiatalok nélkül nincs nemzetpolitika, az is mutatja a 2025-ös év fókuszában is a jövő nemzedék támogatása fog állni.
– Ma már a magyarországi és a határon túli fiatalok egy része is akár hosszabb ideig, esetleg élethosszig másutt éli le az életét. A nemzetpolitika mit tud tenni azért, hogy a jövő generációja a szülőföldén maradjon, vagy mindenképpen visszatérjen és főként, hogy a nagyvilágban is megőrizze magyar identitását.
– A szülőföldön való boldogulás segítése 2015 óta meghatározó része a nemzetpolitikának. Ezt segíti az a működő magyar intézményrendszer is az oktatástól, a kultúrán és az egyházakon át a sportig, amelynek fenntartása és fejlesztése a nemzetpolitika egyik legfontosabb feladata. Ezek mind a magyar családok életminőségének javítását célozzák.
Emellett azonban kifejezetten a magyar közösségek gazdasági megerősítését célzó programok is működnek. Ezek közé tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével megvalósuló Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program, amelynek keretében fejlesztési forrásokhoz jutottak a külhoni vállalkozók. Ezt segíti a Külhoni Mentorprogram is, amelynek révén a Nemzetpolitikai Államtitkárság már egy több mint 3000 vállalkozóból álló szakmai hálózatot épített. Ebben vannak nagyvállalatok és egészen kis vállalkozások is. A vállalkozók közötti együttműködést régiós szinten is megerősítettük, amelynek köszönhetően sikerült elérni, hogy magyar vállalkozónak lenni a külhonban hátrány helyett végre előnyt jelent.
Ami a diaszpórát illeti, már számos olyan program működik, amely a fiatal generáció identitásának megőrzésére irányul. 260 hétvégi magyar iskoláról tudunk a világban, amelyek folyamatos segítséget kapnak a magyar kormánytól. 2024-ben is több mint 100 ösztöndíjas munkálkodott a Kőrösi Csoma Sándor Programban azon, hogy a diaszpórában élő fiatalokat is be tudjuk vonni a közösségek mindennapjaiba. A Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja évente 1000 diaszpórában élő magyar fiatalnak biztosít lehetőséget Kárpát-medencei látogatásra. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Nyári Iskolatáborait már a világ minden táján megszervezik. Egyre több magyar fiatal jut el a diaszpórából Magyarországra vagy lesz valamilyen magyarságélménye. Az anyaországban élő fiatalok hazához való kötődésének megteremtése és ápolása pedig mindannyiunk közügye, kezdve a múltra vonatkozó ismeretek és az ebből megszerzett tapasztalatok átadásával, elsősorban a nagyszülők és a szülők részéről, folytatva a köznevelés intézményeivel, a tanárok felelősségével, elmenve a média és a tágabb kultúra területén ismertté vált véleményformáló személyiségek által nyújtott példáig.
Ugyanakkor a kívülről érkező anyagi vonzás ereje – még egy ideig – meg fogja haladni a hazai gazdaság nyújtotta lehetőségeket. De a haza kötőereje mindig is elsősorban a nemzet lelki, erkölcsi, kulturális természetű állapotától függött és fog függeni. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a hazai közélet szereplői reálisan ábrázolják-e az ország közállapotait, vagy az itthon való normális emberi boldogulás tekintetében a reménytelenséget „árulják”, mint politikai terméket. Szerencsére, amikor egy-egy olimpikonunk, vagy Nobel-díjasunk úgy nyilatkozik a hazához, a magyar emberekhez való kötődéséről, hogy a sikereiket egyfajta hálaként is ajánlják a nemzetnek, ez minden ostoba és rosszhiszemű politikusi vagy zsurnaliszta megnyilvánulást felülír.
– A nemzetpolitika szempontjából mit tart az elkövetkező évek legnagyobb kihívásának és miként kíván erre válaszolni a magyar nemzetpolitika?
– A nemzetpolitikában eljött annak az időszaka, hogy megtartsuk, amit építettünk. A nemzetpolitika első időszaka a nemzetpolitikai intézményrendszer felállításáról, a legfontosabb döntések – köztük a külhoni magyarság kedvezményes honosításról való döntés – meghozataláról szóltak. Erre az alapra építve indultak el azok a programok, amelyek az elmúlt években rendszeressé váltak. A nemzeti szintű szemléletmód, az egységes Kárpát-medencében való gondolkodás az élet szinte minden területén jelen van. Az elmúlt időszak erőforrásainak segítségével a külhoni magyar intézményrendszert megerősítettük, így pl. csak a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban mintegy 900 beruházást valósítottunk meg.
A következő időszak legnagyobb kihívása általánosságban az, hogy a nehézségek és a körülmények ellenére is meg tudjuk tartani ezeket az eredményeket. A legközvetlenebb és legsúlyosabb kihívást pedig a kárpátaljai magyar közösség megtartása és védelme jelenti. Az elmúlt két év tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a külhoni magyarság minden körülmények között számíthat az anyaország támogatására így a Kárpátalján élő honfitársaink is érezhetik nemcsak az itthon élő, hanem a többi magyar közösség cselekvő szolidaritását is.
Fotók: Pólya-Pető Dávid
Érsek M. Zoltán
