A jegybank szakértői szerint az idén az elmúlt évtized leggyorsabb gazdasági növekedése valósulhat meg, 2019-től azonban versenyképességi fordulat nélkül fokozatosan lassul a bővülés – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója Budapesten, a jegybank friss, decemberi inflációs jelentésének bemutatásakor.
Kiemelte: az infláció szokásosnál nagyobb változékonysága rövid távon fennmarad, a jövő év eleji átmeneti emelkedés után a pénzromlás üteme ismét 3 százalék alá csökken.
Az igazgató kiemelte: a reálbérek további érdemi növekedésére számít az MNB, jövőre a bruttó átlagkereset 8,5 százalékkal nő majd, a munkanélküliségi ráta a historikus mélypontja közelében alakul.
Az MNB kedden – a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően – hozta nyilvánosságra a decemberi inflációs jelentésének főbb számait. Ebben 4,7 százalékra emelték az idei gazdasági növekedési várakozást, a 2019-es inflációs várakozást pedig 2,9 százalékra csökkentették. Az idei növekedést a szeptemberben előre jelzett 4,4 százalékról emelte 0,3 százalékponttal a jegybank, az idei inflációs prognózis 2,8 százalék maradt.
Jövőre a korábban várt 3,1 százalékkal szemben 2,9 százalékos inflációt vár az MNB, változatlanul 3,5 százalékos GDP-növekedés mellett. 2020-ban a szeptemberi prognózissal megegyezően, 3 százalékos inflációt és 3 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre, akárcsak 2021-re.
Balatoni András elmondta:
az érdemi reálbér-növekedés miatt az elkövetkező években a lakossági fogyasztás bővülése erőteljes marad, idén a jegybanki prognózis szerint a fogyasztás 5,4 százalékkal bővül, jövőre 3,4 százalékkal, 2020-ban 3,1 százalékkal nő majd.
A jegybank előrejelzése szerint a vállalati beruházások 2021 végéig 5 százalékot meghaladó mértékben emelkednek, ebben nagy szerepet játszanak majd a Mercedes, a Mol, a BMW beruházásai – jelezte az MNB igazgatója, hozzátéve, egyedül a BMW beruházása 2021 végéig mintegy 0,3 százalékponttal emeli meg a GDP-t.
Jelezte: egyúttal a vállalati hitelezés bővülése is folytatódik, amit az MNB nhp fix programja is támogat, emellett a fiskális politika is keresletbővítő hatású lesz jövőre.
Elmondta: a folyó fizetési mérleg többlete tartósan fennmarad, miközben a külső finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlege) magas szinten stabilizálódik.
Az idén ugyan 1,1 százalékra mérséklődhet a folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete, a jegybank szakemberei szerint a jövőben a csökkenés nem lesz ilyen erőteljes, így a 0,7-1,9 százalék között várható a folyó mérleg többlete a GDP-hez mérten a következő 3 évben, míg a külső finanszírozási képesség a GDP-hez viszonyítva 3 százalék körül marad.
A jegybank óvatosabb lett az export alakulására vonatkozóan is, idén az MNB szakértői szerint 5,8 százalékkal, jövőre és 2020-ban 6,5-6,5 százalékkal bővül a kivitel, az import idén 7,5, jövőre 7,2 százalékkal nő, 2020-ban 5,7 százalékkal bővül.
Az MTI kérdésére Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a versenyképesség javítása érdekében mindenképpen növelni kell a vállalatok termelékenységét, javítani kell az állami intézmények és vállalatok hatékonyságát, és fejlesztéseket kell végrehajtani az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásban.