Fotó: freepik
Felrobbantotta a francia közéletet a milliárdosokra szabott új vagyonadó-javaslat, a „Zucman-adó”. Az ötlet támogatói történelmi igazságtételként és a költségvetési válság megoldásaként tekintenek rá, ellenzői viszont tőkekivonástól és a beruházások lefékeződésétől tartanak. Egy biztos: a vita alapjaiban formálhatja át Franciaország adórendszeréről szóló gondolkodást.
Miközben Franciaország feszült költségvetési csatára készül a parlamentben, a „Zucman-adó” néven ismert vagyonadó javaslata tovább pezsdítette a közéleti vitát. Természetesen az egyik meghatározó francia a napilap, a Le Monde is több írásban is foglalkozik a témával , kifejtve, hogy az ötlet támogatói az „adóegyenlőség intézkedésének” tekintik, és az ország adósságválságának megoldásaként szorgalmazzák, mivel a rendkívül gazdagok nagyobb mértékben járulnának hozzá a költségvetéshez. Az intézkedés ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy a 100 millió eurónál nagyobb nettó vagyonnal rendelkező háztartásokra kivetett adó hozzájárul az adókiáramláshoz, és „szörnyű féket jelentene a beruházásoknak és a vállalkozások kockázatvállalásának”.
Mi az a Zucman-adó?
Az alapelv az, hogy azok a háztartások, amelyek 100 millió eurónál több vagyonnal rendelkeznek, évente vagyonuk legalább 2%-át fizessék be adóként. Például egy háztartás, amely jelenleg vagyonának 0,5%-át fizeti be adóként évente, a Zucman-adó bevezetése esetén vagyonának 1,5%-át fizetné be.
A javaslat célja, hogy nagyobb mértékű adóigazságosságot állítson vissza, miközben rendkívül nehéz költségvetési helyzetben új bevételi forrást teremt. A javaslatot kidolgozó francia közgazdász, Gabriel Zucman két megfigyelésre alapozta ötletét:
Az egyik, a leggazdagabb háztartások teljes nettó vagyonának az elmúlt évtizedekben tapasztalt ugrásszerű növekedése. A Challenges magazin szerint Franciaország 500 legnagyobb vagyonának összértéke háromszor gyorsabban nőtt, mint a nemzeti vagyon, és becslése szerint vagyonuk ma az ország GDP-jének 40%-át teszi ki, szemben az 1996-os 6%-kal.
A második az a tény, hogy a milliárdosok arányosan feleannyi adót fizetnek, mint az átlagos francia állampolgár, ha az összes adót figyelembe vesszük. Zucman és a Közpolitikai Intézet (IPP) szerint a százmilliomosok és milliárdosok által fizetett adók átlagosan csak a teljes nettó vagyonuk 0,3%-át teszik ki.
Tényleg kevesebb adót fizetnek Franciaország leggazdagabb háztartásai?
Az IPP kutatói egy friss tanulmányban kimutatták, hogy az összes jövedelemforrásra vonatkozó effektív adókulcs („átfogó jövedelem”) a legmagasabb jövedelmű adófizetők felső 0,1%-ától kezd csökkenni. Míg az ebbe a kategóriába tartozók jövedelmük 46%-át fizetik adóként, a legfelső 0,0002% (milliárdosok) csak 26,2%-ot. Ez az anomália azzal magyarázható, hogy a rendkívül gazdag háztartások jövedelmüket általában holdingtársaságokba irányítják,
Bár a tanulmányban elemzett adatok 2016-ból származnak, a kutatók megerősítették, hogy ez a regresszív adózás jelensége az ultragazdagok esetében ma is fennáll. Számításaik legutóbbi felülvizsgálatában (2025. szeptember) a milliárdosok jövedelmére vonatkozó effektív adókulcs közel egy százalékponttal csökkent.
Zucman szerint egy 2%-os fix adókulcs megállítaná a leggazdagabb háztartások adóterheinek csökkenését: „A milliárdosok ugyanannyit fizetnének – de nem többet –, mint a közvetlenül alattuk lévő társadalmi rétegek” – mondta a közgazdász a Le Monde-nak adott interjúban.
Melyek a főbb különbségek a Zucman-adó és a többi franciaországi vagyonadó között?
A vagyont célzó Zucman-adó hasonlítana Franciaország jelenlegi ingatlanvagyonadójához (IFI) és a korábbi szolidaritási vagyonadóhoz (ISF). Azonban vannak köztük néhány fontos különbség.
Az adóalap
Az ISF-et ingatlanok, likvid eszközök (például folyószámlák, takarékpénztári számlák stb.) és pénzügyi befektetések (például életbiztosítási kötvények) alapján számították ki. 2018-ban az IFI váltotta fel, amely csak az ingatlanokra vonatkozik. A Zucman-adó azonban minden eszközre vonatkozna, beleértve a „szakmai eszközöket” (például vállalati részvényeket) is.
Az adókulcs
A javasolt Zucman-adó kulcsa 2%, míg az IFI kulcsa a nettó vagyon 0,5%-ától 1,5%-áig terjed, ahogyan az ISF is tette korábban. Ezenkívül, az IFI-vel és az ISF-fel ellentétben, a Zucman-adó nem ír elő felső határt.
Az alkalmazás küszöbértéke
A Zucman-adó azoknak a háztartásoknak szól, amelyek teljes nettó vagyona meghaladja a 100 millió eurót, míg az IFI az ISF-hez hasonlóan 1,3 millió euró feletti nettó vagyonra a vonatkozik.
Az érintett háztartások száma
Az ilyen magas küszöbérték választása miatt a Zucman-adó csak körülbelül 1800 háztartásra vonatkozik, a közgazdász szerint. Ez jóval kevesebb, mint az IFI (amely 2024-ben csaknem 186 000 háztartást érintett) és az ISF (2017-ben körülbelül 358 000 háztartást érintett).
A generált bevétel
Az IFI 2024-ben 2,2 milliárd euró bevételt generált. Noha nehéz megmondani, hogy az ISF ma milyen bevételt hozna, ha továbbra is érvényben lenne, a Tőkeadó-reformok Értékelő Bizottsága (CERFC) becslése szerint az IFI-vel való felváltása 2022-re összesen 4,5 milliárd euró állami bevételkiesést eredményezett.
Ami a Zucman-adót illeti, annak potenciális hozamára vonatkozó becslések jelentősen eltérnek egymástól.
Fotó: gabriel-zucman.eu
Mennyit hozna valójában a Zucman-adó a francia államkasszába?
A legoptimistább előrejelzések szerint évente 20, sőt akár 25 milliárd eurót is hozhatna az államkasszába. Ez a szám azonban vitatott. A Le Monde-ban megjelent véleménycikkben hét közgazdász inkább 5 milliárd euró körüli bevételt jósolt. Ezt az alacsonyabb becslést az adóelkerülés vagy az adóoptimalizálás kockázatával indokolták, hivatkozva a francia kormány Gazdasági Elemző Tanácsának (CAE) jelentésének következtetéseire, amely több nemzetközi összehasonlítás alapján úgy becsülte, hogy minden 1 euró várható bevételre 0,25 euró jutna.
Zucman azonban bírálta az összehasonlítást: szerinte a CAE-tanulmányban elemzett dániai vagyonadó semmiképpen sem hasonlítható össze a szupergazdagokra kivetett minimális adóval. Ezt a véleményt támogatta a CAE-tanulmány egyik társszerzője, Camille Landais közgazdász is, aki az Alternatives Economiques magazinban cáfolta, hogy annak eredményei és a Zucman-adó várható eredményei között bármiféle extrapoláció lehetséges lenne.
A francia Szenátus pénzügyi bizottsága szerint a intézkedés hatásainak becslése bonyolult, mert „mivel jelenleg nincs más hasonló adó, elképzelhető, hogy a leggazdagabbak adóelkerülés céljából emigrálnak”. Számos közelmúltbeli tanulmány azonban arra utal, hogy egy ilyen „adóelkerülés” jelenség korlátozott lenne, akárcsak az abból eredő gazdasági következmények: a CAE szerint egy további százalékpontos adóemelés „hosszú távon 0,02–0,23%-kal növelné a franciaországi nagy vagyonú háztartások külföldre költözésének arányát” – 90-ről 900-ra.
A Szenátus azonban úgy fogalmazott, hogy a Zucman-adó által generált bevételek „sokkal érzékenyebbek lehetnek a legkisebb adóelkerülésre is”, mint a korábbi ISF, mivel nagyobb adóalapot, de kevesebb háztartást érint. Az intézkedés támogatói ezt a kockázatot egy „adóelkerülés elleni védelem” bevezetésével szeretnék tovább csökkenteni, amely biztosítaná, hogy az esetleges adóelkerülők Franciaország elhagyása után is legfeljebb öt évig adókötelesek maradjanak.
Ki támogatja és ki ellenzi?
A Zucman-adó bevezetéséről szóló, a Zöldek által előterjesztett törvényjavaslatot február 20-án fogadta el a Nemzetgyűlés, majd június 12-én elutasította a Szenátus. A törvényjavaslatot széles körben támogatták az összes baloldali pártok, akik – Nicolas Sansu kommunista képviselő szavaival élve – úgy vélik, hogy „a politikai hatalomnak (…) vissza kell vennie az irányítást a pénzügyi oligarchiától”.
A törvényjavaslatot elutasítottá a centristák és a jobboldal, akik – Macronhoz közel álló Charles Sitzenstuhl képviselő szavaival élve – attól tartanak, hogy Franciaország elveszíti befektetői vonzerejét, ami „káros lenne a francia gazdaságra”.
A szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) párt kezdetben tartózkodott, Claire Marais-Beuil képviselő pedig úgy nyilatkozott, hogy „a munka gyümölcsét védeni kell”. Nemrégiben a Sud Ouest újságnak adott interjúban az RN vezetője, Marine Le Pen egyértelműen ellenezte a Zucman-adót, amely szerinte „hatástalan, igazságtalan és veszélyes, mivel gátolná vállalkozásaink fejlődését”.
A Zucman-adó megsértené-e Franciaország alkotmányát?
Ez az érv több adóellenes személy, elsősorban François Bayrou volt miniszterelnök által is felhozott érv. Állításuk szerint az adó az úgynevezett „elkobzási” intézkedések kategóriájába tartozik, amelyeket a joggyakorlat elutasított.
Zucman és az adó támogatói azzal érvelnek, hogy egy 2%-ra korlátozott és csak a nagyon magas vagyoni küszöbérték (100 millió euró) feletti háztartásokra alkalmazandó adó nem tekinthető „elkobzásnak”. Véleményük szerint a javasolt adóintézkedés jobban tiszteletben tartja az adójog előtti egyenlőség elvét, amelyet az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata is megfogalmaz, mint a jelenlegi törvény.
Mégis, senki sem fogja biztosan tudni, amíg az Alkotmánytanács nem hoz döntést az ügyben, amelyre akkor kerülhet sor, ha a Zucman-adó megjelenik a következő költségvetési törvényjavaslatban.
Ki az a Gabriel Zucman a milliárdosok rémálma?
A 38 éves Gabriel Zucman francia közgazdász, a wikipedia szerint jelenleg a Párizsi Közgazdasági Iskola Paris School of Economics professzora, a University of California, Berkeley’s Goldman School of Public Policy nyári kutatóprofesszora közpolitikából és közgazdaságtanból, valamint az EU Adóügyi Megfigyelőközpontjának igazgatója Párizsban. Zucman a jelenlegi, a százmilliomosok és a gazdagabb, nagy vagyonú magánszemélyek globális vagyonadójának bevezetésére irányuló kezdeményezés egyik fő támogatója.
Érsek M. Zoltán