Kezdőlap Hírek A csendes kilépés után a munkavállalóknál véget ér a „996” mágia
No menu items!

A csendes kilépés után a munkavállalóknál véget ér a „996” mágia

Fotó:Freepik

A globális technológiai ipar az elmúlt évtizedben nemcsak az innováció sebességében, hanem a munkakultúrában is új normákat teremtett. Különösen Kínában vált ismertté a „996-os” munkarend – reggel 9-től este 9-ig, heti hat napon át –, amely a siker és az elkötelezettség jelképévé vált. A dolgozók számára ez sokszor a kitörés és a gyors karrierépítés ígéretét hordozta, de egyre inkább az emberi teljesítőképesség határait feszegette.

A New York Times friss írása arra figyelmeztet: a 996 és a hustle kultúra, vagyis a folyamatos, határok nélküli munkavégzés eszméje átalakulóban van. A technológiai cégek egy része ma már felismeri, hogy a végtelenített munkaidő rövid távon ugyan eredményeket hozhat, hosszú távon azonban kiégéshez, lojalitásvesztéshez és kreativitáshiányhoz vezet. A kérdés az, hogy a szektor képes-e fenntarthatóbb pályára állni, vagy a verseny kényszere újra és újra visszarántja a dolgozókat a túlmunka spiráljába.

A „996” kultúra hanyatlását két fő tényező gyorsította fel a. Az első a Covid-19 pandémia volt, amely a távmunka és a lezárások révén gyökeresen átírta a munka és a magánélet viszonyát. Az emberek ráébredtek, hogy van élet az irodán kívül is, és a rugalmasság, valamint a mentális egészség sokkal fontosabbá vált, mint a folyamatos jelenlét és a látványmunka. Ekkor jelent meg a „csendes kilépés” (quiet quitting) jelensége is, ahol a munkavállalók már csak a minimálisan elvártat teljesítik, elutasítva a fizetetlen extra erőfeszítéseket.

A második kulcstényező a gazdasági lassulás. A 2022-től tapasztalható inflációs nyomás, a befektetési kedv csökkenése és a nagy tech cégeknél (Google, Meta, Amazon) bejelentett tömeges leépítések véget vetettek a „növekedés mindenáron” korszakának. A vállalatok a hatékonyságra és a profitabilitásra kezdtek fókuszálni, ami paradox módon gyakran nem a még több munkát, hanem az okosabb, célzottabb munkavégzést igényli. A „996” modell fenntarthatatlanná vált, hiszen a kiégett, demotivált munkavállaló hosszú távon nem produktív.

A változás jelei már láthatók. Több vállalatnál kísérleteznek a munkaidő-korlátozással, kötelező pihenőidőkkel, sőt, olyan megoldásokkal is, amelyek arra ösztönzik a dolgozókat, hogy valóban kapcsolódjanak ki hétvégén. Egyre gyakoribb a hibrid munkavégzés, a rugalmas időbeosztás, és a vállalati kommunikációban is hangsúlyosan megjelenik a munkatársak jólétének fontossága. A szimbolikus „mindenáron dolgozni” mentalitás helyett a „fenntartható teljesítmény” kerül előtérbe.

Mindez azonban nem problémamentes. A technológiai ipar kegyetlenül versengő világában azok a cégek, amelyek lazítanak a tempón, rövid távon versenyhátrányba kerülhetnek. Ráadásul a kulturális különbségek is számítanak: míg a nyugati világban egyre erősebb a munka-magánélet egyensúly iránti igény, addig Ázsiában sok helyen tovább él a hosszú munkaidő társadalmi elvárása.

A 996 és a hustle kultúra körüli vita ugyanakkor messze túlmutat a Szilícium-völgyön vagy Peking technológiai negyedein. Magyarország és Közép-Európa számára is tanulságos, hiszen a tehetségek megtartása a jövő egyik legnagyobb kihívása. Ha a hazai vállalatok nem kínálnak vonzó, emberközpontú munkakörnyezetet, a fiatal szakemberek könnyen a nyugat-európai vagy amerikai cégeket választják, ahol nagyobb hangsúlyt kap a rugalmasság és a mentális egészség védelme.

A „996” jelenség tehát egyszerre szól a globális versenyről és az emberi korlátokról. Miközben a technológiai világ folyamatosan gyorsul, egyre erősebb a felismerés: az igazi innováció és tartós siker nem a kiégésben, hanem a kiegyensúlyozott, fenntartható munkavégzésben rejlik.

Érsek M. Zoltán

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Utolsó nap: jogvesztő határidőkre figyelmeztet a NAV

Most, a keddi napon még visszaigényelhetik a külföldön megfizetett áfát a hazai vállalkozások ugyancsak szeptember 30-ig regisztrálhatnak a NAV-nál azok a civil szervezetek, amelyek 2026-tól szeretnének 1 százalékos szja-felajánlásokat fogadni.

Nagy Márton: a minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély

A hazai napelem-kapacitás ugyan ugrásszerűen megnőtt, de a megtermelt áramot nem tároljuk. A technológia már megvan, ezt be kell szerelni, a kormány program indítását tervezi ezen a területen - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Állatok Világnapja: őszi túrák veszélyeire figyelmeztetnek a szakértők

Az Állatok Világnapja emlékeztet arra, hogy a felelős állattartás egész éves feladat – és minden séta, minden kirándulás egy újabb alkalom arra, hogy bizonyítsuk gondoskodásunkat.

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.
Hirdetés

Hírek

A csendes kilépés után a munkavállalóknál véget ér a „996” mágia

Több vállalatnál kísérleteznek a munkaidő-korlátozással, kötelező pihenőidőkkel, sőt, olyan megoldásokkal is, amelyek arra ösztönzik a dolgozókat, hogy valóban kapcsolódjanak ki hétvégén

Utolsó nap: jogvesztő határidőkre figyelmeztet a NAV

Most, a keddi napon még visszaigényelhetik a külföldön megfizetett áfát a hazai vállalkozások ugyancsak szeptember 30-ig regisztrálhatnak a NAV-nál azok a civil szervezetek, amelyek 2026-tól szeretnének 1 százalékos szja-felajánlásokat fogadni.

Nagy Márton: a minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély

A hazai napelem-kapacitás ugyan ugrásszerűen megnőtt, de a megtermelt áramot nem tároljuk. A technológia már megvan, ezt be kell szerelni, a kormány program indítását tervezi ezen a területen - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Állatok Világnapja: őszi túrák veszélyeire figyelmeztetnek a szakértők

Az Állatok Világnapja emlékeztet arra, hogy a felelős állattartás egész éves feladat – és minden séta, minden kirándulás egy újabb alkalom arra, hogy bizonyítsuk gondoskodásunkat.

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.

Csaknem 1400 fogyasztói beadvány érkezett fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz

Az év első fél évben 1383 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, a legtöbb panasz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázással, és elszámolással volt összefüggésben.

Hétfőn hirdetnek eredményt a falusi kisboltok működési támogatási pályázatán

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Összesen 15 milliárd forint értékben segítik a szakképzést további két projekttel

A szakképzésben tanuló magyar fiatalok az Euroskills 2025 versenyen 4 arany, 2 ezüst, 5 bronz és 5 kiválósági érmet szereztek.
Hirdetés

Gazdaság

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.