Csődbiztosítás. Az utazási irodáknál természetes, a légitársaságoknál ismeretlen. Ha bedőlnek segítség nélkül maradnak az utasok. Saját maguknak kell gondoskodniuk saját magukról, a hazajutásukról. Káruk megtérítésére pedig alig van esély. Ilyen a piacgazdaság?!
Röviddel azt követően, hogy a német fapados légitársaság, a Germania bejelentette fizetésképtelenségét a gazdasági miniszter kizárta az állami segítséget. „Ez is a piacgazdaság része” – indokolta döntést. A külföldön ragadtak magukra maradtak. Hazajutásuk költségeit csak úgy, mint a foglalásokkal rendelkezők a jegyárat a csődeljárásban érvényesíthetik. A kilátásaik rosszak. A társaság tartozása jóval meghaladja pénzé tehető vagyontárgyai értékét. Ráadásul a felszámolásban az utasok követeléseit megelőzi az ezerkétszáz alkalmazott elmaradt bére és a banki hiteltartozások is.
A konkurencia segített
A német légitársaságok rögtön bejelentették, hogy kedvezményes jegyekkel önként segítenek. A külföldön rekedtek és a későbbi járatokra szóló foglalással rendelkezők a Lufthansánál 50 euróért vehetnek Európán belüli, kétszázért pedig közel-keleti úti célokra szóló jegyeket. A Germanwings, a Condor és a TUI Fly ötven százalékos kedvezményt ad.A Sun Express törökországi járatain 99 euróért utazhatnak a Germania károsultjai. Az Ryanair és az Easyjet 50 euró alatt adja a jegyeket, igaz, csak korlátozott számban.
Önzetlenség vagy önvédelem?
A látszólag nagylelkű ajánlatok mögött számítás áll. Egyrészt a légiközlekedési szakma nem akarja, hogy a késésekkel és járattörlésekkel teli 2018-as nyár után tovább erodálódjon az imázsa. Másrészt elejét akarja venni, hogy téma legyen a kötelező csődbiztosítás és a pénzügyi alap képzése vészhelyzetek esetére.
A kaució, illetve a csődbiztosítás az utazási irodák esetében Magyarországon és Németországban is hosszú évek óta létezik. A légitársaságoknak viszont mindeddig sikerült megakadályozniuk a bevezetését. Kérdés, hogy még meddig. Különösen, mert szakértők az idei évben Európa szerte további csődökkel számolnak.
A fogyasztóvédők a biztosítás mellett vannak
Az utazási irodák támogatják, amit a légitársaságok elleneznek. A Német Utazási Irodák Szövetségének (DRV) elnöke, Ralf Hieke a csőd hírére rögtön a biztosítás szükségességéről beszélt.
Nem először teszi. Klaus Müller, a Német Fogyasztóvédő Központok Szövetségének (VZBV) első embere szerint „elképesztő, hogy az állam védtelenül hagyja az utazókat”. A Zöldek a német és az európai parlamentben is többször nyújtottak már be jogszabály-tervezetet. Mindeddig eredménytelenül.
A fogyasztóvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy biztosítás híján gyakran az államnak, tehát az adófizetőknek kell helytállniuk. Így volt ez 2017-ben az Air Berlin bedőlésekor is.
Százezer utast és nyolcezer munkavállalót már nem lehetett ignorálni. A német állam 150 milliós gyorssegéllyel biztosította a külföldön rekedtek hazajutását, és az elmaradt bérek kifizetését.
Az utazási irodák fizetik a kárt
Az utazási irodák diszkriminálva érzik magukat. Németországban évtizedek óta jogszabály írja elő, hogy a komplett csomagot értékesítő utazásszervezőknek az előlegfizetés pillanatában csődbiztosítást kell kötniük a foglalásra. Ennek költségét az iroda viseli. Ha fizetésképtelenné válik, a biztosító gondoskodik az utasok hazajutásáról és megtéríti a részvételi díjat. Hasonló biztosítási kötelezettség nem terheli se a légitársaságokat, se pedig a foglalási portálokat, pedig a repülőjegyek döntőt többségét itt értékesítik. Ennek – szól a magyarázat – oka, hogy nem szervezik, csak közvetítik az utazást.
Hieke, DRV elnöke különösen igazságtalannak tartja, hogy az utazásszervezőknek a légitársaságokért is helyt kell állniuk. Ha valaki egy irodánál csomagban foglal nyaralást és a társaság, amely a nyaralás helyére repítette volna az utazós, csődöt jelent, az irodának kell másik légitársaságról gondoskodnia. Ha ez nem sikerül, vagy az utazás időpontja változna, az utazó az irodától jogosultak kártérítésre. Az utazásszervező persze megpróbálhatja a felszámolási eljárásban érvényesíteni az így felmerült költségeket. A sikerre azonban még kisebb az esélye, mint azoknak, akik közvetlenül a légitársaságnál foglaltak. Az irodák követelése egészen hátra sorolt.
A fogyasztóvédők egy másik egyenlőtlenségre is felhívják a figyelmet. A repülőjegy árát a vásárlásakor egy összegben ki kell fizetni. Különösen távoli úti célok esetén. Az olcsóbb jegy reményében szokás jóval az út előtt foglalni. Így a légitársaság hosszú hónapokra kvázi ingyen hitelhez jut az utastól, aki ráadásul a csődrizikót is viseli, illetve bármilyen más probléma esetén kedvezőtlen helyzetbe juthat. Már fizetett, és a szerződésben vállaltak nem teljesítése esetén nem tudja a légitársaságot semmivel sem sakkban tartani. A VZBV előírná, hogy a repülőjegy kifizetése csak az utazás előtti 30. napon legyen esedékes. Ettől csak akkor lehetne eltérni, ha a jegyárban a csődbiztos is benne lenne.
Brüsszel a légitársaságok mellé állt
Az utazásszervezők és a fogyasztóvédők véleményét a német igazságügy miniszter, Heiko Maas is osztja. Miért nem cselekszik? „Brüsszel megköti a kezünket” – mondja arra utalva, hogy a fogyasztóvédelem uniós hatáskör. A légiutasok jogairól szóló európai irányelvet kellene módosítani.
Született az Európai Bizottságnál javaslat, ötéves vita után, 2018 nyarán hatályba léptek bizonyos módosítások is. Azonban az új szabályok köszönő viszonyban sincsenek a fogyasztóvédők követeléseivel. Az egyetlen pozitív változás, hogy ha valaki ugyanazon a közvetítőportálon 24 órán belül utazást és szállást is foglal, ez akkor is utazási csomagnak számít, ha nem egyszerre történt a foglalás és a fizetés. A portál viszont továbbra is közvetítő marad, tehát nem felel se a légitársaságért, se a szállásadóért. Az egyetlen kivétel, ha utóbbiak csődje pillanatában még nem továbbította nekik a fogyasztó által a foglaláskor kifizetett összeget. Légitársasági kaucióról, csődbiztosításról és pénzalapról szükséghelyzet esetére továbbra sincs szó a rendeletben.
Lobbierő
Eredményes volt tehát a légitársaság-lobbi. Azzal érveltek, hogy a csődbiztosítás jelentősen megdrágítaná a repülőjegyeket. Aránytalan terhet róna a fogyasztók döntő többségére. Állításukat számokkal igazolják. Az elmúlt 15 évben mindössze a jártok 0,07 százalékát kellett csőd miatt törölni, és ezek esetében is csak az utazók 12 százalékának kellett, magának gondoskodnia a hazajutásáról; 88 százaléknál egy utazási iroda állt helyt.
Öngondoskodás
Ameddig nem sikerül meggyőzi a politikát, marad az öngondoskodás. Az utazók saját költségükre most is köthetnek biztosítást a légitársaság csődjére. Az 5 euró körüli díjért a biztosító részben vagy egészben megtéríti a jegyára, illetve alternatív légitársaságról gondoskodik. A kondíciók a biztosítótól és a díjtól függenek. Fogyasztóvédők szerint drága repülőjegy vásárlásakor érdemes vállalni a biztosítás megkötésével járó plusz fáradságot és költséget.