Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Elemzők: júniusban szigorodhat a monetáris politika
No menu items!

Elemzők: júniusban szigorodhat a monetáris politika

Az infláció áprilisi emelkedése ellenére az MNB Monetáris Tanácsától nem várható, hogy a júniusi kamatdöntő ülés előtt a kondíciók szigorításáról határozzon – vélik az elemzők.

A KSH jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, márciushoz viszonyítva átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. A maginfláció a márciusival azonosan 3,8 százalék volt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az infláció 0,2 százalékpontos áprilisi gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított emelkedése miatt lettek drágábbak. Ugyanakkor a szolgáltatások inflációja meglepetésre nem gyorsult. Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont mérséklődött és képes volt némileg fékezni az inflációt.

Az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, így aligha várható, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával.

Az üzemanyagárak magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban az infláció megint 3 százalék közelébe kerülhet, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét 4 százalék közelébe ugorhat. Éves átlagban így 3,4 százalékos inflációra számít a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben folytatódik az üzemanyagárak emelkedése, míg a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását. A maginfláció ugyanakkor tartósan meghaladhatja a 3 százalékot idén.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint is leginkább az üzemanyag árának emelkedése járult hozzá az árak gyorsabb ütemű áprilisi növekedéséhez, amely azonban némiképp elmaradt a várakozásoktól. Az előző hónaphoz képest a dohányáruk árnövekedése gyorsult, míg az élelmiszereké kismértékben lassult. Várakozásai szerint a pénzromlás mértéke a következő hónapokban a 4 százalék körüli szinten maradhat, meghatározó lesz azonban az olaj árának, valamint a dollár-forint árfolyamnak, és ezen keresztül az üzemanyagok árának alakulása. Az év második felében az infláció mérséklődhet, ehhez azonban szükség lesz a monetáris kondíciók kismértékű szigorítására, amelyre a júniusi monetáris tanács ülésen kerülhet sor.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg, hogy a márciusi-áprilisi adatok jelentették az idei évben a “headline” infláció lokális csúcsát. Május-júniustól mérsékelt lassulás mutatkozhat az éves indexekben, leginkább a bázishatásnak köszönhetően. Ugyanakkor a maginfláció emelkedése vélhetően folytatódik, hiszen a gazdaság mögöttes folyamatai – erős belső kereslet, tovább emelkedő bérek – ebbe az irányba mutatnak. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginflációs mutató, az elkövetkező hónapokban ismét emelkedhet. A maginflációs mutatók “megfordulására” a harmadik negyedév végétől számít, melyek így 3,5 százalék környékén stabilizálódhatnak, feltéve, hogy az importált infláció relatíve mérsékelt marad.

Nyeste Orsolya az MNB monetáris politikájában a mostani adat hatására nem vár változást. A jegybank vélhetően az elkövetkező hónapokban is adatvezérelt üzemmódban fog működni az inflációs kilátásokat körülvevő bizonytalanságok miatt. A májusi kamatdöntő ülés vélhetően nem hoz semmi újdonságot, míg a júniusi ülésen a további lassú normalizáció irányába mutató lépésekről dönthet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megjegyezte: az áprilisi adat összhangban van a várakozásával, az infláció gyorsulása elsősorban az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható.

Hozzátette, az inflációs trendeket jobban tükröző maginfláció hónapok óta tartó gyorsulása megállt. A jegybank által fokozottan figyelt úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció áprilisban 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra mérséklődött, de így is csaknem tízéves csúcs közelében van. Arra is felhívta a figyelmet a K&H szakértője, hogy a piaci szolgáltatások adószűrt inflációja emelkedő trendet mutat. Ez magyarázható egyrészt azzal, hogy eleve fokozott a kereslet irántuk. Másrészt szerepe lehet ebben a folyamatban a béremelkedésnek is, hiszen a magasabb fizetések a szolgáltatóknál a költségoldalon is jelentkeznek és ezt a többletet érvényesíthetik az áraikban.

Németh Dávid prognózisa szerint a fő inflációs mutató a bázishatás miatt várhatóan lassulni fog a következő hónapokban. Az ősz folyamán új lendületet kaphat a drágulás, így az év végén – decemberben – akár új csúcsra, 4 százalék körüli, vagy azt minimálisan meghaladó szintre gyorsulhat az inflációs mutató. Az éves átlagos infláció pedig a mostani kilátások szerint 3,4 százalék körül lehet. Németh Dávid szerint azonban nagyban befolyásolja majd az infláció alakulását, hogy az olajjal mi történik majd a világpiacon, ezzel összefüggésben pedig hogyan alakul majd az üzemanyagok ára a magyar piacon.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Visszaesett a forgalom, de itt van, hogy miért esélyesek hosszútávon az elektromos autók

Április 23-án a Tesla, az elektromos forradalom szinonimája, gyenge negyedéves eredményekről számolt be, csökkenő eladásokkal és bevételekkel.

A francia elnök sötét és prófétai figyelmeztetést adott ki

Európának fel kell ébrednie erre az új veszélyre. Macron nem hajlandó visszalépni februári nyilatkozatától, miszerint Európának nem szabad kizárnia, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába.

További két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Véget ért az idei Szakma Sztár Fesztivál

Sikerrel zárult az idei Szakma Sztár Fesztivál. Az esemény zárónapján 65 szakmából 21 agrárszakmában, az ország legjobb tanulói, összesen 63 diák részesült elismerésben, akik példát mutatnak a környezetüknek, iskolájuknak, településüknek, sok száz hozzájuk hasonló fiatalnak. A fesztivál ideje alatt a szakmai bemutatók során, a foglalkoztatószigeteken keresztül az általános iskolások és szüleik is megismerkedhettek az agrár- és élelmiszeripari szakmákkal.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.