Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Ausztria valóban a "jobb Németország"?
No menu items!

Ausztria valóban a “jobb Németország”?

Évek óta dübörög az osztrák gazdaság. A GDP, a jövedelmek és az export is nő. A munkanélküliség és az államadósság csökken. A költségvetés kiegyensúlyozott. A kormány adócsökkentéssel és strukturális reformokkal tett mindezért. A politikai válság megtörheti a lendületet. 

Ausztria, a mintaország

Az osztrákok szívesen mérik magukat a németekhez, akár az öcs a bátyhoz. Büszkék, ha valamiben előbbre járnak, ha külföldiek a ’jobb Németországnak’ tartják Ausztriát. A kétezres évek elején ez nem így volt. A szerkezeti reformoknak köszönhetően a nagy testvér gyorsabban növekedett, a munkanélküliség csökkent. Ausztriát stagnáló gazdaság és sok állástalan jellemezte. Rossz volt a közhangulatra. Aztán fordult a kocka.

Ausztriában évek óta kétszer olyan gyorsan nő a GDP, mint a németeknél (2018-ban 1,4 állt a  és 2,7 százalékkal szemben). A jövedelmek emelkednek, szinte teljes a foglalkoztatottság, sok szektorban munkaerőhiány van. A külföldi befektetők szívesen invesztálnak. Az alpesi köztársaság szinte valamennyi felmérés szerint versenyképesebb, mint Németország. Az osztrákok közhangulatát különösen a magas, a németországit meghaladó bérek (2018-ban 3200€ – 3400€) és nyugdíjak javították (a korábbi bruttó bér 50% – 91%!).

Ausztria az EU keleti bővítése után kiválóan használta a még a Habsburg időkben kialakult gazdasági, politikai és kulturális beágyazottságát a régióban. Az osztrákok a legfontosabb befektetők között vannak a Lajtán túl. Elsősorban régiónknak köszönhetik, hogy még az exportra épülő német gazdaságénál is nagyobb ütemben nő az osztrák kivitel (2018-ban 3 – 5,6 százalék). Hab a tortán az évek óta 8-10 százalékkal bővülő, újabb és újabb rekordokat felállító turizmus.

A tájak is vonzzák, nem csak a síparadicsomok a turistákat Ausztriába

Irányított gazdaság

Hiba lenne a sikereket maguktól értetődőnek tekinteni, vagy abból kiindulni, hogy a robosztus gazdaságra nincsenek kihatással a politikai turbulenciák. Az osztrák GDP felének az előállításában közvetve, vagy közvetlenül részt vesz az állam. A kormány szerteágazóbban szabályozza, a munkavállalói- és munkáltatói érdek képviseleteket, megállapodásaikkal sokkal intenzívebben korlátozzák a piacot, mint a legtöbb kapitalista országban. A most megbukott kormány az elmúlt 16 hónapban sokszor élt a politika gazdaságirányítási lehetőségeivel. Közgazdászok szerint is a legtöbb esetben nem is rosszul.

Sebastian Kurz
Sebastian Kurz

A német sajtó sokat foglalkozott, és kritizálta az ausztriai folyamatokat a jogállamiság és az emberi jogok területén.

Kevesebb figyelmet kapott a fiatal és agilis kancellár, Sebastian Kurz önmagáért beszélő gazdaságpolitikai teljesítménye.

A költségvetés évtizedek óta először kiegyensúlyozott (0,1% többlet) és csökken az államadósság (2018-ban -4,4 százalékkal). Nő a gazdaság, amiről egyre nagyobb mértékben a magántőke befektetései gondoskodnak. Ezért a régóta halogatott strukturális reformok felgyorsításával tett a kormány.

A Kurz-kabinet újraszabályozta a társadalombiztosítási rendszert, rugalmasabbá tette a nyugati összehasonlításban egyedülállóan szigorú munkajogi szabályokat. A munkáltatóknak több lehetőségük van teljesítmény és nem szociális szempontok, valamint a munkában töltött idő alapján bérezni dolgozóikat. A soha nem látott szintre emelkedő foglalkoztatottságot (76,8 százalék) az elbocsájtás szabályainak lazításával, és az ágazati kollektív szerződésekben meghatározott bérekhez kötöttség csökkentésével segítette.

Mindenki profitált

A gazdasági növekedésnek köszönhetően megugrott adóbevételekből 6,5 milliárd eurós adócsökkentésre futotta, anélkül, hogy megbillent volna a költségvetés egyensúlya. A jövedelemtől függően évi 100-1000 euróval csökkent a munkavállalók adóterhe. A növekvő nettó bérek segítették a fogyasztás és így a gazdaság további bővülését. A járulékcsökkentés következtében még az alacsony jövedelmük miatt szja-t egyáltalán nem fizetők pénztárcájában is több maradt.

Oda a lendület

Az Ibiza-videó keltette botrány elvette az osztrákok magabiztosságát.

A két német újságban közzétette felvétel egy képkockája, amely kormányválságot idézett elő. Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár a 2017-ben, Ibizán egy rejtett kamerás felvételen orosz oligarcha állítólagos unokahúgának pártja médiatámogatásáért cserébe állami megbízásokat ígért…

Az Ibizán történt esemény kapcsán nem csak a németek, ők maguk, az osztrákok is banánköztársaságról beszélnek. Metternichet idézik, aki szerint a Balkán Bécs keleti városrészeiben kezdődik. Évtizedes nagykoalíció és stagnálás után kifejezetten jó volt a hangulat a gazdasági szereplők körében. Méltányolták, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűségét kockáztatva viszi keresztül a reformokat. Megnyugtatta őket, hogy a Szabadságpárt (FPÖ) lényegében csak egy gazdasági döntésre nyomták rá a bélyegüket. A legmagasabb adókulcs, az évi 1 millió euró felett fizetett 55 százalék nem csökkent. Szimbolikus üzenet volt ez a párt szavazóbázisa legnagyobb hányadát alkotó egykori szociáldemokrata szimpatizánsoknak.

A gazdasági szereplők a reformok megakadása miatt aggódnak. Sok beharangozott változtatás törvénytervezete maradt a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Kurz-kabinet asztalán. A legfontosabb a vállalkozások adóterheinek csökkentése, mindenekelőtt a társasági adó mérséklése (25-ről 21 százalékra). Különösen időszerű lépés lenne, ugyanis Ausztria közvetlen versenyben áll a befektetőket az alacsony vállalkozásokat terhelő adókkal csábító kelet-közép-európai országokkal.

Az őszi előrehozott választásokig regnáló szakértői kormánynak jogi és politikai értelemben sincs lehetősége érdemi döntéseket hozni. Feladata az ügyvezetés. A választást követő koalíciós tárgyalások pedig nehéznek ígérkeznek. A kormányzati gazdaságirányítás akár egy évre is leállhat. Elvesztegetett idő az ereje teljében lévő, de fontos politikai döntésekre váró osztrák gazdaságnak.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Agrárminisztérium és a Magyar Bankszövetség együttműködési megállapodása

Ma Magyarországon a teljes gazdasági hitelállományon belül 14,6 százalék a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz kapcsolódik.

Távozik posztjáról a Pénztárszövetség elnöke

A döntésre azután került sor, hogy az őt delegáló OTP Nyugdíjpénztárnál február végén megszűnt a szakember vezetői megbízatása.

Hétmilliárd forint többlettámogatást kapnak a távhőszolgáltatók

A több mint 670 ezer lakossági díjfizetőt ellátó távhőszolgáltatók bevételekből meg nem térülő kiadásait a távhőkassza útján ellentétezi a költségvetés.

Nagy Márton: Kína és Magyarország kapcsolata erős és töretlen marad

Kína és Magyarország kapcsolata mindig is erős és töretlen volt, ez a jövőben is így fog maradni.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Távozik posztjáról a Pénztárszövetség elnöke

A döntésre azután került sor, hogy az őt delegáló OTP Nyugdíjpénztárnál február végén megszűnt a szakember vezetői megbízatása.

Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.

Tízezrek menekítik a millióikat az adó elől, a TBSZ az új sztár

Az idei első negyedévben csaknem 33 ezer tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak a magyarok, ami azt mutatja, hogy az állampapírpiacról kivett százmilliárdok hozamára továbbra...

Jelentősen nőtt az Erste Bank nyeresége az első negyedévben

Kivárás jellemzi a vállalati szektorban a hitelkeresletet, ezért elmaradt a növekedés.