Kezdőlap Cégvilág Áfarendszer - a kettős mérce végnapjai?

Áfarendszer – a kettős mérce végnapjai?

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik. A bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt.

Kettős mérce és a gyakorlat

Az áfa – természetéből fakadóan – több szereplőt érint egyszerre: egyfelől a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, valamint a számla befogadóját, akinek az áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátójának, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a bíróság azonban az ellenőrzésekkor évekig figyelmen kívül hagyta az áfa lényegi természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként, külön-külön vizsgálta a teljes hatásmechanizmus figyelmen kívül hagyásával. Azon ügyletekben, amelyeket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogát a számlabefogadónál megtagadta, viszont ezzel egyidejűleg a számlakibocsájtót az áfa megfizetésére kötelezte, éppen úgy, mintha a gazdasági esemény ténylegesen bekövetkezett volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítsa. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott.

Változóban a kúriai gyakorlata

dr. Gondi Anilla

Ezt a gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje.

Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A magyar gyakorlatot erősíti és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az úgynevezett EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen növelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit.

Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatót. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítés valójában nem volt – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított.

A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja az adóhiány,  illetve a jogosulatlan adóelvonás összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon. Jelenleg az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

AzÜzlet.hu néhány, a bírósági állásfoglalásból következő részletről kérdezte dr. Gondi Anillát, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét:

– Fiktív számla kibocsájtása áfa-csalásra tett egyedi kísérlet, függetlenül a kiállító és a befogadó szempontjából?

Az áfakijátszás és a bevételi mutatók javítása más dolog

– Ha mindkét fél által tudottan adókijátszásra irányuló fiktív számla kibocsátás történt és gazdasági teljesítés a két fél között nem történt, akkor az adókijátszásnak tekintendő. Ilyenkor a számlakibocsátó tipikusan nem is fizeti meg az áfát.  Ugyanakkor ahogy az a cikkben hivatkozott EN.SA-ügyből is látszik, elképzelhető, hogy a felek bár tudottan fiktív számlát állítottak ki, de a számla kibocsátásra nem áfakijátszás céljából került sor, hanem például azért, hogy a cégek bevételi mutatóit javítsák. Ebben az esetben ugyanis a fizetendő áfát rendben megfizetik jóllehet annak levonására a „vevő” – a számla fiktivitása miatt – ilyen esetben sem jogosult.

– Az állásfoglalások szerint a teljes áfa-láncot (több résztvevős) vizsgálni kell? Kötelessége az adóhatóságnak az adott láncot vizsgálni, abból a szempontból, hogy az adott cégeknek, illetve az államnak milyen összegű előnye-kára származik az ügyletekből? Ha igen, ez csak (árban is) azonos termék láncban történő tovább számlázására igaz?  Igaz ez akkor is, ha egy cégcsoportot érint, és ha többet?

– Az adóhatóságnak nincsen konkrét jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan,  hogy a teljes láncot vizsgálja és a gyakorlatban nem is feltétlenül szokta ezt megtenni. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cikkben említett uniós bírósági kötelezettségnek eleget tudjon tenni, számos esetben mégis meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítés lánc egészét nézve történt-e adókijátszás, érte-e a költségvetést hiány. E nélkül például azt sem tudja megítélni, hogy mi az az arányosnak tekinthető bírság mérték, ami az uniós előírásoknak is megfelel.

– Ha a számla ellenértékét nem fizetik ki, de teljesített szolgáltatásról van szó, és a számla le is van könyvelve mi az eljárás? Sztorno? Mi lesz az áfával?

– Amennyiben a számlán szereplő szolgáltatást a kibocsátó már teljesítette, akkor a számlát főszabály szerint már nem lehet sztornózni. Abban az esetben, ha később megállapításra kerül, hogy az ellenérték véglegesen behajthatatlanná vált, akkor viszont az EUB gyakorlata alapján az áfa-alap csökkenthető a behajthatatlan számla nettó ellenértékével. A most benyújtott törvénycsomag ráadásul már ennek kifejezett jogszabályi lehetőségét is megteremtené.

– A fiktív számla áfa-tartalom évek múltán – pl. négy év múlva  – a gyakorlatban hogyan számolható el, már ha kiderül a fiktív számlázás?

– Ha évek múltán kiderül, hogy a számla fiktív volt, az azt befogadó cégnek önellenőrzéssel helyesbítenie kell a jogosulatlanul levont áfa összegét.

Mindemelett fiktív számla esetén gondolni kell arra is, hogy a befogadott fiktív számla a társaságiadó-bevallásra is kihatással van, hiszen az adózó ebben az esetben egy olyan költséget számolt el, amit nem tehetett volna meg. A fiktív számla ugyanis nem minősül a társasági adóban elismert költségnek,  így ezzel a társasági adó alapját utólag az adózónak meg kell növelnie.

– A jogsértés és az adóhiány 50% százalékos büntetési tétele aránytalan voltára mondana egy jellemző példát?

– Tipikusan aránytalan az 50 százalékos büntetési tétel például akkor, ha a felek jóhiszeműen járnak el, de helytelenül alkalmaznak egyenes áfát fordított adózás alá eső ügyletekre. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést hiány nem éri, sőt az állam még „jól is jár”. Hiszen amennyiben a felek helyesen fordított áfával számlázták volna az ügyletet, az áfatartalom sohasem került volna be a költségvetésbe. Egyenes adózás esetén viszont az áfát a számla kiállítójának be kell fizetnie a költségvetésbe, ami így annak levonásáig kvázi ott kamatozhat.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Fedezze fel a hazánk természeti értékeit a május 1-jei hosszú hétvégén is!

Hazánk nemzeti parkjai színes programkavalkáddal várják a természet kedvelőit a május 1-jei hosszú hétvégén is.

Megújulnak az OTP Bank digitális szolgáltatásai

Megújulnak az OTP Bank digitális szolgáltatásai, július 1-től jelentős változások lépnek életbe a lakossági digitális szolgáltatásokban

Május a mesterséges intelligencia hónapja

A mesterséges intelligencia hónapjában a HUN-REN kiemelten fókuszál átfogó kutatási és innovációs programjára is. Az AI4Impact kezdeményezés fontos eleme a szervezet mesterségesintelligencia-stratégiájának.

A Libri-csoport megvásárolta az Édesvíz Kiadót

A Libri-csoport megvásárolta az Édesvíz Kiadót, a felvásárlás stratégiai célt szolgál, amely szerint a csoport fejlesztés és terjeszkedés révén törekszik a hosszú távú stabilitásra.
Hirdetés

Hírek

Káosz Spanyolországban és Portugáliában: áram nélkül maradtak a nagyvárosok

Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.

A városi közlekedés jövője a WEMOVE Mobilitási Parkban

Megnyitott Budapest első integrált közlekedési kiállítási és képzési tere, a WEMOVE a városi mobilitás jövőjét mutatja be a Jövő Mobilitása Szövetség, a Magyar Autóklub és a Westend együttműködésében

Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója

Az OTP történelmének legsikeresebb évét zárta 2024-ben, a bank kiemelkedő jövedelmezőséget ért el, tőkehelyzete rendkívül stabil, a régióban piacvezető

Tanulsz? Lakást kapsz! Bécsben

Bécs városa 2025. május 1-jétől új lakhatási akciót indít a felsőoktatásban tanuló diákok számára, aminek keretében akár 1.000 önkormányzati lakás válik elérhetővé számukra.

Új ökoturisztikai központ lesz a Nagyszéksós-tónál

Kiemelkedő ökoturisztikai beruházás kezdődik a Nagyszéksós-tónál 1,4 milliárd forintos uniós támogatással.

Zebrák a falvakban

Kihirdeti kedden a kormány az utcák és járdák felújítására szóló pályázatát a falusi önkormányzatok számára.

450 ittas sofőr ellen intézkedtek húsvétkor

A húsvéti ünnepek négy napja alatt 450 ittas járművezetőt szűrtek ki a forgalomból a rendőrök.

Újfajta visszaváltó automata jelent meg Magyarországon

Mostantól fesztiválokon és tömegrendezvényeken is könnyen visszaválthatjuk a palackokat, dobozokat, üvegeket.
Hirdetés

Gazdaság

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.