Hirdetés
Kezdőlap Edukáció Átalakuló felsőoktatás - Hová vezet a 'Corvinusi út'?
No menu items!

Átalakuló felsőoktatás – Hová vezet a ‘Corvinusi út’?

Milyen is lesz az új felsőoktatás? Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami helyek finanszírozási rendje? Annak apropóján idézzük fel az erről megjelenteket, hogy Palkovics László innovációs miniszter elmondta, a kormány kiterjeszti  a Corvinus Egyetemnél alkalmazott új modellt az egész felsőoktatásra.

A HÖOK pécsi, hét végi közgyűlésén elhangzottak arra utalnak, hogy egyfajta vállalkozói, cégszerű formára válthatnak át a felsőoktatási intézmények.

Palkovics László

Palkovics László a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztújító közgyűlésén azt mondta: a Corvinus Egyetem új működési modelljéhez vezető vezető folyamatot az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. Azzal a céllal, hogy egyszerűbb, hatékonyabb működési környezet révén megteremtsék a versenyképesség alapjait a felsőoktatásban.

Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar egyetemek ugyanolyan feltételek mellett tudnának működni, mint más országok egyetemei vagy egy magyarországi magánegyetem, és nem terhelnék az intézményeket feleslegesen olyan ügyek, ami ebbe a struktúrába nem fér bele.

Mint emlékezetes korábban csupán egyetlen intézmény, a Corvinus Egyetemátalakításáról volt szó. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben jelentette be: jövő július 1-jétől állami alapítású alapítvány tartja fenn a Corvinus Egyetemet, amely közhasznú felsőoktatási intézményként működik majd.

A pécsi eseményen Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára már arról beszélt, az egész felsőoktatás előtt megnyitják az új lehetőséget: “azt, ami most a Corvinus Egyetemmel történik”, legalább jogszabályi szinten szeretnék a többi felsőoktatási intézmény számára is biztosítani. Minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni és meg tudja valósítani azt a küldetést, amire hivatott – jelentette ki.

A működési modell, a Corvinus Egyetemen

2019 nyarán kikerül az egyetem a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, és az állam alapította közhasznú alapítvány működteti tovább. Az anyagi alapot pedig részvénycsomag biztosítja, amelyet átad a kormány az alapítványnak. Erről egy korábbi tájékoztatón Gulyás Gergely miniszter beszélt. Egyelőre azonban ennél többet nem tudhatunk. Így az sem ismert, hogy melyik részvénycsomagról lehet szó. Kézenfekvő lenne, ha a kormány a költségvetési osztalékból adna a működési költségekre az egyetemnek, miért kerülnek az alapítványhoz ezzel szemben a papírok. A Portfólió szerint több részvénycsomag is szóba jöhet.

Az átalakításnak a kormányzati érvelés szerint azért kell megtörténnie, mert – mint Palkovics fogalmazott: a termelékenység növekedéséhez elengedhetetlen Magyarország és a hazai tulajdonú vállalkozások innovációs képességének javítása, ehhez pedig az egyetemek biztosíthatnak hátteret. Az egyetemekre szeretnék ráépíteni azt a támogató funkciót, amely a vállalkozások innovációs képességének fejlődéséhez vezet. Ha ez nem valósul meg, komoly gondokkal szembesülnek a 30 éve létező, első generációs magyar vállalatok – mondta.

Mit jelent a ‘corvinusi út’ a hallgatók összetétele szempontjából?

Hogyan alakul át a finanszírozási, különösen az állami finanszírozási rend? Erről a Népszavában találtunk információt.:

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kancellárja, Pavlik Lívia lapban megjelentek szerint erről azt mondta, 2020-ban nem hirdetnek majd állami férőhelyeket a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat. A fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban lesznek jelen az egyetemen. Számítanak a külföldi  hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat.

A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel kötött megállapodás, ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen – szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.

Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra.

Mi várható még?

A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai alcímet viselő koncepciót első olvasatban már a kormány át is tekintette. A koncepció főcíme: Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016.

Ebből idézünk:

Az oktatás átalakításának tervezetét is bemutató koncepció borítója

“A 2020 (2023) utáni fejlesztés már nem alapozható a Strukturális Alapokból származó támogatásokra. Ezért szükség van arra, hogy kormányzati ösztönzőkkel is segítsük az intézményeket abban, hogy a csökkenő hallgatói létszám ellenére kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett, a közösségi forrásokat képesek legyenek kipótolni saját működésükből eredő külső források bevonásával.

A versenyképes képzés és a színvonal emelése érdekében tehát egyre inkább szükséges annak a nézetnek az elfogadtatása, hogy az állami felsőoktatási intézményeknek is lehet és kell piaci elvek szerinti működniük.

A teljes oktatási rendszer finanszírozását nyilván nem lehet piaci alapokra helyezni, de az intézményeknek a szükséges források biztosítását tekintve több lábon kell állniuk, mert a közvetlen állami támogatástól való függés jelenlegi mértéke instabilitáshoz vezethet.”

A koncepció itt elérhető

 

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.

Mesterséges intelligencia a HR-ben

A mesterséges intelligencia néhány éve valósággal ránk rúgta az ajtót, a technológia az élet számos területét igyekszik forradalmasítani. Az AI térhódításához a munkaerőpiac is fokozatosan alkalmazkodik, a HR-folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap, a szakemberek döntő többsége ma már úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia valódi segítség lehet.

Rekordon a személyi kölcsönök, ismét 100 milliárdnál a lakáshitelek

Márciusban tovább csökkent a lakáshitelek átlagos kamata, az új szerződések összege pedig megközelítette a 100 milliárd forintot, amire utoljára közel két éve volt példa. A személyi kölcsönből is rekordösszegben vettek fel az igénylők.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.