Három ütemben valósul meg a gazdaság-újraindítási akcióterv, amelynek részeként egy új kkv-hitelkonstrukció bevezetéséről is döntött a kormány – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján.
Kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság – bár nem tudta ledönteni a lábáról – adott “egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.
A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely – mint mondta – elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.
Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.
A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.
Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.
Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.
“A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, “nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret“.
Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor “döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét“.
“Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.
A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.
A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.
A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig “az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.
A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd – ismertette a miniszterelnök.
Az új hitelkonstrukció részleteiről az mondta: a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozások 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni.
Elmondta: bizonyos kérdésekben – a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően – Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban – például a zöldgazdaságban és a digitalizációban – viszont a legerősebb szövetségese.
Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.
Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.
Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.
Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. “Fejtörést okoz mindannyiunknak (…), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.
