Már látni némi fényt a Covid-válság alagútjának végén, és talán ez nem a szembe jövő vonat fénye. Remélhetően sikerül viszonylag rövid időn belül felülkerekedni a víruson, az viszont nem kétséges, hogy a járvány hosszú távú következményekkel jár a cégek számára. Tavaly a vállalati csődök száma a világon minden korábbi rekordot megdöntött és ezek után ma már az is egyértelmű, hogy új szakasz kezdődik a válságkezelésben és a változás-menedzsmentben.
A több hullámban támadó járvány olyan hatalmas bizonytalansági szinttel és mindenre kiterjedő hatással jár, amelyet szinte egyetlen cégvezetés, vállalatvezető sem tapasztalt meg korábban. Míg a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság (amely a későbbiekben kiterjedt az egyes nemzetgazdaságokra és az üzleti életre is szerte a világon) egy ágazatból, az ingatlan bizniszből pattant ki, a vírusjárvány gyakorlatilag azonnal válságközeli helyzetbe, válságba juttatta, leterítette a termelési és a szolgáltatási szektor cégeinek többségét. A válság-cunamit csak fokozta, hogy gyakorlatilag napok alatt szétzilálódtak a világgazdaságot behálózó ellátási láncok.
Brutális válság-cunami
Ez a válság tehát a kiindulópontját és gazdasági hatásait tekintve is egészen más volt, mint a legutóbbi 2008-2009-es. Egyrészt villámszerűen csapott le, ráadásul globálisan, nem hagyva felkészülési időt az üzleti élet szereplőinek. Ezek következtében a hatása is gyors és brutális volt. A pandémia a tavalyi esztendő második negyedévében gyakorlatilag padlóra küldte a világgazdaságot. Sok forrásból származó, de egyirányba mutató számítások szerint a globális gazdasági teljesítmény legalább 3,9-4,4 százalékkal csökkent 2020-ban.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) egy friss elemzésében megállapítja:” tapasztalataink szerint a válságkezelést általában hónapokban, míg a kilábalást években mérik. A válság nem feltétlenül jelent katasztrófát. A jól kezelt esemény lehetővé teszi a vállalat immunrendszerének fejlesztését, a kockázatosabb lehetőségek kiaknázását, magabiztosságot ad a jövőbeli veszélyek gyors kezelésére. Ez a fenntartható versenyelőny kulcsa”.
A válság lehetőség is
Ezek a megállapítások egybecsengenek azokkal a véleményekkel, hogy a válság (tehát nem a csőd!) egyúttal lehetőség is. Az újra tervezés, az újraindítás, a stratégiaváltás, a korábbiaktól eltérő változás- és kockázatkezelés, az átszervezés, egy esetleges következő válságra való felkészülés, az új ellátási láncok megszervezése, a bezárkózás (autarchia) vagy a nyitás, az áramvonalasítás, a folyamatok és a költségek átalakítása és újragondolása, az új munkavégzési és kereskedelmi formák bevezetésének stb. a lehetősége.
A sort még hosszan lehet folytatni: egy válságban és annak nyomán a vezetéstudomány, a vállalati pénzügyek, az üzleti kapcsolatok stb. szinte minden tényezője feltornyosul megoldásra, átalakításra várva. Az elméleti és a gyakorlati menedzsment-tudomány „művészete” tulajdonképpen abban rejlik, miként lehetséges a talpra állás. (Ha lehetséges, hiszen az összezuhanás, a csőd, a sikertelen válságkezelés is benne van a „pakliban”. Igen szerény becslések szerint tavaly a vállalati csődök száma a világon 25 százalékkal haladta meg az előző évit.)
Vakcina előtti és utáni szakasz
A minden képzeletet felülmúló koronavírus-válság (remélhetően) két szakaszra osztható: a vakcina előtti és a vakcina utáni szakaszra. 2020 volt az első szakasz, 2021 a második. A két szakasz között igen jelentős különbség van. Az első szakaszt az üzleti világban és nem kevésbé makrogazdasági szinten a félelem, a reménytelenség és az elbizonytalanodás jellemezte. A másodikat a bizakodás és az újra tervezés határozza meg.
Nemzetközi gazdasági szakértők elemzése szerint a világgazdaságban (és igaz ez a nemzetgazdaságokra is), valamint az üzleti életben nagyobb ütemű növekedésre, a válságba jutott (nem kis számú) ágazatok kilábalására a nyájimmunitás kialakulása után lehet számítani, amely jelentős mértékben függ a lakosság oltási hajlandóságától és átoltásának gyorsaságától. A fejlett országokban – az előrejelzések szerint – nyájimmunitás jó esetben az idei esztendő második felében alakul majd ki.
Nem kétséges, hogy a gazdaságok „felpattanása” várhatóan lassabb és fokozatosabb lesz, mint az esésük volt, tehát hosszabb időre lehet szükség a válság előtti termelési, szolgáltatási, foglalkoztatási, bevételi stb. szint elérésére.
Deloitte: a sikeres kilábalás lépései
A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég kidolgozott egy öt lépésből álló stratégiát, melyet a vállalatok vezetői számára ajánl a válsághelyzet menedzselésére. A válságból való sikeres kilábalás öt lépése a Deloitte szerint:
- a helyzet megértése, a gondolkodás átállítása. A sikeres kilábalás fontos eleme, hogy a vállalat vezetői csapata megváltoztassa a gondolkodását, a kríziskezelés mellett már a tervezésre kell koncentrálni.
a bizonytalanság kezelése: válság számos bizonytalanságot hozott és hoz magával, mind társadalmi, mind vállalati szinten, melyekhez alkalmazkodni kell- bizalom és elköteleződés: a vállalat viszonylag ismeretlen vizekre való vezetése nagy kihívás, amely elköteleződést, bizalmat kíván mind fizikai, szellemi és pénzügyi téren
- a cél meghatározása és új vagy módosított üzleti forgatókönyv kidolgozása. A vezetők részéről számos döntés meghozatala szükséges; érdemes kis lépésekkel haladni a kitűzött cél felé.
- tanulni kell mások sikeréből: a válságból való kilábalás távolról sem rutin feladat, így érdemes mások példájából meríteni
A válság anatómiája
De térjünk vissza a válsághoz, a válságkezeléshez, ugyanis ma még igen sok szervezet, vállalat, vállalkozás nem került ki a krízishelyzetből és keményen küzd a túlélésért. A válság a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak a zavaraiból keletkező gazdasági probléma, amely mindig értékek megsemmisülését vonja maga után. A gazdaságtörténetben számos példa van termelési, kereskedelmi, pénzügyi, hitel, spekulációs és egyéb válságra.
Egy másik csoportosítás szerint a válság lehet:
- operatív: egy-egy vállalati funkcióra terjed ki és általában rövid idő alatt megszüntethető
- stratégiai: a vállalat nagy részére vagy egészére terjed ki, tartósan hat és nehezen szüntethető meg
- több dimenziós: nem csak a vállalat egészét keríti hatalmába, hanem a cégen kívülre is kiterjed, illetve a vállalathoz kívülről „érkezik”, csap le. Ez a válság-típus szinte minden esetben szétrombolja a vállalat külső kapcsolatait is, amelynek következménye többek között a piacvesztés és a fizetésképtelenség.
Nem kétséges, hogy a pandémia generálta válság sajnos minden csoportosítás szinte minden tényezőjének, ismérvének „megfelelt”. Tavaly a tél végén, illetve kora tavasszal a válság szelét, illetve a válságot magát már érzékelték a cégek szerte a világon. Egyértelmű volt, hogy mind az állam, mind a vállalatok részéről komoly beavatkozásokra van szükség, sőt, azonnali válságkezelő stratégiát kell kidolgozni. Májusra a válság kifejlett szakasza a vállalkozások szinte minden részterületére kiterjedt. A karantén okozta kényszerű gyár-, üzem-, üzlet-, étterem-, szálloda- stb. bezárások miatt csökkent a termelés, valamint a szolgáltatók bevétele.
A több tízmillió új munkanélküli jövedelme és vásárlóreje jelentősen visszaesett. Az élelmiszerek és az iparcikkek fogyasztása, illetve vásárlása is számottevően zsugorodott.
Ezekre a folyamatokra azonnal és gyorsan kellett reagálni és a válságstratégia szerint kellett dolgozni. Annak érdekében, hogy sikerüljön elkerülni a romboló, heveny válságot, amikor a vállalat bármikor összeomolhat. A közvetlen és drasztikus beavatkozások ellenére meglehetősen sok cégnek nem sikerült elkerülnie az összeomlást.
Változás az állami válságkezelésben
Magyarországon is mentőprogramok indultak
Itt érdemes megjegyezni, hogy az államok többsége a válság menedzselésében a 2008-as tapasztalatokból okulva nem az akkori pénzügyi (fiskális és monetáris) és egyéb megszorításokat választották. Éppen ellenkezőleg: minden korábbi közgazdasági alapelvvel szembe menve beindították a bankóprést. Az USA 3000 milliárd dollárt pumpált a gazdaságba, az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze. A gyors segítségnek köszönhetően sikerült viszonylag alacsony szinten tartani a munkanélküliséget. Az őszi második járvány-hullám a statisztikák tanúsága már nem is okozott a tavaszihoz hasonló sokkot a gazdaságokban.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
