Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Hálózatos szervezetek - Mozgásban az üzlet
No menu items!

Hálózatos szervezetek – Mozgásban az üzlet

A történet Japánban kezdődött az elmúlt évszázad ötvenes-hatvanas éveiben. A laza, de fegyelmezetten összefonódó vállalatcsoportok, a keiretsuk (magyarul: céges, partneri kapcsolatok) jelentették az ázsiai ország akkori gazdasági csodájának alapját és lényegét. Napjaink menedzser gyakorlata és irodalma megkülönböztetett figyelmet fordít a hierarchikust fokozatosan felváltó hálózatos cégszerkezetre, szervezeti felépítésre, amely a tapasztalatok szerint hatékony, gyors, költségtakarékos, hamar alkalmazkodik a változásokhoz. Az új szervezési, szervezeti forma számos előnyéről és kevés hátrányáról még lesz szó, elöljáróban csak annyit, hogy a divatos mátrixot túlszárnyalja a hálózatos struktúra.

A svéd divatipari óriáscég, a H&M (amelyet Kína nemégiben tiltott ki az országból) központja a skandináv országban van, a termékfejlesztést egy ausztrál, az áruelosztást pedig egy szingapúri vállalat végzi. A termelés Malajziában folyik, a call center feladatokat pedig egy új-zélandi cég látja el szerződéses alapon. Hasonló elvek alapján működik a Nike is, amelynek központja elsősorban a márka építésére, a marketingre, valamint beszállítóinak folyamatos ellenőrzésére összpontosít. Ezek a példák első látásra a kiszervezésre (outsourcing) hasonítanak. Igen, erről is, de ennél sokkal többről is szól a céghálózat.

Hálózatosodás, hálózatos szervezet

A hálózatosodási folyamat elsősorban a nagy multinacionális és globális vállalatokra jellemző. Egy-egy hálózati tagság a kis- és középvállalkozások számára is sok előnyt jelenthet, hiszen például az értékes know-how-jukért cserébe – csatlakozva a hálózathoz – lehetőségük nyílik a nagyobb vállalatok kapcsolatrendszerének használatára.

A hálózatos, hálózatot alkotó szervezetek többsége önálló cég és intézmény, amelyek egy nagyvállalatnak beszállítói, alvállalkozói, kooperációs partnerei, pénzintézetei, szolgáltatói stb. Még az sem kizárt, hogy a tulajdoni viszonyokat illetően van közöttük némi kereszt-tulajdonlás.

Arra is van számos példa, hogy egy óriásvállalat különböző egységei vannak egymással hálózatos üzleti kapcsolatban. Például a General Motors járműgyártó (személyautó, teherautó, haszongépjárművek stb.) cégei – amelyek a világ sok országában önállóan, de az anyavállalat „ernyője” alatt tevékenykednek – évtizedek óta sok alkatrészt, részegységet, tartozékot, szolgáltatást szállítanak, illetve nyújtanak egymásnak. Természetesen pénzért, nagyon pontos logisztikai keretek között, és nem utolsó sorban igen megbízhatóan.

A hálózatos szervezeteknek sok meghatározása van, ezek közül érdemes megemlíteni a legfontosabbakat. Az egyik szerint” a hálózat, mint együttműködési képződmény szorosan kapcsolódó üzleti szervezetek csoportja, viszonylagosan vagy teljesen önálló egységek összekapcsolódása”. Egy másik definíció szerint a hálózat „szervezetek közötti kapcsolatrendszer, amely a hálózatot alkotó szervezetek saját céljainak teljesítését, megvalósítását szolgálja”. Egy természeti példához hasonlítva a hálózat vállalat-populációk ökológiai rendszereként, kisebb és nagyobb vállalatok szerves együttéléseként, szimbiózisaként fogható fel.

Szülők: globalizáció, informatikai forradalom

A szervezeti, vállalati hálózat tehát egy olyan újszerű, a piac irányította rendkívül rugalmas szervezeti forma, melyben a hálózatot alkotó, többségében önálló cégek számos formában együttműködnek valamely hosszú távú közös érdek(ek)nek köszönhetően. Ezeknek a szerveződéseknek a legfőbb mozgatórugója a jelenlegi, igen gyorsan változó gazdasági, pénzügyi, üzleti, szabályozási, politikai, fenntarthatósági környezethez való minél nagyobb mértékű és minél gyorsabb alkalmazkodás. Igen fontos ismérv tehát, hogy a hálózatok lényege nem a stabilitás, hanem az alkalmazkodás.

Egy olyan struktúráról van szó, amelyet csomópontok és az ezeket összekötő szálak alkotják. Például az üzleti hálózatoknál a csomópontok jelentik az egyes, hálózatban jelenlévő szervezeteket, míg az összekötő szálak a közöttük létesülő kapcsolatok, melyek egyébként összefüggésben vannak egymással és folyamatos hatást gyakorolnak egymásra.

A hálózatok létrejöttének oka a globalizációban, az informatikai és távközlési forradalomban, nem kevésbé az internet megjelenésében keresendő. Ez az új szerveződés egyfajta válaszként értelmezhető a globális piacon tapasztalható folyamatos verseny által támasztott kihívásokra. A hálózatosodás tehát gyakorlatilag a versenyképesség egyik lényeges alapfeltétele lett.

Aki nem lép egyszerre

Számos gazdasági, szervezet-szervezési szakember szerint a nem távoli jövőben már a vállalategyüttesek számítanak majd a gazdaság alapegységének, nem pedig az önálló vállalatok. Ugyanis, ha egy szervezet nem válik majd hálózati taggá, nem lesz életképes, nem fog tudni érvényesülni a piacon. A hálózatok alapjaiban változtatják meg a közgazdasági, üzleti és vállalatszervezési összefüggéseket.

Az Arthur D. Little vezetési tanácsadási vállalat szerint a szervezeti struktúra régi fogalom és beidegződés, és el kell felejtenünk a hagyományos szervezeti formák leírását. Ma a gazdasági és az üzleti életben minden mozgásban van. Nincsenek állandó, lerögzített kapcsolatok sem a vállalati szervezeten belül, sem azon kívül, sőt az is állandóan változik, hogy mi van kinn, és mi van benn.

A szervezetek felismerték, hogy miközben kényelmes mindenkit minden pillanatban maguk körül tudniuk a hierarchikus szervezetben, s a munkaerő idejének egészét folyamatosan elérhetővé tenni parancsaik, utasításaik számára, ez mégiscsak szélsőséges és sok esetben gazdaságtalan formája a szükséges erőforrások feletti rendelkezésnek. Olcsóbb a munkaerőt a vállalaton kívül tartani, például egy beszállítónál vagy éppen egy saját tulajdonú leányvállalatnál foglalkoztatva, és csak akkor megvásárolni termékeket és szolgáltatásokat, amikor szükség van rá. Visszaszorulóban van tehát a vállalatbirodalmakon belüli vertikális integráció.

Beszállítói lánc, diverzifikálás

A hálózatosodás egyik lényege a tevékenységi kör szűkítése a középpontban álló cég számára, többnyire állandó külső forrásokból történő termék- és szolgáltatás beszerzésen keresztül. Jó példája ennek a gyakorlatnak az autóipar: a nagy autógyárak egy-egy gépkocsi „tartalmának” átlagosan 80 százalékát(!) szerzik be alvállalkozóiktól, beszállítóiktól, akiktől másodpercnyi pontosságú szállítást követelnek meg az összeszerelő gépsor közelébe. (A raktározás ugyanis egyre inkább már a múlté.)

Ezek a beszállítók mindent elkövetnek, hogy pozíciójukat megőrizzék az adott autógyár hálózatában, hiszen ez a biztos bevételük egyik záloga. Emlékezetes, hogy a koronavírus járvány első hullámában jó ideig megszakadt a beszállítói lánc Kínából, s az amerikai, de elsősorban az európai autógyárak kénytelenek voltak számottevően visszafogni termelésüket, illetve bezártak. Az elmúlt hónapokban hasonló helyzet alakult ki – más okok miatt – a világ iparának chip-ellátásában. A nagy cégek tehát mind inkább arra törekszenek, hogy beszerzési forrásaikat diverzifikálják, vagyis bővítsék hálózatukat.

Kiszervezéssel kezdődött

A szervezeti hálózatosodás „előszobája” volt (és ma is az) a termelési és szolgáltatási tevékenységek kiszervezése, az outsourcing. A cégek egy része évtizedek óta kiszervezi könyvelését, formatervezését, marketing, munkaerő toborzási, logisztikai stb. tevékenységét, sőt, termelését vagy annak egy részét oda, ahol alacsonyabbak a gyártási és a szolgáltatási költségek. A kiszervezéssel jelentős számú munkaerő, költség takarítható meg a maga előnyeivel és veszélyeivel együtt. Az outsourcing még nem „igazi” hálózatosodás, de vannak ahhoz igencsak hasonló jellemzői.

A vállalatoknak tehát sokszor jobban megéri, ha tevékenységeit kiszervezi akár a Föld másik pontján lévő céghez, vagyis különféle vállalati hálókat hoz létre. Nem kétséges, hogy a cégek számára kiemelkedő fontosságú lett a hálózati menedzsment, a hálózatok irányítása, szervezése, valamint az ezekben a kapcsolatokban rejlő hagyományos és kapcsolati tőke. Ma már az egyes vállalatok nem csak maguk vannak jelen a piacon, hanem más, akár teljesen eltérő profilú cégekkel együtt. Velük összefogva, szinergiákat keresve és találva, valamint ezeket kihasználva vesznek részt a piaci versenyben.

Az üzleti hálózati tagság döntően a piac által diktált feltételeknek megfelelő érdekviszonyok mentén alakul, és addig marad fenn, amíg az egyéni (céges) profittermelés igénye folyamatosan teljesül. A vállalatokat tehát elsősorban a külső környezeti változásoknak való megfelelés készteti arra, hogy rugalmas, gyorsan reagáló hálózatokba szerveződjenek.

Hálózatos kulcskifejezések

A hálózatos működés során kialakultak és kialakulnak fontos kulcsfolyamatok, s ennek megfelelően kulcskifejezések is. Néhány példa:

  • ellátási láncok
  • stratégiai szövetségek
  • önszerveződés
  • együttműködés és koordináció
  • információ megosztás
  • moduláris szervezet
  • erőforrások megosztása és újra kombinálása
  • informatikai rendszerek összekapcsolása
  • tudástranszfer
  • globális piaci lehetőségek megragadása
  • hálózat és kapcsolat menedzsment

Keiretsu, chaebol, szövetség

A hálózatos szervezeti rendszerben (amely alig-alig hierarchikus) független cégek „állnak össze”, alkotnak szövetséget rövidebb-hosszabb időre azzal a céllal, hogy a termelésben és a szolgáltatásban egyrészről megosszák a költségeket, másrészről pedig alapkompetenciáikat. Ezeknek a tevékenységeknek és folyamatoknak voltak az „ősei” – és máig is túlélői – a japán keiretsuk, amelyek többnyire egy-egy finanszírozó bank (Sumitomo Mitsui Financial Group, Mizuho stb.), köré szerveződtek.

A Honda, a Toyota, a Nissan és még számos jól ismert japán cég napjaink keiretsu központjai, amelyeket beszállítók, alvállalkozók, kereskedőházak stb. tucatjai vesznek körül. Érdekesség, hogy egy-egy keiretsu „tagvállalatai” 5 százaléknál nem nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezhetnek egy másik, körön belüli cégben. A keiretsu-rendszer hozzájárul a részvényárfolyamok jelentősebb kilengéseinek megakadályozásához, megvédi a tagcégeket a felvásárlási kísérletektől és lehetővé teszi a hosszabb távra szóló tervezést is.

Dél-Koreában igencsak hasonlít a keiretsukhoz a chaebol elnevezésű vállalati szövetségi rendszer. Európában elsősorban a Deutsche Bank mutat keiretsu „jegyeket”, hasonlóan az indiai Tata Group, a brit Virgin Group és a kolumbiai Grupo Empresarial Antioqueno vállalatóriásokhoz. Érdemes itt megemlíteni a világ nagy légitársaságait tömörítő két nagy szövetséget, az OneWorld-öt és a Star Alliance-t. A szövetség tagjai természetesen továbbra is versenytársai egymásnak, de többek között összehangolják menetrendjeiket, bizonyos beszerzési forrásaikat, etikai kódexeiket, piaci tapasztalataikat, kommunikációjukat stb.

Napjaink hálózatos szervezeti formái

A 21-dik század eddig eltelt részében a hálózatos szervezetnek három formája alakult ki.

  1. Belső hálózatos struktúra. Általában azok a nagyvállalatok működnek ebben a formában, amelyek innovatívok, az egyes szervezeteik profit centrumok és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Méretüknél, diverzifikáltan gazdaságos tevékenységüknél fogva nem vagy alig szerveznek ki folyamatokat. A korábban már említett General Motors jó példája ennek a formának.
  2. Állandó, stabil hálózatos struktúra. Az ebben a formában működő szervezetek – alaptevékenységüket megtartva – erőteljesen támaszkodnak a kiszervezésre, amely kellő rugalmasságot biztosít az értéklánc egyes elemei számára. Az outsourcingban résztvevő külső cégek kipróbált, megbízható, állandó, a megrendelő irányába elkötelezett beszállítók. A BMW – amelynek termelésében a kiszervezés mintegy 75 százalékot képvisel – ugyan nem rendelkezik tulajdoni hányaddal a számára beszállító cégekben, mégis gyakran eszközöl azokban beruházásokat fejlesztésre, kapacitásbővítésre. Érdemes még megemlíteni, hogy a Dellnek (is) régi hálózatos szövetségese a processzorokat gyártó Intel.
  3. Dinamikus hálózatos struktúra. Az ebben a formában működő vállalatok, szinte minden tevékenységet, folyamatot kiszerveznek, sok esetben még az összeszerelést is külső cégek végzik. A középpontban álló vállalat – miközben folyamatosan ellenőrzi beszállítóit – csak néhány tevékenységre koncentrál: az Ikea például a kiskereskedelem bővítésére és erősítésére, a Reebok pedig sportcikkei dizájnjára.

A hálózatos struktúrákban a menedzsereknek kiemelkedően fontos a szerepük, hiszen ők ellenőrzik a külső és a belső kapcsolatokat. Miután számos vezetői feladatot a kiszervezés nyomán a beszállítók, az alvállalkozók menedzserei látnak el, a hálózatos struktúrában működő vállalatok szervezete meglehetősen lapos, vagyis csak kissé hierarchikus. Ennek következtében a menedzserek egyenként sok munkatársat tudnak irányítani és felügyelni, miközben gyors és hatékony a kétirányú kommunikáció is.

Előnyök és hátrányok

Mindent összevetve, a hálózatos szervezetek sok előnnyel járnak, amelyek közül érdemes kiemelni:

  • erőteljesebb összpontosítási lehetőség a saját alaptevékenységre (ha egy cég specialitása a ruhatervezés, akkor nem fog foglalkozni a termeléssel, az anyagok beszerzésével, az készáru terítésével, kereskedelmével stb., noha tevékenységi körébe ezek a területek is beletartoznak)
  • alacsonyabb költségek a kiszervezések nyomán
  • rugalmasság, gyorsabb alkalmazkodás a változásokhoz (új irány vétele, átállás új termékekre, szolgáltatásokra)

Természetesen hátrányai is vannak ennek a szervezeti struktúrának. Ezek közé tartozik, hogy a nagy hálózatokat nehéz ellenőrizni, ráadásul a beszállítók tovább is adhatják a munkát, ami még bonyolultabbá teszi a kontrollt. Nem számít ritkaságnak a kontroll elvesztése, hiszen a kiszervezés bizonyos fokú függőséget is jelent. Ugyancsak gondot okozhat az esetleges titkos, bizalmas információk kiszivárgása. Ez akkor fordulhat (rendszerint véletlenül és vétlenül) elő, amikor egy-egy alvállalkozó, beszállító a versenytársak részére is dolgozik és valamilyen adminisztrációs zavar, „kavarás” történik. Sokszor az is előfordul, hogy a kiszervezés tartósan drágább lett, mint a tevékenység házon belül tartása. Ez egyrészről a nyereséget csökkenti, másrészről ilyenkor szóba jöhet a tevékenység „vissza-szervezése” is.

Térségünk sem kivétel

A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben térségünk sem maradt ki a hálózatosodásból. A multinacionális és a globális cégek több kelet-európai országban (Magyarországon is) működtetnek többek között hálózatos call centereket, vállalati pénzügyi feladatokat ellátó központokat, informatikai és távközlési támogató részlegeket.

Ezekben a „műveletekben” mindenki jól jár. A multik viszonylag alacsony költségek mellett jól képzett munkaerőt alkalmazhatnak nagy számban, a fogadó országokban pedig több ezer új munkahely jön létre és korszerű tudástranszfer valósul meg. Igazi win-win helyzet, akárcsak a hálózatosodás.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Sportfogadásban lett sikeres a profi labdarúgó, saját platformot hozott létre

A Futball Pápa kriptója: indul a BetHustlers. 17 évig volt profi labdarúgó Csépányi Gábor, aki ma már a sportfogadás területén működik sikeresen. Saját fejlesztésű platformjaimmár milliárdot képviselő üzlet, amellyel most nemzetközi vizeken is bizonyít.

Újabb támogatások segítik az állattenyésztőket

Összesen 22 milliárd forint keretösszeggel két, teljesen új intézkedéssel támogatja a hazai állattenyésztés fenntarthatóságát az Agrárminisztérium. Megjelent ugyanis az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetésére és a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázati felhívás a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek benyújtására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban lesz lehetőség.

Nyereséges zárás az európai tőzsdéken

Nagy, egy-másfél százalékos indexnyereséggel fejezték be a pénteki kereskedést a főbb európai értékpapírpiacok.

Ágh Péter: a béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez

A béke tudja megteremteni az alapot a gazdasági fellendüléshez - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren tartott útátadón.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.