Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Green deal – Realitás vagy álom. Mennyire zöld az EU zöld fordulata?
No menu items!

Green deal – Realitás vagy álom. Mennyire zöld az EU zöld fordulata?

Megvalósul az EU kinyilatkoztatása? 2050-re CO2-semleges lesz az európai gazdaság?  Amit a közösség 2019-ben vésett kőbe, vagy a Brüsszel hagyott nyitva néhány kiskapus, amit igénybe is vesz? Petrus Szabolcs szedte csokorba a tényezőket.

Nem annyira zöld a ’zöld fordulat’

Több oka van annak, hogy a ’green deal’ a szlogennel ellentétben hozza meg 2050-től a CO2 kibocsátás megszűnését Európában.

Egyrészt, mert a jogszabályi célkitűzés értelmében csak az ipari termelésben, a mezőgazdaságban és a közlekedésben felhasznált energiának kell megújuló forrásból jönnie. Viszont a környezetterhelő műanyag felhasználása megengedett, ha az előállításához és beépítéséhez szükséges energia zöld.

Másrészt, mert klíma semlegesnek számít majd a termelés, ha a károsanyag kibocsátás a CO2 lebontásért tett intézkedésekkel párosul. Például, ha az ipari vállalat fákat ültet, még, ha a légkört szennyező gyárától több száz kilométerre is teszi ezt.

Harmadrészt pedig, azért, mert csupán ahogyan a mai klímacélok, az új előírások is úgy  lesznek teljesíthetők a globális CO2-kereskedelem közbejöttével.

A Tesla csak szennyezőknek eladott kvótákból gazdagszik Fotó: MTI/Varga György

A rendszer kiskapuinak kihasználására jó példa az autóipar. A szigorú károsanyag kibocsátási előírásokat a gyártók egész flottájának kell teljesítenie. Így a kedvező károsanyagbesorolású kocsik gyártását és értékesítését semlegesítik a klímagyilkos SUV-ok.

A képet tovább torzítja, hogy az elektromos autók nulla CO2 kibocsátásúnak számítanak, holott az ezekhez szükséges akkumulátorok és a használatuk során elfogyasztott áram is terheli a környezetet. Különösen, mert utóbbi ma nagyrészt nem megújuló forrásból származik.

A szakmai körökön kívül kevesen beszélnek róla, hogy az e-autó gyártás kaliforniai pionírja és piacvezetője, a Tesla csak a CO2-kereskedelemnek köszönhetően nyereséges. Kizárólag CO2-semlegesnek számító elektroautókat gyárt, ezért túlteljesíti a környezetvédelmi előírásokat. A ki nem bocsátott CO2-ért kvótát kap, amit jó pénzért elad az előírásokat nem teljesítő hagyományos autógyártóknak. Így tehát a természet a lehetségesnél jóval kevésbé profitál a Tesla környezetbarát autóiból.

„Figyeljék a kezemet, mert csalok!”

A szakértők szerint a CO2-kereskedelmhez ügyeskedés nélkül több okból is elképzelhetetlen a károsanyag kibocsátás nélküli gazdaság:

  • sok olyan nélkülözhetetlen alapanyag van, amelyeket nem lehet CO2-semlegesen előállítani. Erre a műanyag a legjobb példa
  • a gyártás során szükségszerűen keletkezik selejt és hulladék. Ezek szemétbe kerülnek, tehát terhelik a környezetet
  • sok szektorban folyamatosnak kell lennie a termelésnek, mert a gyártás ismételt leállítása és újraindítása annak bonyolultsága miatt idő és költségintenzív lenne. Így például a vegyiparban, ahol a folyamatok magas hőfokon zajlanak.

Anyagi ösztönzők a lakossági együttműködésért

A ’grean deal’ sikeréhez a széles körű társadalmi együttműködés is elengedhetetlen. Kisebbségben vannak azok, aki ideológiai okokból is hajlandó anyagi áldozatra, mások a kellemetlenség elviselésére a környezetvédelem érdekében. Sokakat csak pénzügyi ösztönzéssel lehet megnyerni a ’zöld fordulat’-nak. Ezért központi kérdés, hogy az energia zöldülése milyen kihatással lesz az árára.

A megújuló forrásból származó energia napjainkban drágább, mint a fosszilis. Ennek legfőbb oka, hogy a zöld energiatermelési és szállítási infrastruktúrája csak most épül ki, a beruházások költsége pedig beépül az árba. Így például ki kell építeni a szélkerék parkokat és a magasfeszültségű vezetékhálózatot, amely eljuttatja az energiát például a szeles helyekről az ipari centrumokba.

Az áram zöld tárolása ma még gondot jelent

Bizonyos szemszögből nézve azonban a zöld energia csak relatíve, a fosszilis forrásokból származóhoz képest drága. Utóbbiból ugyanis jelenleg túlkínálat van, ezért nyomott az ára.

A klímavédelmet a kormányok támogatásokkal ellensúlyozzak. A zöld energia ugyanis jóval drágább. Csak becslések szólnak egyelőre arról, hogy középtávon már nem lesz szükség erre a versenyképességéhez: ha az előállítási és szállítási infrastruktúra kiépül, a zöld energia olcsóbb lesz, mint a hagyományos. A szelet vagy a napot a természet ingyen adja, csak az árammá alakítása, tárolása legyen klímasemleges eszközökkel megoldható…

Petrus Szabolcs

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.
Hirdetés

Hírek

A Grönland dilemma: nemzetközi jog kontra geopolitika

Folyik a kötélhúzás Grönland körül. A gazdasági érdekek és...

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.

GKI: a magyar cégek több mint negyedénél bevált a távmunka

A GKI felmérése szerint a távmunkát alkalmazó cégek 76 százaléka nem tervez változtatást a jelenlegi gyakorlaton.

A Magyar Államkincstár is csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programhoz

A WebKincstárban a DÁP azonosítóval történő belépési lehetőség ügyfél általi beállítását követően a felhasználónév és jelszó megadása helyett elegendő lesz a QR-kód beolvasása, míg a MobilKincstár esetében a két alkalmazás összekapcsolását követően a DÁP mobilalkalmazásban kell jóváhagyni a belépést.

Félreértés az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán: sokan mennek feleslegesen bankfiókba

Azért, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a jogszabály adta lehetőséget, a jogalkotó 300 000 forintra emelte az ATM-ből egy tranzakcióval felvehető készpénz minimális összegét.
Hirdetés

Gazdaság

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás