A magyar nyelv nem csupán a kultúrpolitika ügye, különleges erőforrásként tekinthet rá a gazdaságpolitika is – írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a növekedés.hu oldalon megjelent elemzésében.
Matolcsy György szerint a nyelvben rejlő értékek új kezdeményezésekre ösztönözhetnek, ha azokat egy hasonlóan gazdag, állandó mozgásban lévő, innovatív gazdaságpolitika segít kibontakoztatni. Mindezt azért is szükségesnek tartja, mert a magyarok értékrendjéhez – mint írta – hozzátartozik a verseny, megbecsülik a munkát, a tudást, és fontosnak tartják a vállalkozás lehetőségét.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendszerváltáshoz fűzött remények nem teljesültek, a magyar értékek döntő többségét a baloldali kormányok figyelmen kívül hagyták. A kétezres években a külső eladósodás felborította az egyensúlyt, az egyéni gyarapodást leállították a kormányzati megszorítások, az egyéni szabadságot korlátozta a magas munkanélküliség. Mindez ellentétes volt a fejlődés iránti vágyakkal, az igazságérzettel, a méltányossággal – tette hozzá.
Matolcsy György 2010 óta lát kedvező változásokat, és úgy véli, hogy a jegybanki pénzpolitika akkori fordulata kedvezett a vállalkozásoknak, míg az “egyensúly és növekedés gazdaságpolitikai képlete” megfelel a magyarok értékrendjének. Megjegyezte ugyanakkor, hogy csak elemeiben létezik, de egységes stratégiaként továbbra is várat magára a hosszútávú magyar versenyképességi program, a felsőoktatás teljes megújítása csak most kezdődött el igazán, a járvány pedig nem csak az egészségügy erőfeszítéseit tette láthatóvá, de hiányosságokat is felszínre hozott.
A jegybank elnöke sürgette a versenyképes innovációs környezet kialakítását, a közlekedési infrastruktúra teljes megújítását, az átfogó tehetségfeltáró program bevezetését, a külföldre irányuló magyar befektetések hatékonyabb támogatását, valamint az állam digitális átállását. A népességi fordulathoz már közelebb került az ország, de még mindig csak a lehetséges eszközök felét használja – olvasható az elemzésben.
