A tapasztalatok alapján a NAV összeállította a legfontosabb pénztárgép-kezelési szabályokat, amelyek betartásával elkerülhető a bírság, vagy akár az üzletbezárás. A 9 ‘parancsolat’ a mulasztás következményeit taglalja.
Íme, a teendők, a szabályok, amelyek betartásával nem kell attól tartani, hogy lesújt a hatóság.
Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.
Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.
A nyugtaadást a NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.
Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani
Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.
(Ez értendő a belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)
Amennyiben a vevő számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont).”
Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.
Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.
A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.
A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.
Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető az adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylat-kiállítási kötelezettségének.
Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.
Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.
Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező
A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.
A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.
A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni
A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.
+1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő
Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről.
Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.
A mulasztási bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia kell.
