Német és osztrák elemzők szerint a magyar gazdaság helyzete és kilátásai kitűnőek. Az értékelés azt állítja, hogy Magyarország a legjobb példa arra, amikor a befektetők és a politikai elemzők egészen máshogy ítélnek meg egy országot.
Rövid időn belül másodszor jelenik meg elemzés a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) az „ultralaza” magyar pénzpolitikáról és a konjunkturális kilátásokról.
A gazdasági fókuszú napilap szerint Magyarország a legjobb példa arra, amikor befektetők és politikai elemzők egészen máshogy ítélnek meg egy országot. A belső kereslet és a gazdaság nő, a munkanélküliség alacsony, a költségvetés kiegyensúlyozott, egyre több külföldi tőke áramlik be.
„A kis közép-európai ország gazdasági dübörög” – foglalja össze az FAZ, miért van pozitív képük a befektetőknek és a gazdasági elemzőknek Magyarországról.
A növekedésből azonban a pénzpiaci befektetők az utóbbi időben nem profitálnak – teszi hozzá a cikkíró.
Túlfűtöttség
A BUX indexe regionális összehasonlításban alig nő. Az év eleje óta csak 4 százalékot emelkedett. Azonban 223%-al haladja meg a tíz évvel ezelőtti szintet. Dinamikusabban bővült, mint a régió bármelyik tőzsdéje. Ezért az FAZ korrekciónak véli a mostani lassulást. A magyar gazdaság ugyanis a frankfurti lap szerint a túlfűtöttség jeleit mutatja. Ezt igazolja az európai összehasonlításban magas, a régiós átlagot 2%-al meghaladó, 3,4%-os infláció. Az MNB ennek ellenére évek óta „ultralaza” monetáris politikát folytat.
Az FAZ a pénzpolitikának, illetve az alacsony, 2016 óta 0,9%-os alapkamatnak tudja be a forint gyengeségét. A cikkből kiderül, hogy a mostani 325-ös forint-euró kurzus alig marad el a történelmi mélyponttól, a tavaly nyári 330-tól.
Németország negyedik legnagyobb pénzintézete, a Commerzbank elemzője szerint a pénzromlás mértéke még nem ad okot aggodalomra.
Árfolyam-nyereség-arány azt mutatja meg, hogy egy vállalat részvényének piaci ára mennyire drága az egy részvényre jutó nyereséghez mérve. A német DAX-on a mutató 15%, a Dow Joneson 19%.
Tatha Ghose szerint idén nem lesz érdemi változás a kamatszintben, az inflációban és az árfolyamban sem. Úgy véli, hogy a BUX ismét erőteljesebben fog növekedni, a mostani rövid korrekció pedig nem fogja elijeszteni a befektetőket. Hasonlóan vélekednek az osztrák Raiffeisen Bank elemzői is. A budapesti tőzsdét a BUX 9%-os árfolyam-nyereség-arányával attraktív befektetési helynek tartják és jövőre már kétszámjegyű növekedést várnak.
Henning Eßkuchen, a legnagyobb osztrák pénzintézet, az Erste Bank elemzője szerint az Európai Központi Bank (EKB) által alkalmazott negatív kamat az MNB kezére játszik. A 0,9%-os hozamot biztosító a magyar állampapír európai összehasonlításban jó befektetés.
A gazdaság vs. politika?
A FAZ szerint érdekes ellentmondás, de nem egyedülálló régiónkban, hogy amíg a nyugati sajtó, politikai elemzők és politikusok Orbán illiberális politikáját kritizálják, a befektetők elégedettek a nemzeti-konzervatív kormány gazdasági kurzusával.
Méltányolják a növekedést, a kiegyensúlyozott költségvetést és a csökkenő államadósságot. Eßkuchen szerint segít, hogy Orbán és Magyarország egyre kevesebbet szerepel a nyugati sajtóban, „a V4-eken kívül sem sok vizet zavar az európai politikában.”
Mindkét elemző a belső fogyasztás és ezzel a gazdaság további élénkülését várja a nyár elején bejelentett családtámogatási és otthonteremtési programtól. Ugyan tudják, hogy az állami lakástámogatási intézkedések hosszú távon mindig költségvetési kockázattal jár, de úgy vélik, hogy ez a bejelentett programok esetén még kezelhető szinten van.
A szakemberek befektetési szempontból egyetlen problémát látnak: A magyar részvénypiac nagyon kicsi. Mindössze három – OTP, MOL, Richter – fajsúlyos cég van. Ezek adják a forgalom 4/5-ét. Ez a FAZ szerint egyrészt a kis gazdasággal és a magányugdíjak vissza-államosításával függ össze: a kormány 2010-ben ugyan konszolidálta a költségvetést, de maradandó kárt okozott a magyar részvénypiacnak – zárul az FAZ elemzése.
