Mindössze hat év és a humán feladatok hatvan százaléka már automatizálva lesz, szól a jóslat. Szakemberek szerint a befogadó készségen is múlik, hogy mindez milyen változást hozhat az egykor személyzetisnek, majd humán erőforrás menedzsmentnek hívott HR területre. A változástól a munkavállalók, de a munkaadók is tartanak. Erről kérdezte AzÜzlet.hu Majoros Gábort, az SAP HR megoldásokért felelős szektorvezetőjét.
– Az új technológiától, a mesterséges intelligenciától egyszerre félnek a munkaadók és a munkavállalók. Mennyire jogos ez a félelem? Kezdjük a munkavállalókkal.
– Senkinek nincs félnivalója, és az is biztos, hogy sok, megszokott munkaterület fog megváltozni. Ami a munkavállalókat illeti: azért jelennek meg az új technológiák, hogy segítsék, kényelmesebbé, hatékonyabbá tegyék a munkájukat. Éppen úgy, ahogy az internet, vagy a mobiltelefon is tette annak dején. Mindkettő segít a kommunikációban és abban, hogy hatékonyabbá váljunk, és ezáltal időt spóroljunk – fejti ki Majoros Gábor, az SAP HR megoldásokért felelős szektorvezetője
– Ugyanakkor azt tartják a hozzáértők, hogy a digitális korszakváltás kapcsán sok tekintetben egészen új képességekre lesz szükség.
– Igen, meg változik az is hogy, milyen képességek lesznek a fontosak. Például nem kell kézikönyveket olvasni, tréninget tartani azért, hogy az ember használni tudja az új rendszereket. Olyan ugrás lesz ez, mint amilyen a mostani valóság a húsz évvel ezelőtti gyakorlathoz képest, amikor akárcsak egy számítógépes program telepítése is komolynak tekintett tudást – és időt- igényelt.
– Miközben nálunk még a digitalizáció is gyerekcipőben jár, másutt – már a HR területén is – mindennapi gyakorlat a mesterséges intelligencia, az MI. Mi az előnye ennek?
– Miként mindenütt, a HR területén is az a cél, hogy az új technológiákkal hatékonyabbá tegyük a munkavégzést, időt, költséget spóroljunk meg. Így a mesterséges intelligencia, ami gyakorlatilag minden területen beépül majd az alkalmazásokba, a humán területen, a HR-ben is kiválthatja a gyakran ismétlődő és könnyen megismételhető, adminisztratív jellegű munkafolyamatokat. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2025-re a humán feladatok 60 százaléka már automatizálva lesz, amit a mesterséges intelligencia fog elvégezni. Vagyis a minőségi, kreatív munkára koncentrálhatunk, miközben az adminisztráció jelentősen csökken majd. Ennek a folyamatnak az első állomása, hogy manapság mindenki halad a digitalizáció felé, a következő pedig már az lesz, hogy a HR alkalmazások – más alkalmazásokhoz hasonlóan -, nemcsak digitálisak, hanem egyben intelligensek is lesznek.
– Mit hozhat a mesterséges intelligencia egy olyan területre, ahol a siker záloga az emberi megfigyelőképesség és érzékenység?
– A technológia abban segít, hogy a HR azzal tudjon foglalkozni, amit a legfontosabb: a munkavállalókkal. Vegyük például a személyre szabott tréningek megtervezését. Ma sokszor arról szól a folyamat, hogy a HR-es odaül a számítógép elé és megnyitja azokat az oldalakat, ahol a különféle képzések listáját találja, és ez alapján állít össze egy katalógust.
A mesterséges intelligencia ott lép be, amikor ezek a digitalizált tartalmak már mobilon, laptopon keresztül is elérhetővé válnak és ha valaki a google-hez hasonló keresőbe beüti – vagy egyszerűen csak bemondja – a kulcsszavakat, akkor a rendszer kiadja azokat a tréningeket, amelyek az adott személy szakmai fejlődését a legjobban szolgálják.
Mindezt úgy, hogy az alkalmazás a háttérrendszerből összegyűjti az összes olyan adatot, ami az adott munkavállalóhoz kötődik, onnan kezdve, hogy milyen szervezeti egységben dolgozik, milyen munkakörben, odáig, hogy az elkövetkezendő évekre milyen karrier célokat fogalmazott meg. Az illető profiljának meghatározása után pedig testre szabva összeállítja azokat a javasolt tréningeket, amelyek megkeresése a hagyományos rendszerben rendkívül hosszú ideig tartana. Vagyis a mesterséges intelligencia azért van, hogy a HR-es keze alá dolgozzon és időt spóroljon meg a számára.
– Ha valaki beüti a keresőszavakat, a számítógép és az intranetek többsége már ma is több megoldást dob ki.
– Igen, de az ilyen találatok még nem tartalmaznak személyre szóló megoldásokat: egyesével be kell menni minden dokumentumba és ott kell ellenőrizni, hogy közülük melyek a releváns találatok. Intelligens akkor lesz egy rendszer, ha az adott munkavállalóra vonatkozó akár több ezer adatból, az adott személy profilját figyelembe véve olyan megoldásokat – példánkban tréningeket – javasol, amelyek a képzettségének, a beosztásának és a karriertervének megfelelőek, egyénre szabottak.
– Milyen fejlesztések vannak ezen a területen a nagyvilágban?
– Az SAP élen jár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben, ami természetesen a HR területét is érinti. A toborzás kapcsán például abban segít a mesterséges intelligencia, hogy az önéletrajzhoz leginkább passzoló, nyitott pozíciókat ajánlja a jelentkező számára. A toborzó munkaadó szempontjából pedig azért hasznos a mesterséges intelligencia, mert az képes előszűrést végezni. Vagyis rengeteg időt és energiát megspórolva, akár több száz fős pályázó körből is képes kiválasztani a legjobb jelentkezőket. Ha pedig már felvették az alkalmazottat, itt köszönhet vissza például a fejlesztő tréningek megtervezése, ami a szakmai tudás mellett nagyban növeli a munkatársak elkötelezettségét is. A mesterséges intelligencián alapuló rendszer ráadásul nemcsak arra képes, hogy a dolgozói létszámot megmutassa és azt, hogy hányan mentek el a múlt években, hanem prediktív jelleggel azt is, hogy melyik területről várhatóan hányan lépnek majd ki a jövőben.
– Magyarországon mennyire része a napi HR-es munkának a mesterséges intelligencia?
– A hazai cégek nagy része még a digitalizáció első szintjein áll. Vagyis a többség már nem papír alapon tárolja az adatokat, hanem belső informatikai rendszeren, amelyhez mindig hozzá-hozzákapcsolódik egy új, a mindenkori igényhez kapcsolódó egyedi fejlesztés. Ezt hívom én a ragtapasz stratégiának, amikor a toborzástól a karriertervezésen át a tréningekig minden feladat kapcsán egy újabb jelölőtapasz születik, és így hosszabb távon nehezen kezelhető rendszer jön létre. A legnagyobb baj ezzel az, hogy minden rendszer máshogy kezeli az adatokat, nem látják egymást az alkalmazások.
Amikor modernizálás mellett döntenek a cégek, akkor szokták bevezetni az SAP intelligens HR felhő megoldását. Ez egy olyan integrált szoftver, ami az összes önálló ragtapaszt, a korábban elszeparált információkat egy jól kezelhető, folyamatosan, mesterséges intelligenciával is bővített rendszerben egységesíti.
Nem véletlen, hogy a kaliforniai startupként indult, mára az SAP rendszerében integráltan továbbfejlesztett SuccessFactors, a világon legtöbb felhasználóval (közel 130 millió) bíró felhős HR alkalmazássá nőtte ki magát. Ez a HR összes területét integrálja a toborzástól az új munkatárs betanításán és képzésén át – optimális esetben -, egészen a nyugdíjig és a legjobb utód megtalálásáig. Ráadásul ennek a sikertörténetnek is van magyar vonatkozása, mert a rendszer regionális üzemeltetési központja Budapesten dolgozik.
