Kezdőlap Világgazdaság A járvány német gócpontjában: vírusos kelet-európai bérmunkások
No menu items!

A járvány német gócpontjában: vírusos kelet-európai bérmunkások

A legnagyobb német húsfeldolgozó konszern, a Tönnies telepei a koron-vírus legnagyobb gócpontjai lettek. A detmoldi vágóhídat karantén alá vonták, 6.500 alkalmazott, közöttük sok kelet-európai bérmunkás fertőzött, a cégvezető-tulajdonos, Clemens Tönnies sem hagyhatja el otthonát.

Az eddigi legnagyobb német gócpont

Clemens Tönnies a Zur Mühlen Csoport kizárólagos tulajdonosa, az FC Schalke 04 felügyelő bizottságának elnöke

Nem vonom ki magam a felelősség alól. Nem futok el a nehéz feladat elől. Én fogom kivezetni a holdingot a válságból” – mondta Clemens Tönnies a cégközpontban tartott sajtótájékoztatón.

A járványügyi helyzet katasztrofális. A Tönnies 9.000 dolgozója közül 1.029 járvány-tesztje pozitív lett! Többségük a 6.500, a központi telepen foglalkoztatott közül kerül ki. A járási vezető, Sven-Georg Adenauer elrendelte a telep hatósági karantén alá vonását. A közigazgatási vezető elmondta, hogy a cég nem együttműködő.

Az alkalmazottak névsorát csak többszöri felszólításra küldték meg a hatóságoknak, ráadásul úgy, hogy a dolgozók 30 százaléknál nem volt feltüntetve a lakcím.

A PETA (Emberek az állatok etikai kezelése érdekében) aktivistája feliratán: “Vágóhidak: halálos az állatok és a munkavállalók számára”

Ezzel megnehezítették, hogy a járás közegészségügyi hatóságának munkatársai valamennyiüket otthonukban keressék fel és családtagjaikkal együtt teszteljék őket. „A krízis ellenére is be kell tartanunk az adatvédelmi jogszabályokat” – reagált Clemens Tönnies.

A hatóság emberei megdöbbenve látták, hogy mialatt a telepen vizsgálódtak a dolgozók tömött buszokon, maszk nélkül érkeztek a szálláshelyükről a műszakkezdésre. Mindegyiküket egy kelet-európai cég kölcsönözi a Tönniesnek. Szinte az összes hentest így alkalmazza a konszern. A járványügyi hatóság rögtön értesítette a rendőrséget. Az ügyészség nyomozást indított a járványügyi törvény megsértésének alapos gyanúja miatt.

Heves lakossági és politikai reakciók

Armin Laschet: a Tönnies-válság megoldása a legfontosabb feladat

A korona-járvány kezdete óta nem alakult ki ilyen súlyos epidemológiai szituáció Németországban. Nem meglepő, hogy Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet (CDU) legfontosabb aktuális feladatának nevezte a Tönnies-válság menedzselését.

Miután a karantén elrendelése kitudódott, spontán demonstráció alakult ki a detmoldi központ előtt.

A Tönnies évek óta lábbal tiporja a dolgozók és az állatok jogait” – mondta a több száz tüntető egyike egy megafonba.

Kép/Forrás: Franfurter Allgemeine Zeitung

A közvéleményt az bőszíti fel a leginkább, hogy a Tönniesnél azután sem reagáltak, hogy az elmúlt hetekben más vágóhidakon és mezőgazdasági idénymunkásokat nagy számban alkalmazó gazdaságokban tömeges megbetegedéseket regisztráltak. Az okok ugyan azok voltak, mint most: rossz higiénés viszonyok a szállásokon, zsúfoltság, a járványügyi szabályok teljes ignorálása. A Tönnis vezetőinek tudniuk kellett, hogy csak idő kérdése, mikor válnak ők is a korona gócpontjává.

Karl Lauterbach: botrány, hogy karantén idején is termel az üzem

A szociáldemokraták (SPD) egészségügyi kabinetjének vezetője, Karl Lauterbach a húsüzem azonnali bezárását követeli. „Botrány, hogy a karantén ellenére az üzem tovább termel. Nem került sor se fertőtlenítésre, se a szellőztetőrendszer kitisztítására. Borítékolható, hogy tovább fog nőni a fertőzöttek száma” – mondta a politikus. A hatóságok a telepen tárolt hús feldolgozásának befejezéséig engedélyezték a munkavégzést. Hatalmas mennyiségről van szó. A központi üzemben napi 50.000 sertést vágnak le!

Nem kell vegetáriánusnak lenni ahhoz, hogy elmenjen az ember étvágy a a Tönnies-féle hústól” – fogalmaz sarkosan a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Peter Wesjohann, a Wiesenhof szárnyasfeldolgozó ügyvezetője. Szerinte konkurense üzemei technikailag a XXI. század szintjén vannak, a munkavállalók helyzete azonban olyan, mint „az angliai gyárakban a XIX. század derekán”. Az állatokkal való bánásmódról inkább nem is akar beszélni.

Az egyeduralkodó

A családi tulajdonában álló Tönnies Holding Németország és egyben Európa legnagyobb élőállat feldolgozója. Éves árbevétele 6 milliárd euró.

A konszernt Clemens bátyja, Bernd alapította 1971-ben, amikor előbbi még csak 15 éves volt. Később együtt vezették a céget. A báty 1994-es halála után Clemens lett a Tönnies ura. Elmondása szerint Bernd halála előtt rábízta a céget. Bizonyíték nincs, a beszélgetésre négyszemközt került sor. Bernd örökösei bíztak Clemensben. Azt is elhitték neki, az alapító testvér utolsó kívánsága az volt, hogy részvényeik egy része Clemens tulajdonába kerüljön, hogy azzal az övé 50 százalékra növekedjen, így jogilag is biztosítva legyen, hogy az övé a végső szó a cég ügyeiben. Az ajándékozási szerződés később per tárgya lett, a hivatkozási alap:érdemtelenné válás. Jogerős ítélet még nincs. Ha a bíróság elfogadja a keresetet, az a konszern végét jelentheti.

Robert (balra) és nagybáty, Clemens Tönnies valamint fia Maximilian, 2019. júliusában Kép/Forrás: Tönnies

Bernd fiának, Robertnek rossza a viszonya Clemensszel. Többször nyilvánosan is kritizálta nagybátyját a „botrányos munka- és álattartási körülmények” miatt. 2017-ben megállapodtak, hogy Robert nem pereskedik tovább az ajándékozás miatt, felhagy a kritikával és nem folyik bele a cég ügyeibe, Clemens cserébe véget vet a hentesek keleti-európai közvetítőcégeken keresztüli alkalmazásának. Utóbbi nem tartotta magát az ígéretéhez.

Robert most az elsők között követelte nagybátyja lemondását. Különösen élesen bírálva őt és a konszernt: „A Tönnies korábban is rossz reputációja további, helyrehozhatatlan kárt szenvedett…; A menedzsment tevékenysége veszélyes a cégre, az alkalmazottakra, a feldolgozandó állatokra és a lakosság egészségére is…”

HR 2026: kötelező Bértranszparencia és a fiatal generációk motiválása
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lefutott a trend, a lefolyóba kerül a műhúsok szupersztárja?

Illusztrációk: beyondmeat.com Néhány éve még a tőzsde egyik legnagyobb sztárja...

Ezért veszítik az értéküket gyorsabban az elektromos autók, de ez változhat a közeljövőben

Az elektromos autók (EV-k) amerikában is gyorsabban veszítik el...

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig
Hirdetés

Hírek

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.

Országos ellenőrzési akciósorozat indul halloween és a mindenszentek idején

Nem éri meg szabályt szegni halloween és a mindenszentek idején sem: a NAV revizorai ebben időszakban fokozottan vizsgálják a koszorú- és virágárusokat, jelmezkölcsönzőket, valamint mindenkit, aki szezonális termékekkel kereskedik; ellenőrzések országszerte várhatók.

Megjelent az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások építését támogató rendelettervezet

Hétfő este jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeit teljesítő lakások építését. A rendelet mindezt úgy tenné meg, hogy kiemelt beruházássá minősít bizonyos építési beruházásokat, valamint a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.

Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Már több tízezren használják az MVM mesterséges intelligencia alapú rezsiasszisztensét

Alig több mint egy hónapja indult el és már több tízezren használják az MVM Csoport új, mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogató megoldását, az úgynevezett REZSIŐR az ügyfeleknek segít a rezsicsökkentéssel, valamint az áram- és földgázszámlákkal összefüggő kérdésekben.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.