A legnagyobb német húsfeldolgozó konszern, a Tönnies telepei a koron-vírus legnagyobb gócpontjai lettek. A detmoldi vágóhídat karantén alá vonták, 6.500 alkalmazott, közöttük sok kelet-európai bérmunkás fertőzött, a cégvezető-tulajdonos, Clemens Tönnies sem hagyhatja el otthonát.
Az eddigi legnagyobb német gócpont
„Nem vonom ki magam a felelősség alól. Nem futok el a nehéz feladat elől. Én fogom kivezetni a holdingot a válságból” – mondta Clemens Tönnies a cégközpontban tartott sajtótájékoztatón.
A járványügyi helyzet katasztrofális. A Tönnies 9.000 dolgozója közül 1.029 járvány-tesztje pozitív lett! Többségük a 6.500, a központi telepen foglalkoztatott közül kerül ki. A járási vezető, Sven-Georg Adenauer elrendelte a telep hatósági karantén alá vonását. A közigazgatási vezető elmondta, hogy a cég nem együttműködő.
Az alkalmazottak névsorát csak többszöri felszólításra küldték meg a hatóságoknak, ráadásul úgy, hogy a dolgozók 30 százaléknál nem volt feltüntetve a lakcím.
Ezzel megnehezítették, hogy a járás közegészségügyi hatóságának munkatársai valamennyiüket otthonukban keressék fel és családtagjaikkal együtt teszteljék őket. „A krízis ellenére is be kell tartanunk az adatvédelmi jogszabályokat” – reagált Clemens Tönnies.
A hatóság emberei megdöbbenve látták, hogy mialatt a telepen vizsgálódtak a dolgozók tömött buszokon, maszk nélkül érkeztek a szálláshelyükről a műszakkezdésre. Mindegyiküket egy kelet-európai cég kölcsönözi a Tönniesnek. Szinte az összes hentest így alkalmazza a konszern. A járványügyi hatóság rögtön értesítette a rendőrséget. Az ügyészség nyomozást indított a járványügyi törvény megsértésének alapos gyanúja miatt.
Heves lakossági és politikai reakciók
A korona-járvány kezdete óta nem alakult ki ilyen súlyos epidemológiai szituáció Németországban. Nem meglepő, hogy Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet (CDU) legfontosabb aktuális feladatának nevezte a Tönnies-válság menedzselését.
Miután a karantén elrendelése kitudódott, spontán demonstráció alakult ki a detmoldi központ előtt.
„A Tönnies évek óta lábbal tiporja a dolgozók és az állatok jogait” – mondta a több száz tüntető egyike egy megafonba.
A közvéleményt az bőszíti fel a leginkább, hogy a Tönniesnél azután sem reagáltak, hogy az elmúlt hetekben más vágóhidakon és mezőgazdasági idénymunkásokat nagy számban alkalmazó gazdaságokban tömeges megbetegedéseket regisztráltak. Az okok ugyan azok voltak, mint most: rossz higiénés viszonyok a szállásokon, zsúfoltság, a járványügyi szabályok teljes ignorálása. A Tönnis vezetőinek tudniuk kellett, hogy csak idő kérdése, mikor válnak ők is a korona gócpontjává.
A szociáldemokraták (SPD) egészségügyi kabinetjének vezetője, Karl Lauterbach a húsüzem azonnali bezárását követeli. „Botrány, hogy a karantén ellenére az üzem tovább termel. Nem került sor se fertőtlenítésre, se a szellőztetőrendszer kitisztítására. Borítékolható, hogy tovább fog nőni a fertőzöttek száma” – mondta a politikus. A hatóságok a telepen tárolt hús feldolgozásának befejezéséig engedélyezték a munkavégzést. Hatalmas mennyiségről van szó. A központi üzemben napi 50.000 sertést vágnak le!
„Nem kell vegetáriánusnak lenni ahhoz, hogy elmenjen az ember étvágy a a Tönnies-féle hústól” – fogalmaz sarkosan a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) Peter Wesjohann, a Wiesenhof szárnyasfeldolgozó ügyvezetője. Szerinte konkurense üzemei technikailag a XXI. század szintjén vannak, a munkavállalók helyzete azonban olyan, mint „az angliai gyárakban a XIX. század derekán”. Az állatokkal való bánásmódról inkább nem is akar beszélni.
Az egyeduralkodó
A családi tulajdonában álló Tönnies Holding Németország és egyben Európa legnagyobb élőállat feldolgozója. Éves árbevétele 6 milliárd euró.
A konszernt Clemens bátyja, Bernd alapította 1971-ben, amikor előbbi még csak 15 éves volt. Később együtt vezették a céget. A báty 1994-es halála után Clemens lett a Tönnies ura. Elmondása szerint Bernd halála előtt rábízta a céget. Bizonyíték nincs, a beszélgetésre négyszemközt került sor. Bernd örökösei bíztak Clemensben. Azt is elhitték neki, az alapító testvér utolsó kívánsága az volt, hogy részvényeik egy része Clemens tulajdonába kerüljön, hogy azzal az övé 50 százalékra növekedjen, így jogilag is biztosítva legyen, hogy az övé a végső szó a cég ügyeiben. Az ajándékozási szerződés később per tárgya lett, a hivatkozási alap:érdemtelenné válás. Jogerős ítélet még nincs. Ha a bíróság elfogadja a keresetet, az a konszern végét jelentheti.
Bernd fiának, Robertnek rossza a viszonya Clemensszel. Többször nyilvánosan is kritizálta nagybátyját a „botrányos munka- és álattartási körülmények” miatt. 2017-ben megállapodtak, hogy Robert nem pereskedik tovább az ajándékozás miatt, felhagy a kritikával és nem folyik bele a cég ügyeibe, Clemens cserébe véget vet a hentesek keleti-európai közvetítőcégeken keresztüli alkalmazásának. Utóbbi nem tartotta magát az ígéretéhez.
Robert most az elsők között követelte nagybátyja lemondását. Különösen élesen bírálva őt és a konszernt: „A Tönnies korábban is rossz reputációja további, helyrehozhatatlan kárt szenvedett…; A menedzsment tevékenysége veszélyes a cégre, az alkalmazottakra, a feldolgozandó állatokra és a lakosság egészségére is…”
