A dízelautók tekintélyét aláásta, hogy a környezetszennyezési botrány miatt több városban az öreg dízelek kitiltásáról döntöttek, másutt is gondolkodnak hasonlón. A végső csapás készülődik: 2020-tól drasztikus áremelkedést hozhat, hogy a személy-, és áruszállító óceánjárók a gépkocsiknál használt dízelmeghajtásra állhatnak át.
Németország több nagyvárosának központjából kitiltják az öreg dízel autókat, egy apró londoni negyed, Hackney and Islington önkormányzata – súlyos bírságot emlegetve -, odáig ment, hogy létrehozza az első ultra alacsony emissziós zónát. Reggel 7 és 10, illetve este 16 és 17 óra között gyakorlatilag semmilyen hagyományos meghajtású jármű nem teheti be a „lábát” a negyedbe, csak az elektromos és a hidrogén meghajtású, illetve a legújabb hibrid autók hajthatnak be az e-kerékpárok mellett.
Miközben a nyugati városokban érezhetően csökken az új és különösen a használt dízel autók iránti kereslet, Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj és gázipari elemzője szerint az igazi sokk 2020-ban éri a dízel tulajdonosokat és még odáig is eljuthatunk, hogy a várható áresés következtében a dízel lesz a szegény ember autója.
De miről is van szó tulajdonképpen? Az International Maritim Organization (IMO) határozata értelmében 50 százalékkal csökkenteni kell a hajók széndioxid kibocsátását, ami azt hozza magával, hogy a tengeri személyszállító és a cargo hajók nem használhatják a manapság elterjedt, rendkívül környezetszennyező, magas kén tartalmú nehéz olajat. Mindez jó eséllyel a nyersolaj és a hagyományos dízel irányába viszi a keresletet, ami a szakember szerint Magyarországon is, önmagában akár literenkénti több, mint 30 forintos áremelkedést hozhat literenként a benzinkutakon.
Mindemellett a fejlődő piacokon tapasztalható dinamikus ipari növekedés is a dízel iránti keresletet erősíti, hiszen dízel kell a fuvarozáshoz, az áruszállításhoz, az infrastrukturális beruházásokhoz, a mezőgazdasághoz és a repüléshez is. És csak Kínában, egyedül a repülés évente 15 százalékkal növekszik.
A környezetterhelés 2020-tól kötelező csökkentését az indokolja, hogy kizárólag a szállítmányozáshoz és a turizmushoz kötődő hajózás a világ éves CO2 kibocsátásának közel 2-3 százalékáért felelős, amit ha egy országként kezelnénk, akkor a hetedik legnagyobb környezetszennyező országként jegyezhetnénk.
Ezt a témát elemezte a Guardian cikke is, amely a világ legnagyobb luxus óceánjárója, az utasokat és a személyzetet egybevetve közel 9000 ember szállítására képes Harmony of the Seas kapcsán írta, hogy ez a tengeri óriás naponta 363 ezer, erősen környezetszennyező dízel olajat fogyaszt.
A tengeri monstrumok dízel iránt megnövekvő keresletén a közeljövőben még az sem változtat, hogy egyre többen kísérleteznek a cseppfolyós földgázra, vagyis az LNG-re (liquefied natural gas) való átállásra. Jelentkezett már a világ első LNG meghajtású luxus óceánjárója, közben a cargo óriás Hapag-Lloyd két kísérleti projektet indít, amivel a kén-dioxid kibocsátás 2020-as csökkentési követelményeihez akar alkalmazkodni. Ennek keretében két teherhajón is kipufogógáz tisztító rendszert (EGCS) tesztelnek, míg egy harmadikon az LNG meghajtást tesztelik. Igaz a társaság 2019 év végéig nem tervezi az új rendszerek bevezetését, de beszédes adat, hogy már most 17 olyan hajójuk van, ami akár az LNG-vel is képes lenni kihajózni.
A másik oldalon pedig a világon már több nagy kikötő is felkészült az LNG-s hajók fogadására. Igaz az átállás lassan megy, de egyre többen állnak át az új üzemanyagra, hiszen az igény egyértelmű: eddig már 120 db LNG-s hajó van a tengereken és 130-ra van megrendelés. A legtöbb LNG-s hajó fogadására alkalmas kikötő jelenleg Európában (főleg északon) van, de Délkelet-Ázsiában és az USA-ban és Japánban is nagyon igyekeznek.
Pletser Tamás szerint azonban, miközben az új techhnológia egyértelműen megváltoztathatja a hosszútávú jövőképet, az óceánjárók két év múlva várható üzemanyag átállása, a fejlődő piacokon tapasztalható üzemanyag igény miatt 2020-tól egyértelműen a dízel árának akár tíz százalékos emelkedésére is számítani lehet.