Az igenek győztek a lakáskisajátítási népszavazáson a német fővárosban. E szerint az ingatlankonszernek bérlakásait köztulajdonba veszi az önkormányzat. Az államosítás a bérbeadott lakóingatlanok 15 százalékát, 243 ezer lakást érint. Berlin 29 – 36 milliárd euró közötti kártalanítást fizet cserébe a konszerneknek.
Alacsony részvétel, egyértelmű többség
A berliniek 56 százaléka igennek szavazott a szeptember végi lakáskisajátítási népszavazáson. Az országgyűlési és helyhatósági választással egyidőben tartott referendumon a részvétel jóval alacsonyabb volt, mint az előbbi két szavazáson, mindössze 39 százalék, de ez is meghaladja a 25 százalékos érvényességi küszöböt. Így Berlin Szenátusa köteles rendeletet alkotni az ingatlankonszernek bérlakásainak köztulajdonba vételéről. A berliniek nem egy konkrét rendeletjavaslatról szavaztak, ezért a képviselők szabadon dönthetnek a köztulajdonosba vétel részleteiről.
Szociáldemokraták a szocializmus ellen
A Németországban példátlan népszavazáson arra mondott igent a többség, hogy a háromezernél több lakással rendelkező nyereségorientált ingatlankonszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni. Ez összesen 240 ezer lakás, a bérbeadott lakóingatlanok 15 százaléka.
A helyhatósági választást megnyerő szociáldemokraták (SPD) várhatóan annak ellenére eleget fog tenni a lakossági akaratnak, hogy a párthoz tartozó főpolgármester, Michael Müller az államosítás ellen kampányolt: „Színtiszta tervgazdaság. NDK-romantika. Ez nem az én politikám.”
A kisajátítás ellen van az eddigi koalíciós partner, a konzervatív CDU is. De a választást megnyerő SPD a jövőben várhatóan a kisajátítást támogató Zöldekkel és a Demokratikus Szocializmus Pártjával (Linke) fogja irányítani Berlint. Azonban az is elképzelhető, hogy a koalícióba a Linke helyett harmadiknak a pártok közül a legaktívabban a kisajátítás ellen kampányoló liberálisok fognak beszállni. Változik a főpolgármester személye is: a nagy politikától visszavonuló Müller helyét Franziska Giffey veszi át. Változatlan viszont, hogy az új főpolgármester asszony, ahogy párttársa és elődje, a köztulajdonba vétel ellen van.
A pártok ellenállására reagálva a népszavazást kezdeményező civil szervezet, a ’Deutsche Wohnen & Co Enteignen’ szóvivője közölte, hogy intenzíven be fognak folyni a koalíciós tárgyalásokba, hogy mielőbb a választói akaratnak megfelelő rendelet szülessen. „Meg fogjuk akadályozni a trükközést és az időhúzást” – mondta Kalle Kunkel.
Az egyesület vezetője, Rouzbeh Taheri pedig azt jelentette be, hogy ha kell, új népszavazást kezdeményeznek, amelyen egy konkrét rendeletjavaslatot terjesztenek a berliniek elé. Ebben az esetben az igenek győzelmével automatikusan rendeletté válna a javaslat.
Anyagi ellenérvek
a háromezernél több lakással rendelkező konszernek lakásait önkormányzati tulajdonba kell venni
A városvezetés legfőbb érve a kisajátítás ellen a horribilis költség. Müller és Giffey is arra figyelmeztettek a kampányban, hogy a jogilag amúgy is vitatott kisajátítás biztos, hogy alkotmányellenes lenne kártalanítás nélkül. Ennek költségét a városvezetés 243 ezer lakással számol szakértői 29 és 36 milliárd euró közé teszik.
A civilek csak 200 lakásról és jóval alacsonyabb, de még így is jelentős, 7,3 és 13,7 milliárd közötti összegről beszélnek. Szerintük ennek se a költségvetést kellene terhelnie: a kártalanítást 40 év alatt, a köztulajdonba vett lakások bérleti díjaiból fizetnék. A város vezetői ezt az utat jogilag járhatatlannak tartják, és arra figyelmeztetnek, hogy a 30 milliárd euró a város teljes éves költségvetésének felel meg, ezért a tömeges kisajátítás csak hitelből finanszírozható. A kamat jelentős terhet róna a városra, ami miatt a mostaninál kevesebb jutna az oktatásra, az infrastruktúrára és új önkormányzati bérlakások építésére. „Horribilis pénzt kellene kiadnunk, mégse épülnének új lakások” – ismételte meg többször a kampányban Giffey.
Valós probléma
A ’Deutsche Wohnen & enteignen’ létrehozása Rouzbeh Taheri ötlete volt 2017-ben. Az 1973-ban Iránban született és 14 évesen szüleivel Németországba menekült Taheri terve a kisajátításról rögtön bejárta a világsajtót. Most, hogy 1.500 aktivista társával együtt sikerre vitte a népszavazást, ismét nemzetközi hír lett a berlini államosításból.
A civilek sikerükében döntő szerepet játszott a vitathatatlan tény, hogy Berlinben évek óta meredeken emelkednek a bérleti díjak. Nagy különbségek vannak a kerületek között, de a város nagy részén az átlagos jövedelemből élőknek egyre nagyobb gond megfizethető lakást találni, illetve lakásuk bérleti díját fizetni. A probléma sokakat érint, tekintve, hogy a berliniek 85 százaléka bérlakásban él! A berlini helyzetet tovább rontja, hogy az ott élők az országos átlagnál jóval kevesebbet keresnek, a bérleti díjak viszont az elmúlt évtizedben megduplázódtak és négyzetméterenként 10,50 euróval meghaladják a német nagyvárosok átlagát.
A bérlők magas aránya és az árak elszabadulása a legtöbb német városban probléma. Ezért az országot 2017 és 2021 között irányító nagykoalíció 2018-ban ’lakásépítési offenzívát’ jelentett meg. A megígért 1,5 millió bérlakásból azonban csak 300 ezer épült meg. A kereslet hosszú évek óta jóval meghaladja a kínálatot. Ezen a korona-járvány annak ellenére se változtatott érdemben, hogy tavaly tavasz óta kevesebben költöznek a metropoliszokba, mint a megelőző években.
A Német Bérlők Szövetségének (Deutscher Mieterbund) becslése szerint továbbra is hiányzik 2 millió bérlakás és növekszik a háztatások aránya, hol a jövedelem felénél is több a bérleti díjra megy el. „Tarthatatlan állapot” – fogalmazott a berlini kampány hajrájában a 3 millió tagod tömörítő civil szervezet elnöke, Lukas Siebenkotten.
Az elkeseredett kísérlet elbukott
A kezdeményezés aláíróinak száma áprilisban ugrott meg, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a berlini jogszabályt, amely korlátozta a bérleti díj emelését. Nyáron a városvezetés elkeseredett kísérletet tett a kisajátítás párti közhangulat megváltoztatására: megvásárolt 14.500 bérlakást a legnagyobb berlini ingatlankonszerntől 2,4 milliárd euró értékben. Jelentős összeg, de eltörpül ahhoz képest, amennyit az önkormányzat és rajtuk keresztül az adófizetőknek ki kell adniuk, ha a népszavazás kezdeményezés által követelt rendelet hatályba lép.
Petrus Szabolcs
