A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat 0,90 százalékon tartásáról és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról decemberben – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a december 18-iki kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.
A közleményben kiemelték, hogy
a tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye.
A monetáris tanács közölte: az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, ezt a tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli. A testület szerint az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak lesznek e tekintetben.
A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására.
Az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. A magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor aktuális előrejelzési feltevések teljesülése esetén a gazdasági növekedés 2019-től várhatóan fokozatosan lassul. A gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedése szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség javítása.
A 2018-as év őszi hónapjaiban a világpiaci nyersanyagárak mozgására érzékeny tételek az infláció szokásosnál nagyobb mértékű változékonyságát okozták. Ennek következtében a fogyasztóiár-index októberre 3,8 százalékra emelkedett, majd novemberben jelentős mértékben, 3,1 százalékra csökkent. Az infláció novemberi mérséklődését főként az üzemanyagárak csökkenése okozta. Ugyanakkor folytatódott a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamatok emelkedése, novemberben az adószűrt maginfláció 2,7 százalékra nőtt – mutattak rá a közleményben.
Jelezték: rövid távon az infláció nagyobb mértékű változékonysága fennmarad.
A fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. A tanács a monetáris politika horizontján az inflációs cél fenntartható elérésének megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. Az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs tendenciák értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak.
A tanács kitér arra: a külső környezetet tekintve az eurózóna gazdasági növekedése 2018 harmadik negyedévében elmaradt a várakozásoktól, a folyamat tartósságát még bizonytalanság övezi. Az infláció a 2 százalékos cél közelében alakul, azonban a tartósan 1 százalék körüli maginfláció visszafogott alapfolyamatokra utal. Ennek következtében az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások későbbre tolódtak, ezáltal az euróövezetben tovább maradhatnak fenn a laza monetáris kondíciók.
A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók továbbra is fennmaradhatnak. Ezen tényezők közül az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg – olvasható a jegybanki dokumentumban. /MTI/
