A kakasok sem tojást, sem húst nem adnak, a hím csibéket ezért gyakran leölik. Mivel ez Németországban tilos, egy észak-rajna-vesztfáliai keltetőtelep külföldre viszi a frissen kikelt állatokat.
A németországi fiókák leölésének tilalma ellenére leölik a német keltetőből származó fiatal Leger fajtájú kakasokat: e célból külföldre szállítják őket. Az észak-rajna-vesztfáliai régióban működő hat tojófajtakeltető közül három külföldre küldi a hím fiókákat – közölte a dpa-val az NRW tartományi természet-, környezet- és fogyasztóvédelmi hivatal (Lanuv).
“E három keltető közül az egyik azt állítja, hogy a kakasokat külföldön ölik meg” – jelentették ki.
A Foodwatch fogyasztó- és állatvédő szervezet, az Animal Society és a Német Állatvédelmi Jogi Társaság ismeretlen személyek ellen feljelentést tettek a düsseldorfi ügyészségen a keltető tevékenysége miatt – közölte a Foodwatch a Spiegel beszámolója szerint.
A feljelentésről korábban a Neue Osnabrücker Zeitung is beszámolt. “A nyilvánosságnak meg kell győződnie arról, hogy a fiókák leölésének tilalmát valóban végrehajtják” – mondta a lapnak Carlotta Heinemann, az Animal Society munkatársa. “Rossz jelzést küld a keltetők felé, ha a jogsértéseket nem üldözik. Ez már abból is látszik, hogy a szóban forgó keltető úgy tűnik, olyannyira biztonságban érzi magát, hogy saját állítása szerint külföldre viszi a fiókákat leölni” – tette hozzá.
Kettős mérce?
2022. január 1. óta Németországban – más uniós országokkal ellentétben – törvényileg tilos a kiscsibék leölése. Addig évente csaknem 45 millió hím csibét öltek le, mivel azok sem tojástermelésre, sem brojlercsirkének nem használhatók.
A Német Baromfiipari Központi Szövetség (ZDG) szerint az európai belső piacon elvileg szabad áruforgalom van. “A hím naposcsibék tehát szabadon forgalmazhatók a belső piacon, és exportálhatók Németországból” – mondta Wolfgang Schleicher, a ZDG ügyvezető igazgatója.
A baromfitenyésztők elégedetlenek a jelenlegi szabályozással: “A politikai feszítővassal bevezetett csibeölési tilalom hiba volt, és sokak megélhetésébe került a keltetőágazatban” – részletezte Schleicher. A németországi keltetőüzemek többsége időközben bezárt, és a ZDG 17 tagvállalata közül csak hét maradt meg.
Schleicher szerint “európai szabályozásra, technológiai nyitottságra van szükség a tojásban történő szelekciós eljárások tekintetében, és őszintébb vitára a csibék leöléséről“. A végén, mint mondta, még a felnevelt kakasokat is megölik, csak később, amikor már nem néznek ki olyan aranyosan. “Ez nem más, mint társadalmi-politikai kettős mérce” – mondta.
A tartományok több pénzt követelnek
Közben a tartományok több pénzt követelnek a szövetségi kormánytól a németországi állattenyésztés átalakítására. Wolfram Günther (Zöldek) szászországi mezőgazdasági miniszter a mezőgazdasági miniszterek pénteki berlini rendkívüli konferenciája után azt mondta, hogy jelenleg hiányzik a pénzügyi fedezet.
A szövetségi kormánynak több pénzt kell rendelkezésre bocsátania, ha a cél egy “valóban átfogó rendszer” – mondta a konferencia elnöke, Werner Schwarz (CDU) schleswig-holsteini mezőgazdasági miniszter.
A szövetségi kormány összesen egymilliárd euróval kívánja támogatni a gazdákat az istállók magasabb állattartási előírásokra való átállításához és a folyamatos járulékos költségekhez. Ez azt jelentené, hogy a bizottság által megállapított támogatási igényeknek csak tíz százaléka állna rendelkezésre – mondta Till Backhaus (SPD) mecklenburg-elő-pomerániai mezőgazdasági miniszter a konferencia margóján. A tervezett szövetségi program eddig a sertéstenyésztésre korlátozódott, és ezt is bírálják.
Cem Özdemir szövetségi mezőgazdasági miniszter (Zöldek) szerint az egymilliárd eurós támogatás csak a kezdet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Zöldek és a CDU/CSU szövetségi koalíciója többet tesz, mint a korábbi kormányok. Fontosnak nevezte, hogy egyáltalán megkezdődjön az állattenyésztés szerkezetátalakítása.
