“Mariupolt három nap alatt elfoglalni, Kijevet öt nap alatt”: egy kutatás nyomon követi, mekkora a harag az orosz hírszerző szolgálatokban azokra a kollégákra, akik engedték, hogy Putyin konform információkkal menjen bele az ukrán háborúba.
Amikor egy napon megírják az ukrajnai háború történetét, valószínűleg nagy teret kap majd a február 24-i inváziót megelőző moszkvai számítási hibákról szóló beszámoló. Már az orosz újságírók is megpróbálják ezt a szempontot megvilágítani – igaz külföldről, mert otthon lehetetlenné vált a munkájuk. Vlagyimir Putyin elnök biztos volt a győzelemben – idézi Roman Anin, a Vashnyje Istorii (Fontos történetek) oknyomozó portál egyik beszélgetőpartnerét a napokban közzétett kutatásában-, “mert 2008-ban egy hét alatt végeztünk Grúziával, 2014-ben lövés nélkül vettük el a Krímet és Szíriában is elég könnyen boldogultunk. Aztán 2022-ben mindenki arról számolt be, hogy úgymond virággal várnak minket Ukrajnában. Így hát munkához láttak.”
Anin korábban a “Novaja Gazeta” számára végzett kutatásokat, saját projektje 2020 óta létezik. 2021 augusztusa óta őt és több kollégáját, valamint a “Vashnye Istorii” Lettországban bejegyzett szerkesztőségi társaságát “külföldi ügynöknek” tekintik Oroszországban, és a médiumot március eleje óta “nemkívánatos szervezetnek” is minősítik. Ez de facto tevékenységi tilalmat jelent, mivel minden együttműködés vagy együttműködés súlyos szankciók mellett tilos. Ráadásul az Istories.media honlapot most blokkolják Oroszországban a háborúról szóló állítólagos félretájékoztatás miatt.
Annál is inkább figyelemre méltó, hogy Anin és munkatársai mintegy tíz, a titkosszolgálatokban és Putyin apparátusában dolgozó forrással tudtak beszélni az elnök döntéséről – mondja a “Vashnyje Istorii” főszerkesztője – aki maga már nincs Oroszországban – a FAZ-nak. A beszélgetőpartnerek mindannyian “nagyon dühösek” voltak a történtek, az akció “ostobasága” és “szakmaiatlansága” miatt.
Hogyan hat az új autó átadások csúszása, a kényszerű túlfutás menedzselése a cégautó piacra és a flottaüzemeltetésre? Minden, amit a cégautóhasználat személyi jövedelemadó vonzatairól tudni kell. Az elektromos autózáshoz kapcsolódó adózási és üzemeltetési kérdések a legjobb szakemberektől, egy szakmai konferencián 2022 június 15-én. Részletek és további információ: itt található.
“Putyin, a legkevésbé tájékozott ember”
Anin szerint minden forrás egyetértett abban, hogy az orosz vezetés abból indult ki, hogy saját hadserege nem fog komoly ellenállásba ütközni Ukrajnában. “A feladatot így adták meg: Mariupolt három nap alatt, Kijevet öt nap alatt” – mondta egy hírszerző tiszt. Úgy tűnik, az ukrajnai gyors katonai sikerek után arra számítottak, hogy a különleges rendőrség és a Nemzeti Gárda egységeivel lépnek fel a megmaradt elégedetlenkedők ellen. A mobil letartóztató buszok, amelyeket mindenki ismer, aki valaha is látott illegális tüntetést Oroszországban, már ott voltak. “Ugye láttad a képeket a kiégett fogdabuszokról? Tényleg azt hitték, hogy mindent gyorsan elfoglalnak, majd gumibotokkal szétoszlatják a tömeget” – idézi az Anin a különleges erők egyik tisztjét. Az Ukrajna lerohanásáról szóló döntést Putyin hozta meg, mint “a legkevésbé tájékozott ember, aki ilyen döntést hozhat”.
Oroszország elnöke csak “szűk kört” látott, ha egyáltalán látott a covid-járványban, jelentette egy Kreml-tisztviselő. Ez nagyon megnehezítette a munkát. Putyin elszigeteltségében, mondta Anin, szinte lehetetlenné vált, hogy az elnök elé olyan alternatív álláspontokat vigyenek, amelyek nem esnek egybe a titkosszolgálatokéval. Ezért Putyin elsősorban az úgynevezett Ötödik Szolgálatra támaszkodott, amely az FSZB titkosszolgálaton belül az “operatív információkért és nemzetközi kapcsolatokért” felelős. Erről egyes orosz médiumok, elsősorban Andrej Szoldatov és Irina Borogan hírszerzési szakértők számoltak be nem sokkal a támadás után, hozzátéve, hogy az Ötödik Szolgálat vezetője, Szergej Besseda házi őrizetbe, majd később előzetes letartóztatásba került, mert az Ukrajnával kapcsolatos információik félrevezetőnek bizonyultak.
Az Anin forrásai azonban tagadták, hogy Besseda ellen bármilyen intézkedést tettek volna. “Érinthetetlennek” tartják – mondta a titkosszolgálati ügynök egyik ismerőse. A F.A.Z.-nak adott interjújában Anin hangsúlyozta, hogy Bessedát április végén egy moszkvai temetésen látták, és továbbra is aláírta a dokumentumokat. Az újságíró azonban azt írja, hogy az FSZB-ben sokan vannak, akik “e szolgálatból származó kollégáik vérére áhítoznak”. A kutatás idézi az FSZB egy volt alkalmazottját, aki szerint az ötödik szolgálat “fantáziált” például arról, hogy Ukrajna régiói azonnal “Oroszországba menekülnek”, ha erre lehetőség adódik. Az egyik forrás szerint minden bizalmukat Viktor Janukovics elnökbe vetették, aki a 2014-es Majdan-forradalom után Oroszországba menekült, és nem vették észre, hogy “2013-tól kezdve szinte egész Ukrajna gyűlölte őt”.
Mindazonáltal az Oroszországba menekült tisztviselők, a biztonsági erők és a Janukovics környezetéhez tartozó üzletemberek lettek a fő informátorok, akikre az FSZB az ukrajnai helyzet megítélését alapozta – mondta a forrás. Egy volt FSZB-alkalmazott leírta Aninnak, hogy ezek az emberek abban voltak érdekeltek, hogy eltúlozzák a saját – és így Oroszország – ukrajnai helyzetüket, hogy tovább részesüljenek az orosz állami pénzekből, “és Besseda boldogan vitte mindezt az információt a csúcsra”. Valóban, 2014 tavasza óta Moszkvában számos száműzött ukránnal lehetett találkozni, akiket nyilvánvalóan az orosz állami struktúrák tartottak jól, és cserébe az emberi jogok “kijevi rezsim általi megsértéséről” és az “ukrajnai fasizmusról” tartottak előadást. Most már világos, hogy ezek a torzképek hogyan alakították nemcsak az állami médiát, hanem nyilvánvalóan a hírszerzési jelentéseket is, nem hagyva teret a valós ukrajnai fejleményeknek, amelyek csak a krími annexió és Putyin Donbasszban folytatott titkos háborúja következtében váltak egyre önállótlanabbá.
Putyin “Versailles-szindrómája” széles körben elterjedt
Anin szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a hírszerző szolgálatok csak olyan információkat adnak át, amelyek beleillenek a vezetés világképébe. Putyin ezt többször is világossá tette beszédekben és cikkekben, amelyekben tagadta Ukrajna Oroszországtól való függetlenségét, és a szomszédos országot a nyugati hatalmak “oroszellenes” projektjének állította be. Anin szerint a Putyin generációjához tartozó vezető hírszerző tisztek osztják a “Versailles-szindrómát”, amely szerint a Szovjetunió vége a “20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája”. Az “iszonyatos geopolitikai vereségért való bosszúállás” igénye “az olajárakkal együtt nőtt” – mondja Anin.
A megfelelő nézeteket nyilvánvalóan bele kellett foglalni a Putyin számára készített jelentésekbe. “Azt kell jelentened, amit a vezetés hallani akar, különben nem jutsz sehova a szolgálatban” – idézi Anin egy FSZB-s férfit. “Különben még problémák is lehetnek.” Ez a káderek “negatív szelekciójához” vezetett – írja az újságíró. Beszélgetőpartnerei “végrehajtó debileknek” nevezték a feltörekvőket, akik viszont a saját fajtájukat támogatták. Ráadásul a “megerősítési torzítás” – az a tendencia, hogy az információkat úgy választjuk ki, állapítjuk meg és értelmezzük, hogy azok megfeleljenek a saját elvárásainknak – a rendszer belső korrekciós mechanizmusainak aláásásához vezetett. Elméletileg Putyint az FSZB mellett a külföldi hírszerző szolgálatnak (SWR) is tájékoztatnia kellene. De konfliktus esetén, amikor az információk ellentmondanak egymásnak, az embernek a saját információit a felettesei kívánságának megfelelően kell megváltoztatnia – mondta egy volt FSZB-alkalmazott.
Hogyan hat az új autó átadások csúszása, a kényszerű túlfutás menedzselése a cégautó piacra és a flottaüzemeltetésre? Minden, amit a cégautóhasználat személyi jövedelemadó vonzatairól tudni kell. Az elektromos autózáshoz kapcsolódó adózási és üzemeltetési kérdések a legjobb szakemberektől, egy szakmai konferencián 2022 június 15-én. Részletek és további információ: itt található.
Anin elmondta az FAZ-nak, hogy az FSZB-ben még mindig vannak okos emberek, akik látják a háború katasztrofális következményeit. Mások lemondtak, vagy megvárják a nyugdíjazást, miközben sokan mások támogatták a háborút.
Érsek M. Zoltán
