Az SAP ma már sokkal többet tud adni partnereinek a vállalati erőforrástervező szoftvernél (ERP), amivel az elmúlt évtizedek alatt a cég neve összeforrott – fejti ki Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte a koronavírus-járvány kapcsán megmutatkozó globális ellátási problémák azt is bebizonyították, hogy ebben a helyzetben új, az egész világot átfogó logisztikai menedzsment megoldásokra van szükség – amivel az SAP rendelkezik.
– Miközben az SAP a vállalatirányítási szoftverek terén globális piacvezetővé vált, mennyire sikerült megőriznie német gyökereit?
– 2022 kettős jubileumot jelent számunkra azzal, hogy ötven éves lesz az anyavállalat, és ekkor ünnepeljük az SAP Hungary megalapításának 25. évfordulóját is. Az indulás óta, a globális szerepvállaláshoz kötődően természetesen számtalan változás történt a cégnél, ahol a diverzifikáció is fontos szerepet kapott. Ugyanakkor az első számú vezetőnk mellett a globális menedzsment több meghatározó pozícióját még ma is német szakemberek töltik be. Ami pedig még ennél is fontosabb: a munkamorált, a folyamatokat és a termékfejlesztést továbbra is az a szemlélet jellemzi, ami tradicionálisan a német minőséghez kötődik.
– Ha valahol, az Önök esetében kétségkívül érvényes a “megfelelő időben a megfelelő helyen” igazsága, hiszen az SAP a globalizáció előestéjén, az IT forradalom hajnalán jelent meg a piacon. Miként hatott ez a növekedésre?
– A vállalatot 1972-ben öt mérnök alapította, ma pedig már több mint százezer alkalmazottja van világszerte. Szintén jól érzékelteti a növekedést, hogy mára a világ top 500 cégének 94 százaléka az ügyfelünk, a 100 legnagyobb vállalatból pedig 99% használja a legfejlettebb S/4 HANA szoftverünket. Azt gondolom, ebből is látszik, hogy az üzleti szektorban az elmúlt évtizedekben megkerülhetetlen lett az SAP, illetve a márka értékét az is jól mutatja, hogy az Interbrand legfrissebb, száz céget bemutató „Best Global Brands” listáján több mint 30 milliárd dolláros márkaértékkel a 20. helyen szerepel a vállalat.
Magyarországon 1997 óta működik SAP leányvállalat, jelenleg több mint 1350-en dolgoznak nálunk, de ma is több mint 100 nyitott pozíciónk van főként fejlesztői területen, tehát folyamatos a növekedés. Ami az ügyfeleket illeti, a nemzetközi példákhoz hasonlóan hazánkban is sikerült elnyerni a legnagyobb cégek bizalmát, hiszen az országban tevékenykedő 100 legnagyobb vállalatból 80 a mi megoldásunkat használja. Ugyanakkor azt is nagyon fontos tudni, hogy az SAP ma már messze többet kínál a vállalatirányítási rendszereknél. Az elmúlt évtizedben végrehajtott sikeres akvizíciók eredményeként ezek mellé olyan üzleti szoftvereket sikerült társítani, amelyek tökéletesen kiegészítik, illetve bővítik az ERP szolgáltatásait. Nagyon komoly edukációs munka áll még előttünk, hogy a megszokás falát ledöntve ezeket az új termékeket is megismerje a piac. Azt, hogy jó úton haladunk, mutatja, hogy a tavalyi több mint 40 milliárd forintos hazai árbevételünk közel fele már ezekhez a szoftverekhez köthető.
– Milyen területen jelentenek hozzáadott értéket az SAP-portfóliójába került új szoftver termékek?
– Az egyik legfontosabb, a most piaci slágernek számító ügyfélkapcsolati és ügyfél-elégedettség élmény méréséhez tartozó megoldáskészlet. Ezt a Qualtrics akvizíció eredményeként biztosítja az SAP.
A másik egy tavaly év végi akvizícióhoz kötődik: az az osztrák Emarsys került az SAP-hoz, amelynek hozzánk hasonlóan Magyarországon van a fejlesztő központja. Az általuk kifejlesztett marketing automatizációs eszköz a pandémia idején is jól teljesített, amikor az online értékesítés korábban nem tapasztalt figyelmet kapott. Jó példa erre a közelmúltól a BiotechUSA-val közös projektünk, ahol a kijárási korlátozások idején, a marketingcsapatnak szinte egyik napról a másikra kellett átalakítania a kampányaikat. Annak ellenére, hogy a konditermek zárva voltak, az Emarsys rendszernek köszönhetően a pandémia alatt is megtalálta a vállalat a növekedésének forrását.
A harmadik, de legalább ennyire fontos, a HR, illetve a munkavállalói elégedettség területe, hiszen a jó szakmai felkészültségű, boldog és motivált munkavállalók tudják elérni a nap végén az ügyfélelégedettséget is. Mi pedig olyan szoftvereket kínálunk ehhez, amelyek segítségével az alkalmazottak rendszeres visszajelzést adhatnak, az ebből kinyert adatok és összefüggések pedig hozzásegíthetik a vezetőket a hatékony munkaerőmenedzsmenthez.
– Christian Klein vezérigazgató a közelmúltban arról beszélt, hogy az SAP-nak a pandémiához kötődő globális ellátási gondokra is megvan a maga megoldása. Mit takar ez a kijelentés?
– Az SAP nyáron jelentette be azt az ambiciózus tervét, hogy az SAP Business Network elindításával integrálja a nemzetközileg széttagolt ellátásilánc-hálózatokat, egyesítve ezzel az SAP logisztikai és eszközhálózatát, valamint a világszinten harmadik legnagyobb szereplőnek számító Ariba piacterét. A folyamat célja az, hogy együttesen 5,5 millió vállalkozást tömörítsen egy közös kereskedelmi hálózatba a jövőben. A lehetőségeket talán azzal a példával tudom a legjobban érzékeltetni, hogy amikor a pandémia közepén egy IT cég beszerzője sehol nem tudott 200, a vállalat számára létfontosságú számítógépet vásárolni, – hiszen a home office és a távoktatás miatt azok eltűntek a piacról – az SAP által akkor ingyenesen biztosított Ariba online piactéren már egy héten belül be tudta szerezni őket egy másik országból.
Szintén a pandémia erősítette meg a felhőszolgáltatások (cloud) iránti igényt, ami az SAP kínálatában is megtalálható már. Különösen a kötelező távolságtartás időszakában azért is volt fontos ez a megoldás, mert amíg egy hardver beszerzése a hiány miatt nehézkes volt és az installálás is hosszabb időt vett igénybe, addig a felhőszolgáltatás bekapcsolása akár néhány nap alatt megoldható. Ráadásul az SAP is nagyobb választási szabadságot tud biztosítani az ügyfeleinek azzal, hogy a vállalatirányítási rendszerünket nemcsak helyben, hanem – nyílt platform formájában – már a felhőben is biztosítani tudjuk.
– Tapasztalataik szerint mennyire változott a magyar cégek üzleti szerepvállalása az elmúlt 25 év alatt?
– Ahogy korábban említettem, a nagyvállalati szektorban meghatározó a jelenlétünk, a KKV-k esetében viszont azt látom, hogy még csak most kezdenek elindulni a digitalizációs folyamatok. Ez részben a pandémia hatására gyorsult fel, részben viszont azért, mert a hazai vállalkozások egyre jobban ismerik és keresik azokat a digitális megoldásokat, amivel hatékonyabban tudják működtetni a folyamataikat. Rendszeresen tartunk egyre nagyobb létszámú online workshopokat a különböző termékeinkről, ahol gyakorlati példákkal és konkrét demókkal mutatjuk be, hogy miként segíthetik az egyes vállalkozásokat az általunk kínált szoftverek. Itt természetesen nem csak ERP-re, vagy a maximálisan személyre szabott, hosszabb kiépítésű idejű és adott esetben drágább rendszerekre kell gondolni. Sokszor azt látom, hogy a több tízezer partnerünk iparági tapasztalatai alapján standardizált megoldások biztosítják a leggazdaságosabb és leggyorsabban implementálható megoldást például a középvállalkozások számára.
Ami pedig a jövőt illeti, a mainál is nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az online kereskedelmi és marketing megoldásokra, a KKV-k szegmensére és persze nem utolsó sorban az állami szférára. Az egyes hivatalok vagy kormányzati szervek működését számos ponton tudjuk támogatni és modernizálni. Szerencsére a közelmúltban is beszámolhattunk sikeres együttműködésekről, elég csak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, illetve annak Bv. Holding nevű leányvállalati szervezetére gondolni, amely a legmodernebb, felhő alapú vállalatirányítási rendszerünket, az SAP S/4HANA-t használja idén nyár óta.
Érsek M. Zoltán
