Heiszler Gabriella
A fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is – különösen egy olyan piaci környezetben, ahol a kereskedelmi szereplők egyre nagyobb költségnyomás alatt működnek – vallja Heiszler Gabriella a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök – ügyvezető igazgatója. Aki szerint a magyar piacon különösen fontos, hogy egy élelmiszerlánc egyedi akciókkal is felhívja magára a figyelmet.
– Az olyan turbulens gazdasági időszakban, mint a mostani, gyakran háttérbe szorul a fenntarthatóság kérdése. Miként áll ehhez a SPAR, amely az elsők között kötelezte el magát a téma mellett?
– A fenntarthatóság fogalmát azért szeretem, mert számunkra nem csupán környezeti, hanem üzleti értelemben is releváns. Ami, bár sokan hajlamosak elfelejteni, a mai gazdasági környezetben különösen fontos. Ha például a kereskedelemről beszélünk, az energiaárak drasztikus emelkedése valóban komoly kihívás, hiszen megnöveli a költségeket. Ugyanakkor arra is ösztönöz, hogy még hatékonyabban működjünk: legyen energiatakarékos világítás, napelem, korszerű fűtés- és hűtésrendszer az üzleteinkben. Ezek nemcsak a környezet, hanem a gazdaságosság szempontjából is előnyösek.
Ugyanez igaz a logisztikára: az útdíjak és az üzemanyagárak emelkedése rákényszerít, hogy folyamatosan vizsgáljuk és optimalizáljuk a flottánk működését. A fenntarthatóságnak három fő területe van a mi szektorunkban: az épületek és berendezések működése, az áruszállítás, valamint az ellátási lánc. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen nagyban támaszkodunk beszállítóinkra – és a szabályozási környezet itt is egyre szigorúbb. De nemcsak a jogszabályok miatt figyelünk oda minderre: a költségnyomás is egyre inkább abba az irányba terel bennünket, hogy fenntarthatóbb módon működjünk.
– A közéletben egyre gyakrabban hallani azt, hogy ha egy ekkora kereskedelmi lánc veszteséges, miért nem adják el a tulajdonosok, miért működik mégis tovább?
– Azért, mert hisznek abban, hogy egyszer újra nyereségesek leszünk. Én magam is rendszeresen megkérdezem a tulajdonostól, hogy miként látja a helyzetet. És ilyenkor megnézi a számainkat – a különadók és az extraprofitadó nélkül (miközben nem realizálunk extraprofitot) –, és azt mondja: a magyarországi leányvállalat a leghatékonyabb az összes közül. Reménykedik benne – és mi is –, hogy egyszer ezeknek a rendkívüli szabályozásoknak vége lesz.
– Nemrégiben megjelent egy olyan értelmezés is, miszerint épp azért sújtják jelentős adóterhekkel a kereskedelmi szektort, mert ez fejlődött a legnagyobb ütemben a hatékonyság terén…
– Valóban egyértelmű a fejlődés, de fontos látni, hogy a kereskedelmen belül is vannak hatékonysági szakadékok. Egy diszkontmodell például egészen más hatékonysági szinten működik, mint a hazai versenytársak többsége és így valójában három nagy csoportba sorolható a hazai kereskedelem a hatékonyság szempontjából. A növekedés mögött pedig több tényező áll. Az egyik az, hogy rengeteg kisbolt bezárt az elmúlt időszakban – és az a forgalom valahova átvándorol. Mi úgy látjuk, hogy ez a forgalom a modern kereskedelem irányába mozdul el. Ez alatt azt a kilenc láncot értjük, amelyek közül hat nemzetközi és három magyar tulajdonú, és amelyek országos láncként működnek. Ezzel szemben a hagyományos, márkátlan kisboltok száma folyamatosan csökken. Másfelől a vásárlói igények is változnak. Az emberek egyre inkább keresik a kényelmet, a rendezett, tiszta, jól szervezett üzletkörnyezetet – és ez szintén a láncok felé tereli a forgalmat.
– A foglalkoztatottak révén hány családnak nyújt megélhetést a SPAR?
– Jelenleg mintegy 13 ezer saját alkalmazottunk van, és nagyságrendileg további négyezer ember dolgozik a franchise rendszerben működő üzletekben. Vagyis közel 17 ezer család megélhetéséhez járulunk hozzá közvetlenül – ami hatalmas felelősség.
– A kívülálló számára úgy tűnhet, hogy az üzemanyagtöltő állomásokon működő franchise üzletek gyors terjedésének különösen jót tett, amikor a vasárnapi boltzár idején – Ausztriához hasonlóan, ahol szombat délutántól minden bezár -, alternatív vásárlási lehetőséget kínáltak…
– Nem a franchise üzletek elterjedését segítette ez, hanem az üzemanyagtöltőállomásokon működő üzleteink elterjedését. Mire nálunk a vasárnapi boltzár életbe lépett, nekünk már három-négy hónapja működtek SPAR üzleteink az üzemanyagtöltő állomásokon. Így inkább azt mondanám, hogy ez a szabályozás felgyorsította a folyamatot, és valóban elősegítette az ilyen típusú együttműködések hazai megerősödését. Ugyanakkor érdekesség, de Ausztriában pont az ellenkező fejlődés ment végbe: ott a franchise hálózatból fejlődtek ki a benzinkutaknál működő saját üzletek és így van az, hogy a szomszédban a mai napig a SPAR üzletek fele franchise rendszerben üzemel. Ezt az arányt mi mostanra értük el. A forgalmat tekintve még nem hozzuk ugyanazt az eredményt – ott a forgalom körülbelül negyede származik a franchise üzletekből – de jó irányba haladunk.
– Milyen kapcsolatot ápolnak a magyar termelőkkel, akikkel már a közös termékfejlesztés sem ritka?
– Úgy gondolom, kiegyensúlyozott, stabil kapcsolatban vagyunk a magyar termelőkkel. A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb felvevője a hazai élelmiszeripari termékeknek. Ráadásul nemcsak beszállítóként tekintünk rájuk, hanem valódi partnerként. Teljesen megszokott, hogy együtt dolgozunk új ötleteken, közös termékfejlesztéseken. Az együttműködésre jó példa a saját húsüzemünk is, amely az egyik legnagyobb felvevője a mohácsi vágóhídnak. Ez is jól mutatja, mennyire mély az együttműködésünk.
– Mennyiben változtak a fogyasztói szokások az utóbbi időszakban?
– A magyar piac rendkívül akcióérzékeny – ez nem változott. Az viszont bíztatóan új fejlemény, hogy a vásárlók újra keresik a márkatermékeket, az úgynevezett brandtermékeket. Ez bizonyos szempontból egy trendforduló, hiszen az elmúlt években inkább az olcsóbb, sajátmárkás termékek felé tolódott a fogyasztás.
– Pedig azt gondolhatnánk, hogy egy kereskedelmi láncnak éppen az a jó, ha a saját márkás termékeit vásárolják.
– Ez a diszkontokra igaz. Nálunk más a helyzet. A márkázott termékek jelentősége azért meghatározó, mert a SPAR-nál sokkal szélesebb a brandválaszték és ezért az ilyen termékek értékesítési volumene rendkívül fontos. Ugyanakkor a vásárlóink is szeretik, hogy választani tudnak, hogy többféle, jól ismert termék között dönthetnek.
– Bár a kormányzat is ösztönzi az akciózást, a kereskedelmi láncok már tradícionálisan is éltek ezzel a forgalomélénkítő megoldással. A SPAR-nál viszont nemcsak hagyományos akciókkal találkozni, hanem olyan 20%-os kuponokkal is, amelyek szinte bármilyen teljes árú termékre érvényesíthetők. Mi áll e mögött a stratégia mögött?
– Alapvetően kétféle kuponnal dolgozunk. Vannak klasszikus kedvezményes kuponjaink, és van a Joker kupon, amelynél a vásárló döntheti el, hogy mire szeretné felhasználni. Ez nálunk egy régi, de bevált marketingötlet, amely a mai napig jól működik. A kuponok a vásárlók árérzékenységére adott válaszaink: sokak számára kifejezetten fontosak, és ezáltal is növelni tudjuk az akciós lehetőségek számát. Emellett továbbra is vallom, hogy a jelenlegi magyar gazdasági környezetben kulcsfontosságú, hogy a vásárló mindenhol találkozzon az akcióval – a postaládájában, az e-mail fiókjában, az applikációjában – mert ez mára már a mindennapok vásárlási szokásainak része lett.
Érsek M. Zoltán
