A gazdaság érzékeny indukátora, a magyar lízingpiac ma egyszerre él meg növekedést és visszaesést: miközben a finanszírozott összeg emelkedik, a szerződésszám tovább csökken. Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a szektor különösen érzékenyen reagál a gazdasági környezet változásaira, és jól jelzi, merre mozdulnak a vállalati beruházások. A zöldátállás, a digitalizáció és a támogatott konstrukciók térnyerése pedig alapjaiban formálja át a lízing szerepét a magyar gazdaságban.
– Milyen képet mutat most a lízingpiac?
– A magyar lízingpiac helyzete jelenleg kettős képet mutat – fogalmaz Zs. Nagy István. A finanszírozott összegek 2025 első három negyedévében 6,4 százalékkal bővültek, elérve a 728 milliárd forintot, ugyanakkor a szerződések száma tovább mérséklődött. A 2019-es 73 ezres darabszámhoz képest ma már alig több mint 60 ezer lízingszerződés köttetett. A vállalati szektor továbbra is meghatározó, azon belül elsősorban a KKV-k adják a kereslet gerincét, de a lakosság szerepe darabszámban egyre jelentősebb.
A lízing különösen fontos finanszírozási forma a mikro- és kisvállalkozások számára, hiszen az általuk beszerzett gépek, berendezések sok esetben nemcsak a saját lízingdíjukat termelik ki, hanem a vállalkozás teljes árbevételének döntő részét is az eszköz üzemeltetése adja. A lízing iránti igény az eszközárak tartós emelkedése miatt tovább erősödik, hiszen a cégek számára egyre nagyobb kihívás lenne önerőből finanszírozni a beruházásokat.
A lízingtárgyak között továbbra is az autófinanszírozás a húzóerő, ami a teljes piac több mint 60 százalékát adja, és ebben a szegmensben egyértelműen a KKV-k a domináns ügyfelek.
Jó hír, hogy a szabályozási környezetben olyan kedvező változások várhatók, amelyek az uniós szinten zajló egyeztetések eredményeként jelentős előnyöket hozhatnak a lízing számára. Az EU-s érdekérvényesítésben a Magyar Lízingszövetség aktív szerepet vállal, és a következő években több olyan módosítás is megszülethet, amely mind vállalati, mind lakossági oldalon egyszerűbbé és versenyképesebbé teszi a lízingfinanszírozást.
Agrárium és építőipar: növekedés alacsony bázison
Az agrár- és építőipari beszerzések szintén bővülni tudtak – mind volumenben, mind darabszámban –, de ez elsősorban az előző évek rendkívül alacsony bázisával magyarázható. A mezőgazdasági gépek forgalmát a támogatási programok elérhetősége határozza meg, ezek hiánya miatt a kisebb agrárvállalkozások jellemzően kivártak.
A piacot emellett több tényező is fékezte: kedvezőtlen terményárak, magas inputköltségek és az éghajlatváltozás hatásai. A beszerzések zöme így a tőkeerősebb agrárcégektől érkezett. Az agráriumban továbbra is a Széchényi Lízing Max+ konstrukció volt a legnépszerűbb, amelyet a Magyar Lízingszövetség és a KAVOSZ Zrt. közösen alakított ki.
Haszonjárművek: magas finanszírozási penetráció, visszaeső piac
A második legfontosabb eszközcsoportot jelentő nagyhaszon gépjárműveknél a finanszírozási penetráció továbbra is kiemelkedő – meghaladja a 64 százalékot. A forgalomba helyezések azonban 12 százalékkal estek vissza, így a finanszírozott összeg is némileg alacsonyabb lett, mint 2024-ben. A beszerzési döntéseknél sok esetben az EXIM lízingtermékei jelentették azt a kedvező konstrukciót, amely az ügyfeleket a vásárlás irányába billentette.
– Mely konstrukciók a legnépszerűbbek?
A finanszírozási formák súlya érdemben nem változott: továbbra is a zártvégű lízing a legelterjedtebb, ezt követi a nyíltvégű lízing, amely különösen népszerű az ÁFA részletekben történő megfizetése és visszaigényelhetősége miatt. Külön figyelmet érdemel az operatív lízing / tartós bérlet dinamikus növekedése. A szolgáltatásokkal kombinált „full service leasing” – amely főként céges autóknál jellemző – ma már a teljes lízingfinanszírozási piac 13 százalékát teszi ki.
Az is jellemző, hogy a devizafinanszírozás továbbra is meghatározó. Az euró alapú lízing volumene változatlanul jelentős: a teljes finanszírozott összeg több mint 31 százaléka, a szerződések darabszámának 16 százaléka euróban realizálódik.
A devizafinanszírozás szerepe különösen erős a nagyhaszonjárművek és az egyéb gépek, berendezések esetében, mivel ezekben a szegmensekben az ügyfelek jellemzően euróbevétellel rendelkeznek. A személyautók és kishaszonjárművek piacán viszont kisebb a jelentősége.
– Korábban úgy fogalmazott, hogy a lízingszektor érzékeny indikátora a gazdasági ciklusoknak. Mit üzen a jelenlegi lízingkereslet a magyar gazdaság 2026-os kilátásairól, különösen a támogatott konstrukciók súlyának növekedése mellett?
– A lízingpiac valóban mind a lakossági, mind a vállalati oldalon gyorsan leköveti a gazdasági környezet változásait. Ha nincs kamattámogatott, tehát mesterségesen stimulált finanszírozási környezet, akkor a lízing valóban az egyik legpontosabb indikátor. A jelenlegi helyzet azonban több szempontból is kivételes. A termelőeszközök esetében a támogatott konstrukciók szerepe látványosan felértékelődött: a piaci alapú, sokszor kétszámjegyű kamatszintek mellett a beruházások jelentős része egyszerűen leállna. A vállalatok így egyre inkább a kedvezményes finanszírozási programok felé fordulnak.
A lakossági szegmensben hasonló tendencia figyelhető meg. Az elmúlt három évben a szállítók és lízingcégek közösen alakítottak ki olyan támogatott konstrukciókat, amelyek futamidőtől és finanszírozási aránytól függően 0–5 százalék közötti éves kamatot kínálnak új személygépjárművek vásárlásához. Ehhez gyakran további kedvezmények is kapcsolódnak – alacsonyabb beszerzési ár, magasabb felszereltség, téli gumiabroncs, beépített szervizcsomag stb.
Összegzésképp azt mondom, ha a lízingelésben a mikro és kis vállalkozások aránya a KKV szegmensen belül jelentősen emelkedik, továbbá ha „kikopik” az akciós THM, akkor biztosan kimondhatjuk, hogy a lízing jelzi, hogy a gazdasági folyamatok kedvező irányba tudnak elmozdulni. Jelenleg a kivárás még érezhető, az új beruházások aránya kisebb, a meglévő eszközök cseréjében aktív inkább a piac. Ahol az eszköz üzemeltetés a korából, elhasználtságából fakadóan már nem gazdaságos ott muszáj megújítani.
– Melyek a legmeghatározóbb trendek és a legnagyobb kihívások most a lízingfinanszírozásban?
– A lízingpiac egyszerre él meg erős modernizációs kényszert és szerkezeti átalakulást. A szektor legfontosabb trendjeit ma egyértelműen a zöldátállás, a mobilitás új modelljei és a digitalizáció határozzák meg. Az elektrifikáció és a zöld beruházások területén a lízingcégeknek ma már nem pusztán finanszírozóként, hanem stratégiai partnerként kell jelen lenniük: a vállalkozások egyre nagyobb arányban keresnek olyan konstrukciókat, amelyek támogatják az elektromos járművek, energiahatékony gépek vagy megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását.
Emellett látványosan nő a használt eszközök finanszírozási igénye, amely a körforgásos gazdaság kiteljesedését támogatja. A magas új eszközárak mellett ez sok vállalkozás számára válik reális alternatívává.
A mobilitási szolgáltatások felértékelődése szintén jól látható: a fókusz az „egy eszköz finanszírozása” modellről egyre inkább komplex csomagokra tolódik – karbantartással, biztosítással, flottakezeléssel és egyéb szolgáltatásokkal együtt. A lakossági oldalon az erősödő használati trendek – például a tartós bérlet – egyértelműen a tulajdonszerzés háttérbe szorulását jelzik.
A digitalizáció ma már nem választható opció: az ügyletkötéstől a forgalomba helyezésig papírmentes, gyors és átlátható folyamatokra van szükség. Ez a versenyképesség alapfeltétele. A kihívások között kiemelkedik az eszközök értékvesztési görbéinek újrarajzolása, hiszen az elektrifikáció, az inflációs környezet és az ellátási láncok átalakulása, az EU szintű szabályozási csomagok jelentősen átírják a korábbi technológiákat.
Mindemellett a megnövelt extraprofitadó komoly költségnyomást jelent a lízingszektor szereplőinek, amelyet valamilyen formában szükséges kigazdálkodni.
Összességében: a következő években azok a lízingcégek lesznek versenyben, amelyek egyszerre képesek alkalmazkodni a zöld átállás, a digitalizáció és a megváltozott ügyféligények hármas kihívásához.
– A lízingpiacot sokan a gépjárműlízinggel azonosítják. Valójában mekkora szeletet hasít ki az autófinanszírozás az össztortából, és milyen a többi szegmens részesedése?
– Ez a percepció nem alaptalan, de semmiképpen sem teljes. Volt idő, amikor a termelőeszközök és az autófinanszírozás volumene közel fele-fele arányt képviselt, ma azonban az autó dominanciája ismét erősödött.
A 2025 harmadik negyedévének adatai alapján: 443 942 millió forint finanszírozás jutott személyautókra és kishaszonjárművekre – ez a teljes lízingvolumen messze legnagyobb szelete. A nagyhaszonjárművek kategóriája további 138 512 millió forinttal járul hozzá a piachoz. A mezőgazdasági gépek finanszírozása 66 624 millió forint, ami a szektor egyik legdinamikusabban növekvő területe (+19% darabszámban). Az építőipari gépek 30 127 millió forint finanszírozást hoztak, darabszámban +6,8%-os bővüléssel. Az ingatlanlízing és az IT/irodai eszközök részaránya pedig továbbra is szerényebb.
Darabszámban még erősebb az autók túlsúlya: az összes 60 413 eszköz közül 50 783 személy- és kishaszon gépjármű és rendszámos motorkerékpár volt. Ez azt jelenti, hogy bár volumenben a többi szegmens is fontos, darabszámban az autófinanszírozás vezet, elsősorban a lakossági és a KKV-s kereslet miatt.
– Korábban azt mondta, hogy a Magyar Lízingszövetségnek lépést kell tartania a fenntarthatósági trendekkel. Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen zöld finanszírozási megoldásokat várhatóak?
– Fontos tisztázni, hogy a Magyar Lízingszövetség nem fejleszt termékeket – mi elsősorban érdekképviseleti szervezetként működünk, és a versenyjogi szabályok miatt tagvállalataink helyett sem hozhatunk létre egységes konstrukciókat. A szövetség szerepe ezért elsősorban edukációs és szabályozói irányba történő kapcsolattartási feladatokat jelent. A Magyar Lízing Szövetség a meglévő szakbizottsági munkák mellett, az ESG-munkacsoport létrehozásával olyan területekre fókuszál, amelyek az információáramlást, az egységes értelmezést és a hosszú távú fenntarthatóságát támogatják:
– ESG-hez kapcsolódó oktatási programok, e-learning anyagok fejlesztése;
– aktív részvétel a szabályozó hatóságokkal folytatott párbeszédben, más országos szakmai szövetségekkel együttműködésben;
– a tagvállalatok támogatása abban, hogy könnyebben tudjanak megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak és ne maradjanak le a gyorsan változó piaci, nemzetközi trendekről.
Ugyanakkor a zöld finanszírozás tényleges innovációja a tagcégeknél zajlik. Nekik kell olyan termékeket és folyamatokat kialakítaniuk, amelyek egyszerre szolgálják a piacot, a szabályozói megfelelést és a tulajdonosi elvárásokat. Enélkül ma már nem lehet tartósan versenyben maradni.
– Az energia-megtakarítások tőzsdei kereskedése (HEM) új lehetőség. Hogyan kapcsolódhat ez a lízingfinanszírozáshoz, például napelemes vagy energiahatékony beruházások esetében?
– Személyesen azt az irányt tartom helyesnek, ahol nem kvótákat adunk-veszünk, és nem arról szól a rendszer, hogy valaki pénzért megváltja a fosszilis működéséből fakadó kibocsátást. Ha valaki zéró emisszióval dolgozik, azt ne azért adja el, hogy más tovább szennyezhessen.
Szerintem a fenntarthatóság valódi motorja nem a kibocsátási jogok kereskedelme, hanem a zöld kapacitások tényleges bővítése: a több napelemes rendszer, az energiatárolók beépítése, a szélerőművek létesítése és minden olyan beruházás, amely valós, mérhető emissziócsökkentést eredményez.
A lízingfinanszírozás szerepe ezekben a beruházásokban jelentős, hiszen rengeteg vállalkozás számára a finanszírozási konstrukció teszi lehetővé, hogy egyáltalán megvalósítsák ezeket a zöld átálláshoz szükséges eszközbeszerzéseket.
A HEM-rendszer önmagában egy fontos, új ösztönző lehet, de hosszú távon azok a megoldások hoznak valódi előrelépést, amelyek nem „kozmetikázzák” a kibocsátást, hanem ténylegesen csökkentik azt. A lízing ebben tud igazán értéket teremteni.
– Korábban említette, hogy a flottakezelésnél a havidíjak már nem tudták követni az eszközdrágulást. Milyen megoldásokat alakítottak ki erre a problémára?
– A flottakezelési piacnak is alkalmazkodnia kellett ahhoz, hogy az autók és a kapcsolódó szolgáltatások költségei az elmúlt években meredeken emelkedtek. Ez nemcsak az új autók árát, hanem a szervizdíjakat, a biztosítási díjakat, a munkabéreket és a finanszírozási költségeket is érintette – miközben a cégautóadó jelentős növekedése tovább fokozta a terheket. A megoldás ezért több területen is szemléletváltást igényelt.
A klasszikus „egy autó – egy bérleti díj” modell helyett egyre inkább a mobilitási csomagok kerülnek előtérbe, ahol a bérlő nem egy adott eszközt, hanem a helyváltoztatás képességét veszi igénybe. Ez lehet egy kisebb vagy nagyobb autó, vagy akár e-bike – attól függően, mire van szüksége. Emellett teret nyernek a rövid és középtávú bérletek, illetve a használt eszközök bérbeadása, ami jelentősen enyhíti a megemelkedett bekerülési költségek hatását.
A flottakezelés továbbra is a vállalatok egyik leginkább cash-flow-kímélő megoldása, hiszen a szolgáltató számos kockázatot – különösen a futamidő végi maradványértékét – átvállal, miközben mentesíti a cégeket a tulajdonlással járó adminisztrációs terhektől is. Arról nem beszélve, hogy soha nem volt ilyen nehéz előrejelezni, hogy egy hagyományos, plug-in hibrid vagy elektromos jármű mennyit fog érni három-négy év múlva a használt piacon. A jól kontrollált flottakezelési konstrukciókban azonban ez a kockázat nem az ügyfelet, hanem a szolgáltatót terheli – ami az egyik oldalon, az ügyfél oldalán óriási előny, míg a szolgáltatónál kihívás.
A kapcsolódó szolgáltatások ÁFA-tartalmának levonhatósága és a maradványérték-kockázat átvállalása így továbbra is vonzóvá teszi a flottakezelést, különösen a jelentősen megemelkedett eszközárak miatt.
A Magyar Lízingszövetség lobbizik a cégautóadó-mentes céges autókért. Milyen érveket hoznak fel, és milyen eredményeket értek el eddig?
– Azt látni kell, hogy a jelenlegi, kiigazításra fókuszáló költségvetési helyzetben a szakmai érvelésünk alacsony hatékonysággal érhet célba. A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a cégautóadó jelenlegi rendszere gátolja a lakossági bérleti konstrukciók hazai elterjedését, holott ez Nyugat-Európában már 4–5 éve stabilan működő modell. Ott a hosszú távú lakossági autóbérlés pontosan azt a problémát kezeli, amely Magyarországon is egyre élesebb: az autó tulajdonlásának drasztikusan növekvő költségeit. Nyugat-Európában a lakossági bérleti konstrukciók azért sikeresek, mert leveszik a vállakról az eszközérték-ingadozás, a karbantartás és az üzemeltetés terheit. Nálunk azonban a cégautóadó terheli ezeket a konstrukciókat, így egyszerűen nem lehet versenyképes árat adni, mondom ezt úgy is, hogy tisztában vagyok a hazai tulajdonos szemlélet megközelítéssel.
A szövetség érvei tehát arra épülnek, hogy: a lakossági bérlet nem csökkentené az adóbevételeket, sőt: növelhetné a gazdaság fehérítésével és a finanszírozott állomány bővülésével; a tulajdonlásról használatra való áttérés támogatása összhangban van az európai fenntarthatósági célokkal; és reális alternatívát kínálhatna a növekvő eszközárak és fenntartási költségek mellett.
Egyelőre azonban a költségvetési mozgástér hiánya miatt áttörés nem várható – bár szakmai érvek bőven vannak az intézkedés mellett.
– Az extraprofitadó különösen terheli a pénzügyi lízingcégeket. Látnak-e esélyt a változásra 2026-ban?
– A lízingcégeket sújtó jelenlegi elvonási szint – még a támogatott konstrukciók előnyeit is figyelembe véve – már egyértelműen kontraproduktív. A lízingcégeknek az elmúlt években több, egymást követő tehernövekedéssel kellett szembenézniük. A Covid-időszakban jelentős informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtani, miközben a fizetési moratórium bevételkiesést és többletköltségeket okozott. Mindez a meglévő bankadóval – ami a pénzügyi vállalkozásokra is vonatkozik –, amire ráépült az „extraprofitadó”, amely most további duplázódáson megy keresztül.
A Magyar Nemzeti Bank által felügyelt lízingcégek helyzete különösen nehéz: működésükben jellemzően csak kamatbevétel képződik (pl. nincs betétgyűjtés sem) miközben szigorú prudenciális előírásoknak kell megfelelniük. A mozgástér így eleve szűk, és közben a működési költségek is folyamatosan emelkednek. Ráadásul az alap- és támogatott konstrukciók árréstartalma évről évre szűkül, miközben erős versenykörnyezetben működünk. Ez természetesen az ügyfelek számára kedvező, és az innovációt is ösztönzi – de ebben a helyzetben a fenntartható működés egyre nagyobb kihívás.
A legnagyobb kockázat azonban a piac szerkezetére gyakorolt hatást látom: ha fennmarad a megemelt extraprofitadó, számolni kell azzal, hogy tovább csökken a lízingcégek száma. A következmény pedig az lesz, hogy romlik a KKV-k gépberuházásainak kiszolgálása. Szűkül az ügyfélért folyó verseny és csökken a termékek hozzáférhetősége. A szektor tehát nemcsak adózási, hanem versenyképességi és gazdaságélénkítési kérdésként is tekint a problémára.
– Ugyanakkor a Szövetség célként fogalmazta meg, hogy a magyar vállalkozások – különösen a KKV-k – körében a lízing váljon elsődleges finanszírozási formává. Hol tartanak ebben a munkában?
– Ma Magyarországon az eszközbeszerzések mindössze 11 százalékánál választanak lízingkonstrukciót, miközben az európai átlag 28 százalék körül mozog. Tehát a potenciál óriási, és bőven van tere a felzárkózásnak. A szövetség munkája három fő területre összpontosul annak érdekében, hogy a lízing a KKV-k körében valóban elsődleges finanszírozási formává váljon:
- A lízingfolyamat digitalizálásának és egyszerűsítésének felgyorsítása a szabályozói környezetben. A cél egy teljes mértékben digitalizálható, gyors és átlátható ügyintézés kialakítása – egységes, korszerű szabályozási háttérrel. Ez különösen fontos a mikro- és kisvállalkozások számára, amelyeknek nincs idejük és erőforrásuk bonyolult adminisztrációra.
- A lízing ismertségének és megértésének növelése. Sok vállalkozás ma is a klasszikus hitelt tekinti elsődleges megoldásnak, gyakran információ hiányában. A szövetség célja, hogy egyértelművé váljon: a lízing a beruházások jelentős részében költséghatékonyabb, rugalmasabb és kockázatmegosztást biztosító alternatíva.
- Az új tőkekövetelmény-szabályozás bevezetésének támogatása, a lízingtárgy, – mint valós kockázatcsökkentő biztosíték – mielőbbi figyelembe vétele érdekében. A tőkekövetelmények megfelelő kialakítása kulcsfontosságú, mert ez tudja markánsan megkülönböztetni a lízinget a hiteltől a finanszírozók oldalán. Ha a szabályozás jobban tükrözi a lízing kockázati profilját, az érdemben javítja a termék versenyképességét.
A cél világos: a magyar KKV-knak úgy kell tekinteniük a lízingre, mint a fejlesztési források egyik első számú eszközére. A folyamat elindult, és a következő években várhatóan jelentős elmozdulást fogunk látni e téren.
Érsek M. Zoltán
