Az Alkotmánybíróság határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
A megsemmisített rendelkezés szerint az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
A konkrét ügyben az eltiltás ellen fellebbezett egy cég vezető tisztségviselője, mert a kényszertörlési eljárás megindításához vezető eljárás megindulásakor már nem volt a cég vezetője, így a cég törlése álláspontja szerint nem róható az ő terhére. Az eltiltott tisztségviselő szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenes, sérti a jogbiztonság követelményét, mivel az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazandó, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt.
Az Ab határozata rögzíti, hogy a kényszertörlési eljárás alapvetően szankciós jellegű, a cégbíróság törvényi kötelezettségek elmulasztása esetén indíthatja meg a céggel szemben. Az eltiltás indoka a közérdek és a hitelezői érdekek védelme a tisztségükkel visszaélő vezető tisztségviselőkkel szemben.
A jogalkotó ezen túlmenően abból indult ki, hogy a kényszertörlési eljárás eredményeként bekövetkezett törlés jellemzően felróható a vezető tisztségviselőnek. A támadott szabályozás szerint a felelősség alapja a vezetői tisztség adott időszakon belüli betöltése, és a cég kielégítetlen tartozásának ténye: ezekhez a jogalkotó a felróhatóság megdönthetetlen törvényi vélelmét fűzi.
Az Ab ugyanakkor kimondta, hogy a törvényi vélelem egy személy elleni súlyos, a cselekménnyel arányba nem állított jogkövetkezmény alkalmazásához vezet, és e tekintetében a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére.
Aránytalan alapjog-korlátozás az, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását, a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse, illetve az sem biztosított, hogy a bíróság a vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, és így biztosítsa az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülését.
Mindezek miatt az Ab 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-os törvénynek támadott rendelkezését.
Az Ab 15 tagja különvélemény nélkül hozta meg döntését.
