Kezdőlap Cégvilág Áfarendszer - a kettős mérce végnapjai?
No menu items!

Áfarendszer – a kettős mérce végnapjai?

Az Európai Unió nemrégiben határozat hozott: az adóhatóság nem tekinthet el az áfaügyek mérlegelésekor döntése költségvetési kihatásaitól. Így elfogadhatatlan, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot egy adózótól, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé teszik. A bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt.

Kettős mérce és a gyakorlat

Az áfa – természetéből fakadóan – több szereplőt érint egyszerre: egyfelől a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben, valamint a számla befogadóját, akinek az áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátójának, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a bíróság azonban az ellenőrzésekkor évekig figyelmen kívül hagyta az áfa lényegi természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként, külön-külön vizsgálta a teljes hatásmechanizmus figyelmen kívül hagyásával. Azon ügyletekben, amelyeket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogát a számlabefogadónál megtagadta, viszont ezzel egyidejűleg a számlakibocsájtót az áfa megfizetésére kötelezte, éppen úgy, mintha a gazdasági esemény ténylegesen bekövetkezett volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítsa. Ennek eredményeképp az adóhatóság többlet adóbevételéhez jutott.

Változóban a kúriai gyakorlata

dr. Gondi Anilla

Ezt a gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje.

Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta el dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A magyar gyakorlatot erősíti és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az úgynevezett EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen növelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit.

Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatót. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapították, hogy teljesítés valójában nem volt – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított.

A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja az adóhiány,  illetve a jogosulatlan adóelvonás összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összhangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője.

Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon. Jelenleg az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

AzÜzlet.hu néhány, a bírósági állásfoglalásból következő részletről kérdezte dr. Gondi Anillát, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét:

– Fiktív számla kibocsájtása áfa-csalásra tett egyedi kísérlet, függetlenül a kiállító és a befogadó szempontjából?

Az áfakijátszás és a bevételi mutatók javítása más dolog

– Ha mindkét fél által tudottan adókijátszásra irányuló fiktív számla kibocsátás történt és gazdasági teljesítés a két fél között nem történt, akkor az adókijátszásnak tekintendő. Ilyenkor a számlakibocsátó tipikusan nem is fizeti meg az áfát.  Ugyanakkor ahogy az a cikkben hivatkozott EN.SA-ügyből is látszik, elképzelhető, hogy a felek bár tudottan fiktív számlát állítottak ki, de a számla kibocsátásra nem áfakijátszás céljából került sor, hanem például azért, hogy a cégek bevételi mutatóit javítsák. Ebben az esetben ugyanis a fizetendő áfát rendben megfizetik jóllehet annak levonására a „vevő” – a számla fiktivitása miatt – ilyen esetben sem jogosult.

– Az állásfoglalások szerint a teljes áfa-láncot (több résztvevős) vizsgálni kell? Kötelessége az adóhatóságnak az adott láncot vizsgálni, abból a szempontból, hogy az adott cégeknek, illetve az államnak milyen összegű előnye-kára származik az ügyletekből? Ha igen, ez csak (árban is) azonos termék láncban történő tovább számlázására igaz?  Igaz ez akkor is, ha egy cégcsoportot érint, és ha többet?

– Az adóhatóságnak nincsen konkrét jogszabályi kötelezettsége arra vonatkozóan,  hogy a teljes láncot vizsgálja és a gyakorlatban nem is feltétlenül szokta ezt megtenni. Ugyanakkor ahhoz, hogy a cikkben említett uniós bírósági kötelezettségnek eleget tudjon tenni, számos esetben mégis meg kell vizsgálnia, hogy az értékesítés lánc egészét nézve történt-e adókijátszás, érte-e a költségvetést hiány. E nélkül például azt sem tudja megítélni, hogy mi az az arányosnak tekinthető bírság mérték, ami az uniós előírásoknak is megfelel.

– Ha a számla ellenértékét nem fizetik ki, de teljesített szolgáltatásról van szó, és a számla le is van könyvelve mi az eljárás? Sztorno? Mi lesz az áfával?

– Amennyiben a számlán szereplő szolgáltatást a kibocsátó már teljesítette, akkor a számlát főszabály szerint már nem lehet sztornózni. Abban az esetben, ha később megállapításra kerül, hogy az ellenérték véglegesen behajthatatlanná vált, akkor viszont az EUB gyakorlata alapján az áfa-alap csökkenthető a behajthatatlan számla nettó ellenértékével. A most benyújtott törvénycsomag ráadásul már ennek kifejezett jogszabályi lehetőségét is megteremtené.

– A fiktív számla áfa-tartalom évek múltán – pl. négy év múlva  – a gyakorlatban hogyan számolható el, már ha kiderül a fiktív számlázás?

– Ha évek múltán kiderül, hogy a számla fiktív volt, az azt befogadó cégnek önellenőrzéssel helyesbítenie kell a jogosulatlanul levont áfa összegét.

Mindemelett fiktív számla esetén gondolni kell arra is, hogy a befogadott fiktív számla a társaságiadó-bevallásra is kihatással van, hiszen az adózó ebben az esetben egy olyan költséget számolt el, amit nem tehetett volna meg. A fiktív számla ugyanis nem minősül a társasági adóban elismert költségnek,  így ezzel a társasági adó alapját utólag az adózónak meg kell növelnie.

– A jogsértés és az adóhiány 50% százalékos büntetési tétele aránytalan voltára mondana egy jellemző példát?

– Tipikusan aránytalan az 50 százalékos büntetési tétel például akkor, ha a felek jóhiszeműen járnak el, de helytelenül alkalmaznak egyenes áfát fordított adózás alá eső ügyletekre. Ebben az esetben ugyanis a költségvetést hiány nem éri, sőt az állam még „jól is jár”. Hiszen amennyiben a felek helyesen fordított áfával számlázták volna az ügyletet, az áfatartalom sohasem került volna be a költségvetésbe. Egyenes adózás esetén viszont az áfát a számla kiállítójának be kell fizetnie a költségvetésbe, ami így annak levonásáig kvázi ott kamatozhat.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Már most mérhető forgalmat hoznak az AI keresők

A hagyományos organikus forgalom továbbra is meghatározó, hiszen a teljes látogatottság több mint felét (52,9 százalék) a Google biztosítja

Elindította digitális fizetés programját Magyarországon a Visa

Elindította digitális fizetés programját Magyarországon a Visa

Egy valami közös a hajléktalanokban és az élsportolókban

Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei

Megkapta a jegybanki jóváhagyást a 4iG kötelező vételi ajánlata a Rába-törzsrészvényekre

A Rába Nyrt.-nek a vételi ajánlatról szóló véleményezéseit kedd este ugyancsak közzétették a BÉT honlapján.
Hirdetés

Hírek

Már most mérhető forgalmat hoznak az AI keresők

A hagyományos organikus forgalom továbbra is meghatározó, hiszen a teljes látogatottság több mint felét (52,9 százalék) a Google biztosítja

Elindította digitális fizetés programját Magyarországon a Visa

Elindította digitális fizetés programját Magyarországon a Visa

Egy valami közös a hajléktalanokban és az élsportolókban

Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei

Zuhan a kartondobozok iránti kereslet – miért rossz hír ez a gazdaságnak?

Eközben az International Paper bezárja veszteséges üzemeit – például a 89 éves savannah-i gyárat, amelynek fenntartásához 300 millió dolláros karbantartásra lett volna szükség –, és inkább új technológiákba fektet.

Átadták a 2025. év szaktanácsadói díjat az OMÉK ünnepélyes megnyitóján

A díjakat Nagy István agrárminiszter, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a NATaB-elnöke és Papp Zsolt, a NAK elnöke adta át.

Az intelligens vízmegoldások segíthetnek megvédeni a magyar városokat az egyre gyakoribb villámárvizektől

Miközben a klímaváltozás hatására egyre nagyobb aggodalmat jelent a...

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...