Magyarország mezőgazdasági adottságaival akár 18-20 millió embert is képes lenne ellátni élelmiszerrel, ám ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó helyzetértékeléséből.
A Magyar Nemzetben olvasható összefoglaló szerint, habár Magyarország adottságai kiválóak, az Európai Unió teljes agrárpiacának mindössze alig több mint két százalékát adta az ország 2016-ban. Ebből a növénytermesztés 2,5, míg az állattenyésztés 1,5 százalékkal járul hozzá az uniós piachoz.
A hazai élelmiszer-termelés versenyképességéhez, uniós piacon belüli részesedésének növeléséhez a kamara összegzése szerint teljes körű, mindenre kiterjedő átalakításokra van szükség, ezek egy része már folyamatban van. A birtokszerkezet az elmúlt években eltolódott a kis- és közepes gazdaságok felé, Magyarországon a többi fejlett országhoz képest ezért jóval több állampolgárt tart el közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaság. Az adórendszer, az öröklés és a rendszerváltozást követően bevezetett kárpótlás máig megoldandó feladatot jelent. Elkerülhetetlen továbbá az élőmunka csökkentése. A hazai mezőgazdasági fejlesztési irányok közül kiemelkedő a digitalizáció, a technológiáknál és a fajtanemesítésben az innováció, valamint a fenntartható, körforgásos és biomassza-alapú gazdálkodás kialakítása.
A fejlesztési tervekben kiemelt szerepet kap a hazai feldolgozók és kiskereskedelmi láncok erősítése annak érdekében, hogy a magas hozzáadott értékű, sokáig eltartható, tömegtermelésre gyártott élelmiszerek ne külföldről érkezzenek az országba. Kiemelt feladat a vidékfejlesztés is annak érdekében, hogy a kistelepülések, falvak elnéptelenedését meg lehessen fékezni. Ennek középpontjában az ENSZ migrációs terveivel ellentétben a jóléti szolgáltatások megteremtése és a szegénység felszámolása Magyarország célja – olvasható a lapban.
Az összegzés szerint mindenkinek hozzáférhető, egészséges élelmiszer-előállítás érdekében fenntartható, környezetkímélő mezőgazdaságra kellene áttérnie a világ minden országának. Jóllehet az ENSZ 2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiája és a hazai fejlesztés céljai megegyeznek, ám az idevezető utat már határozottan máshogy képzeli el Magyarország, mint a világszervezet. Utóbbi a migrációt látja a világban mutatkozó különbségek felszámolásához az egyik eszköznek.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azzal számol, hogy a Föld lakossága a jelenlegi 7,7 milliárdról 8,7 milliárd főre nő 2030-ra. Ugyanakkor a termőterületeket már nem lehet jelentősen tovább növelni, így az adott területnek kell fenntartható módon ellátnia a bolygót a megfelelő mennyiségű, egészséges élelmiszerrel. A világszervezet úgy látja, idén 41 országban okoz a lakosság döntő többségének problémát a hozzáférés az elegendő élelemhez, ebből 31 állam Afrikában található. (MTI)
