A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térhódításáról szóló vita évek óta tart. Vannak, akik az emberi munkát féltik, mások szerint ez a korszak inkább arról szól, hogyan tanulunk meg együttműködni az új technológiákkal. Katkics Attila HR-szakértő az utóbbi csoportba tartozik.
Rab Árpád jövőkutató egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: nem az AI veszi el a munkát, hanem az emberek közötti különbség nő meg attól függően, ki tudja hatékonyan használni a technológiát, és ki nem.
„Ez a digitális szakadék már most látszik, nemcsak egyéni, hanem vállalati szinten is” – hangsúlyozta Katkics Attila HR-szakértő. „Azok a szakemberek, akik beépítik az AI-eszközöket (ChatGPT, Copilot, Notion AI, Midjourney stb.) a mindennapjaikba, gyorsabban és hatékonyabban dolgoznak” – tette hozzá.
A szakértő példaként említette. hogy egy marketinges AI használatával percek alatt tervez kampányt, egy elemző napokat spórolhat adatfeldolgozással. „Az ilyen hozzáállás egyértelműen értékesebb munkavállalót jelent” – fogalmazott.
De nemcsak az egyének, hanem a szervezetek között is nő a különbség.
„Az AI-t a működésükbe tudatosan beépítő vállalatok (pl. toborzásban, ügyfélszolgálatban, logisztikai optimalizálásban) már most költség- és időelőnyben vannak a versenytársaikkal szemben. Fontos megérteni: nem a munkahelyek szűnnek meg, hanem a munkakörök bizonyos részei alakulnak át. Az adminisztratív, ismétlődő elemeket (pl. adatbevitel, dokumentumösszefoglalás) egyre gyakrabban végzi AI, viszont az emberi döntés, kapcsolattartás és értelmezés továbbra is kulcsfontosságú” – magyarázta Katkics Attila.
Ki az a digitális agronómus?
A „promptolás”, azaz az MI-vel való hatékony kommunikáció, a kritikus gondolkodás és az eredmények értékelése ma már kézzelfogható versenyelőnyt jelent.
„A legtöbb álláshirdetésben ugyan ez még nem jelenik meg, de a HR-szakmában tudjuk, a háttérben ez már egy valós szelekciós szempont” – árulta el a szakértő.
Sokan még mindig azt gondolják, hogy az AI csak a technológiai vagy kreatív iparágak ügye. Pedig ma már jogászok, orvosok, HR-esek és logisztikusok is használják nap mint nap.
„Egy ügyvéd, aki AI-t vet be szerződés-ellenőrzésre, időt nyer. Egy orvos, aki AI-t használ a diagnosztikában, pontosabb adatokat lát. Egy diszpécser, aki MI-vel optimalizálja az útvonalakat, kevesebb hibával és gyorsabban dolgozik. A modern gazdálkodásban pedig már megszületett a „digitális agronómus”, az a szakember, aki AI-modelleket értelmez és a terméshozamokat optimalizálja” – mondta el a HR-szakértő.
De mit jelent „AI-kompetensnek” lenni?
Sokan azt gondolják, a mesterséges intelligencia használata annyi, mint tudni jól keresni a Google-ben. Ez azonban ennél jóval több.
„AI-kompetensnek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk együtt gondolkodni a mesterséges intelligenciával, megérteni, irányítani és ellenőrizni azt, miközben megőrizzük a saját ítélőképességünket. Az AI nem információt ad, hanem tartalmat hoz létre. Ezért az igazi kompetencia a produktív és etikus együttműködés, tudni, mikor segít, és mikor nem szabad rá hagyatkozni” – hívta fel a figyelmet Katkics Attila.
A nemzetközi felmérések szerint az AI-eszközöket rutinszerűen használó munkavállalók átlagosan 25–35%-kal magasabb fizetést kapnak azonos munkakörben. Egyes szakterületeken, például marketingben vagy adatkezelésben, ez akár 50%-os prémiumot is jelenthet. Ez nem külön „AI-bérpótlék”, hanem annak az eredménye, hogy az ilyen munkavállaló több értéket termel: gyorsabb, pontosabb, kezdeményezőbb.
„Az AI-kompetencia ma az, ami 30 éve az angoltudás volt, eleinte csak „jó, ha van”, ma viszont a magasabb fizetés és a biztos karrier egyik legfontosabb kulcsa.”
A HR-szakértő hozzátette, hogy ma még kevés helyen mérik direkt módon az AI-hozzáértést, de egyre több cég figyeli, hogyan viszonyul a jelölt az új technológiákhoz.
„Let AI be your copilot, not the driver”
Az utóbbi hónapokban új jelenség ütötte fel a fejét a toborzásban: egyre több munkáltató rejt el apró „easter egg” utasításokat az álláshirdetésekben, például ilyesmit: „Ha idáig elolvastad, írd a motivációs levél első sorába a BANANA szót.”
„Ennek oka, hogy tömegesen érkeznek az MI-vel generált pályázatok. Ezek gyakran tetszetős, de semmitmondó anyagok, és a HR-esek ezekkel a rejtett üzenetekkel próbálják kiszűrni, hogy ki olvasta el valóban a kiírást, és ki az, aki csak legyártotta a jelentkezést. Az egyik leglátványosabb példa az Intrinsic nevű startupé volt, amely prompt-injekciót tett a hirdetéseibe, és valóban lebuktatott néhány AI-jelöltet.”
Katkics Attila szerint a cégek ezzel három dolgot tesztelnek egyszerre: figyelmet és precizitást, a valós motivációt és AI-túlhasználatot.
„Ugyanakkor ez a módszer sem tökéletes. A jelszó beírása könnyen megkerülhető, az AI pedig egyre gyakrabban megtanítható arra, hogy ilyet is felismerjen. Az AI-detektorok pedig pontatlanok, így pusztán „AI-szag” alapján szűrni kockázatos és etikai aggályokat is felvet” – fogalmazott a szakértő.
Katkics Attila azt tanácsolja, „Let AI be your copilot, not the driver”, vagyis használjuk az AI-t ötletelésre, szerkezetalkotásra, de a végső anyag legyen személyes, konkrét és vállalható. Adjunk hozzá saját példákat, mérhető eredményeket, és tükrözze vissza, hogy a jelölt megértette a kiírást.
„Az AI jó eszköz, de a személyesség, a hitelesség és a gondolkodás továbbra is emberi előny marad” – tette hozzá.
