Magyarország idei, megemelt államháztartási hiányának finanszírozását az Államadósság Kezelő Központ elsősorban intézményi forintkötvények kibocsájtásával képzeli el. Ezt Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek nyilatkozta.
A magyar kormány a költségvetési hiánycélt a hazai össztermék (GDP) 1 százalékáról 2,7 százalékra emelte a közelmúltban.
A Reuters számításai szerint ez azt jelenti, hogy a nettó finanszírozási igény 1200 milliárd forintra (3,74 milliárd dollár) nő az eredetileg tervezett 367 milliárd forintról.
Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy a módosított finanszírozási terv a jövő hétre áll össze. Részleteket nem tárt fel, csak annyit jegyzett meg, hogy “reális” elképzeléssel készülnek, miután a lakossági állampapírok eladása a tavalyi nagy kiugrás után visszaesett a koronavírus hatására.
Az ÁKK vezetője szerint a növekvő finanszírozási igény anélkül biztosítható az intézményi piacról, hogy azt túlterhelné.
Rámutatott, továbbra is az a cél, hogy az adósságot az intézményi és a lakossági forintpiacról finanszírozzák, a devizában fennálló részarányt pedig 10-20 százalék közötti szinten tartsák a teljes adósságon belül.
Az ÁKK vezetője elmondta, hogy a kormány kész június végéig kibocsátani a korábban már beígért, devizában jegyzett zöldkötvényt, ez azonban függ a piaci helyzettől. A zöldkötvényt szerinte japán jenben és/vagy kínai renminbiben lenne érdemes piacra dobni.
Egy estleges eurókötvény-kibocsátással kapcsolatban Kurali Zoltán azt mondta: “soha nem mondhatjuk, hogy soha, de mindaddig, amíg finanszírozni tudjuk magunkat a forintpiacról a futamidő diverzifikációjának a fenntartásával (…), addig a forintpiac az elsődleges.”
